NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

A sokoldalú tengeri kijárat Délen

A 2004. évi uniós csatlakozásuk óta a Szlovénia és Magyarország közötti forgalom jelentős mértékben nőtt. Az előadás bemutatta a Koperi Kikötő jelenlegi lehetőségeit és jövőbeni fejlesztési terveit egy olyan kikötői piacon, amelyen az utóbbi időben komolyan élesedett a verseny.

Borut Semrl, a Koperi Kikötő magyarországi képviselője

A nyersolaj kivételével valamennyi áruféleség (ömlesztett áruból félszáz féle is) kezelésére alkalmas a Koperi Kikötő, a faáruk tekintetében régiós piacvezető. Dinamikusan növekszik az élelmiszerek, a papír és az élőállat forgalma, Magyarország vonatkozásában pedig többek között a projektáruk szállítása jellemző. Az adriai térségben a legnagyobb konténerterminállal rendelkezik, területén található a térségben 2. és egyúttal európai szinten 9. legnagyobb járműterminál; az elmúlt évben 750 ezer darab személyautó, illetve autóbusz fordult meg a helyszínen, ahol a legnagyobb európai márkák képviseltetik magukat. E RO-RO terminál fejlesztése stratégiai kérdés számára, a kínai kapcsolat ígéretesnek bizonyul. Ami a rövid távú szállítmányozást illeti, a Földközi-tenger számos más kikötőjébe irányulnak „szomszédos” szolgáltatásai. Koper részt vesz a mélytengeri szállítások bonyolításában is. Erősségei között tartja még számon hatalmas daruit, a több mint fél évszázados múltját (kitüntetett figyelemmel, olajozottan működő vámkezelési gyakorlattal még a romlandó áruk – gyümölcsök, virágok – szállításában is), a képzett kiszolgálószemélyzetét és korszerű informatikai megoldásokkal támogatott, széles szolgáltatási palettáját.

A hajón érkező áruk 60 százaléka vasúton, 39 százaléka közúton, 1 százaléka hajón folytatja útját. A vasúti megoldásokat illetően napi 11–12 vonatindítás és -fogadás, azaz heti 80–90 vonat kezelése folyik jelenleg, de az új fejlesztéseknek köszönhetően heti 110 vonatra nő a kapacitás. A kikötő hazai képviselője megemlítette a koperi konténerterminál új vasúti összeköttetését Csehországgal (Ostravával), ami nem terheli a kikötőn kívüli hálózatot, hanem csak rácsatlakozik. A magyar forgalom Budapest irányában csaknem heti 30 (az Adria Kombi / RCO részére 7, az Integrail kezelésében 3, az EP Logistics számára 2 és a METRANS szervezésében több, mint 14) irányvonatban ölt testet.

Egy 2017. márciusi tanulmány (Drewry) szerint Koper versenyképességét a kedvező tranzitidő és a költséghatékony megoldások erősítik. Ennek nyomán a kikötő évi 9 százalékos forgalombővülése és például a 2018. évi 914 ezer TEU-s célkitűzése 2015–2020 között összesen 235 millió euró értékű infrastruktúra- és eszközberuházást generál. A már megvalósult fejlesztések sorában a vágányépítés mellett jelentősek a darubeszerzések, köztük a környezetbarát elektromosoké és a 20 ezer TEU kapacitású óriáshajók kiszolgálására alkalmasaké. Utóbbiakból még két új eszköz vásárlása várható a közeljövőben.

Bár számos engedélyezési eljárás még folyamatban van (és az állami szerepvállalók miatt bürokratikus lassúsággal halad), a legfontosabb fókusz a móló alapterületének megnövelése. Ezen belül a déli partvonal kiterjesztése 2019–2020 között 1,3 millió TEU-ra tervezi növelni a kapacitást, az északié pedig 2020 után szerepel a tervekben, miközben egyes meglévő infrastruktúrákat átköltöztetnek, és az üres konténerek tárolóhelye is megújulás előtt áll.

Az interjú a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.