NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

Az engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusz változásai

A Vám Világszervezet dolgozta ki a nemzetközi ellátási láncok biztonságát növelő és a jogszerű kereskedést megkönynyítő, az Európai Unióban 2008.  január 1-jétől bevezetett szabványrendszert. Ennek egyik eleme az  engedélyezett gazdálkodói (AEO) program, ami a vámhatóságok és a  vállalatok közötti együttműködésen alapul.

Szabó András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal osztályvezetője

A program lényege, hogy a cégek – az unióban jelenleg AEO-státusszal rendelkezők 9 százaléka szállítmányozó, 5 százaléka fuvarozó – igazolják, hogy megfelelnek a vámhatóság által elvárt kritériumoknak, a hatóság pedig „cserébe” például kevesebbszer vizsgálódik ezeknél a vállalatoknál, így a kapacitásait a kockázatosabb ügyfelek ellenőrzésére tudja fordítani, hangsúlyozta Szabó András. A NAV osztályvezetője felhívta a figyelmet, hogy az AEO-státuszt nem a székhely szerinti vámhatóságtól kell igényelni, hanem attól, amelyik illetékességi területén a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik.

  1. május 1. után jó néhány ponton változott az AEO-program. Tanúsítvány helyett engedélyre módosult az elnevezése, a speciális szabályok mellett az engedélyekkel (határozatokkal) kapcsolatos általános szabályok – például a kérelem befogadásának és elbírálásának határideje – is vonatkoznak rá. Immár jogszabály írja elő az önértékelési kérdőív kötelező benyújtását, ami a gazdálkodót az AEO-ra való felkészülésben, a hatóságot pedig a kérelem értékelésében segíti.

Szintén változott az AEO jogszabályi háttere: amíg korábban önálló blokk volt a közösségi vámkódexben, illetve annak végrehajtási rendeletében, addig az uniós vámkódexben már megjelennek az általános és speciális AEO-rendelkezések. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi Nemzeti Vámtörvényben defi niálta a jogalkotó a gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény fogalmát. Ezt a 2016. évi 13. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról több ponton is kiegészítette, összefüggésben a vonatkozó EU-s szabályozás változásával. Bizonyos esetekben a vámhatóságnak jogában áll adatokat kérni a bűnügyi nyilvántartótól. Bekerült a rendelkezések közé a vám- és adószabályok súlyos, ismételt és csekély mértékű megszegése, valamint a szakmai gyakorlatra és képesítésre vonatkozó követelmények.

Időközben a hazai jogszabályi háttér ismét módosult: 2017. június 20-tól kibővült a vám- és adószabályok súlyos, ismételt és csekély mértékű megszegésének esetköre. Fontos változás, hogy tavaly május elsejétől immár az AEO-kérelem befogadását követően vizsgálja a vámhatóság, hogy a kérelmezőt nem ítélték-e el korábban súlyos gazdasági bűncselekményért, nem áll-e csődeljárás alatt, továbbá a kérelmező vámügyekért felelős alkalmazottját nem ítélték-e el a vámjogszabályok megszegése miatt.

Módosultak az AEO-státusz kritériumai is. A kérelmezőnek már nemcsak a vámjogszabályok, hanem az adószabályok tekintetében is megfelelő előélettel kell rendelkeznie, és bizonyítania kell, hogy a műveleteit és az áruforgalmat szigorúan ellenőrzi a kereskedelmi és adott esetben szállítási nyilvántartások vezetésének rendszerén keresztül, ami lehetővé teszi a vámellenőrzést.

Új kritériumként jelent meg, hogy AEOC-engedély esetében a végzett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gyakorlati jellegű szakértelemre vagy szakmai képesítésre van szükség. Ennek a feltételnek a végrehajtási rendelet alapján külső szerződtetett partnerrel is eleget lehet tenni, akinek viszont nem feltétlenül kell AEOC-gazdálkodónak lenni. A megfelelő biztonsági standardok megléte továbbra is előírás, itt új elem a védelmi és biztonsági kérdésekben illetékes kapcsolattartó személy kinevezése. Szabó András kiemelte: a változások miatt a vámhatóságnak 2019. április 1-jéig újra kell értékelnie a régi terminológia szerint még tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezeteket.

A 2017. októberig kiadott AEO-engedélyek (tanúsítványok) alapján Magyarország 9. az unióban, 363 AEO-gazdálkodót tart nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A közép- és kelet-európai országok közül csak a lengyelek előznek meg 831 engedéllyel, amivel ötödikek az uniós rangsorban. Németország az első (6792 engedély), majd Hollandia (1554), Franciaország (1549) és Olaszország (1263) következik.

A cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.