NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Korszerű korridorok

A legújabb uniós vasúti árufuvarozási folyosóról és a kínai-magyar vasúti együttműködésről egy-egy előadás számolt be a konferencián.

Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója és Pafféri Zoltán, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója

Az RFC-11 Borostyán a legújabb árufuvarozási folyosó, ami észak-déli irányban halad keresztül Magyarország területén, és amelynek létrehozása a magyar diplomácia egyik sikertörténete. Idén januárban EU bizottsági végrehajtási határozat hagyta jóvá a korridor kialakítását, innentől pedig nem egészen két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy ténylegesen működő, az árufuvarozó vasúttársaságoknak kedvező szállítási lehetőséget biztosító útvonallá váljon, hangoztatta Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója.

Az RFC-k fenntartásának akkor van értelme, ha az árufuvarozó vasúti vállalatok használják is őket. Magyarországnak és a pályaüzemeltetőnek egyaránt érdeke, hogy a tranzit tehervonatok keresztülmenjenek a hálózaton. A megfizetett pályahasználati díj minden forintja talált pénz, aminek több hatása is lehet: vagy kevesebb költségtérítést ad a magyar állam a GYSEV-nek, ami a vasúti infrastruktúra jelenlegi állapotának szinten tartásához elegendő, vagy ha annyit ad, mint eddig, akkor viszont joggal várja el, hogy a pályaüzemeltető olyan fejlesztéseket hajtson végre, amelyek révén színvonalasabb szolgáltatást nyújthat a hálózaton közlekedő vasúttársaságoknak. A harmadik lehetőség, hogy a GYSEV csökkenti a pályahasználati díjat, amennyiben több bevétele keletkezik (a társaság árbevételének 15 százalékát adják az árufuvarozó vasútvállalatok).

Infrastruktúraoldalról nagyon fontos feladat a pályaüzemeltető számára a versenyképesség javulását lassító szűk keresztmetszetek beazonosítása és megszüntetése, szabályozási oldalról pedig az adminisztratív akadályok lebontása, mutatott rá a vezérigazgató. A GYSEV az elmúlt időszakban hazai és uniós források felhasználásával számos infrastrukturális beruházást hajtott végre e célok elérése érdekében. CEF-forrásból már elkezdődött annak a fejlesztésnek az előkészítése, ami a Hegyeshalom–Rajka országhatár szakaszon lehetőséget teremt a vonatok 22,5 tonna tengelyterheléssel történő közlekedésére. (Ezt a teljes hálózaton szeretné megvalósítani a GYSEV.) A tervek megvannak Szombathely állomás korszerűsítésére is, egyelőre forrás nincs hozzá. Van viszont pénz Zalaszentivánon egy deltavágány kiépítésére, így irányváltás nélkül mehetnek a vonatok Szlovénia felé.

A kínai-magyar vasúti együttműködés alapja a kínaiak által megfogalmazott egy övezet – egy út elve, amely a Kína és Európa közötti kereskedelmi útvonalak felélesztését, illetve fejlesztését tartalmazza. E kezdeményezés egyik alapeleme a Kínából Európába tartó konténerhajókon szállított áruk minél gyorsabb eljuttatása a kontinens belsejébe. A konténeres áruforgalom természetes útja a Szuezi csatornán keresztül, Pireusz mellett halad, még abban az esetben is, ha az észak-európai kikötőkbe megy az áru. Ezért volt kézenfekvő a kínai állami tulajdonú Cosco vasúttársaságnak, hogy megvásárolja a pireuszi kikötő 67 százalékát, hiszen ezzel tematizálni tudja az áru útját. Pireusz 2016-ban 3 millió TEU forgalmat bonyolított, idén 5 millió TEU-val számolnak. A görög kikötőtől a 10-es vasúti korridor vezet Belgrádon keresztül Budapest felé, a kínaiaknak tehát fontos e folyosó korszerűsítése, hiszen ezzel megnyílhat számukra a lehetőség a hajókon érkező konténerek gyors és olcsó továbbítására Magyarország, illetve az európai célállomások irányába.

A magyar és a kínai állam képviselői 2015-ben írták alá a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítására vonatkozó – a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett – nemzetközi szerződést, tavaly októberben pedig megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., hangsúlyozta Paff éri Zoltán. A társaság vezérigazgatója szerint az említett törvény mellékletét képező beszerzési szabályzat az unió közbeszerzési irányelveinek teljes mértékben megfelel, nyílt pályázatokat tartalmaz, sok esetben szigorúbb, mint az unió által előírt szabályozás, viszont a piacot nem szűkíti az EU-ra, így a projekt tervezőjéről és kivitelezőjéről dönteni hivatott tenderen bárki indulhat. A Brüsszel által elvárt, a beszerzési szabályzattal kapcsolatos jogszabályi finomítások, egyértelműsítések megtörténtek, a tendert minden más uniós közbeszerzési eljáráshoz hasonlóan az EU hivatalos lapjában hirdetik meg, természetesen jogorvoslati lehetőséget is biztosítva a résztvevők számára.

A cikk a NavigátorVilág 2017. májusi számában jelent meg.