NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

Újdonságok a vámeljárásban

A régebbi időkben mit csinált egy vámtisztviselő? – tette fel a kérdést nyitóelőadásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakfőigazgatója, és rögtön meg is válaszolta: köszönt, kérdezett, árut azonosított, korlátozásokat, tilalmakat érvényesített, minőségellenőrzést, növény- és állategészségügyi ellenőrzést végzett, kiszabta és beszedte a vámot, gondoskodott a szállítóeszköz tisztításáról, ápolásáról és az ügyfél pihentetéséről. Ma is találunk hasonlóságokat a vámhatósággal szembeni elvárások között, annyiban mindenképpen, hogy egy helyen, egy időben oldja meg a vámkezelést.

Szabó Károly, a NAV vámszakmai szakfőigazgatója

A vámeljárás természetszerűleg állami bevételt képez, de messze nem ez a legfontosabb funkciója, hanem elsősorban a belföldi termékek, szolgáltatások védelme, az adott ország külkereskedelmi versenypozíciójának javítása, tehát egyúttal gazdaságpolitikai és áralakító eszköz is, hangoztatta Szabó Károly. Az uniós vámhatóságok versenyfutásában a magyar hatóság jól áll, ehhez szükség volt a NAV átalakítására és felkészítésére, hogy egyablakos szolgáltatást tudjon nyújtani az ügyfeleknek, amiben nagy segítséget jelentett a különböző szakterületek (vám, bűnügy, rendészet, ellenőrzés, végrehajtás, EKAER) feladatainak integrálása.

A vámszakterület munkája jelentősen kibővült, köszönhetően egyebek mellett a konténerforgalom emelkedésének. Csak a dél-budapesti hivatal 13 ezerrel több konténert kezelt 2017 első kilenc hónapjában, mint a tavalyi év azonos időszakában, ennek mintegy négyötödét a nem uniós forgalom növekedése adta. A bővülő forgalommal járó többletmunka az eddigieknél is hatékonyabb együttműködést kíván a hatóságok között bel- és külföldön egyaránt. Az elmúlt időszakban több szakmai egyeztetés történt például a Pireusz–Budapest útvonalon dolgozó hatóságoknál szolgálatot teljesítő más tagállami kollégákkal, azt vizsgálva többek között, hogy hogyan tarthat 74 napig egy konténer útja Kínától az ügyfél ajtajáig, és megállapították, hogy nem feltétlenül a vámhatósági munkában kell keresni a probléma kulcsát. Pireusztól a magyar fővárosig ugyanis 13 nem hatósági, hanem valamely gazdálkodó szervezetnek van feladata egy-egy konténerrel, s ha ezek között nincs hatékony együttműködés, akkor óhatatlanul felmerülhetnek különféle gondok.

A hatósági munkát nagymértékben segíti az ún. engedélyezett gazdálkodók (AEO-k) rendszere; ezek azok a vállalkozások, amelyek belső folyamatainak áttekintésével a vámszervek megbizonyosodhatnak arról, hogy az adott cégek biztonságosan, jogkövető módon, bőven a piac által még tolerált hibahatáron belül tevékenykednek. AEO-engedélyekkel 364 magyar vállalkozás rendelkezik, ami viszonylag alacsony szám, de amint arra az előadó felhívta a figyelmet, itt magas a léc, nagyon komoly feltételek mellett szerezhető meg a tanúsítvány. Mégis buzdította a résztvevőket: győzzék meg ügyfeleiket, hogy ez a jövő útja!

Mint ahogy nagy jövő előtt áll a vámszakma egyik kiemelt szegmense, az e-kereskedelem is, ahol ma már a teljes értékláncban (árukészlet-előrejelzés, automatizált raktárbázisok, ároptimalizáló szoftverek, e-vámszolgáltatások) az adatalapú folyamatok dominálnak. A vámhatóságnak e területen nem a vállalkozások egymás közti adásvételei okoznak fejfájást, hanem a cégek és a magánszemélyek közötti ügyletek, mert ez az üzleti modell még mindig nem működik megbízhatóan az adatkezelés, az adatok cseréje tekintetében. Gyakran nincs előzetes információ az érkező árukról; a szállítási idő előre nem kiszámítható; az eladó által kiállított fuvarlevél (ami vámáru-nyilatkozat is) sokszor nem a valós adatokat tartalmazza; az eladó a fuvarlevélen 22 euró alatti értéket tüntet fel értékesebb áruknál is, a rövidebb szállítási határidő nyomán jogtalan versenyelőnyt szerez; a címzettek közreműködési hajlandósága is gyakorta eltérő. Az összes kiskereskedelmi forgalom jelentős hányadát teszik ki az ilyen ügyletek, amelyek gördülékeny lebonyolításában a vámszerveknek és a logisztikai szakmának egyaránt komoly szerepe van. A hatóság az ügyintézési idő rövidítésével járulhat hozzá egy-egy küldemény minél gyorsabb célba juttatásához, ami persze egy Távol-Keletről megrendelt árucikk esetén még úgy is több hét – légi szállítás ide vagy oda –, hogy a vámeljárás mindössze 23 percet vesz igénybe.

A cikk a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.