NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

Budapest lehetőségei a légi szállításban

Nagyon jó az együttműködés a magyar állam és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között, rendszeresek az egyeztetések a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériummal a projektekről, az új járatok indításáról, hiszen az ország és a Budapest Airport (BUD) gazdasági érdekei közösek, vezette be előadását a BUD cargo managere.

Kossuth József, a Budapest Airport cargo managere

A Budapest Airport 55,4 százalékos tulajdonosa a német AviAlliance GmbH, amelyet időközben megvásárolt egy kanadai nyugdíjpénztár. A másik két részvényes egy szingapúri állami befektetési alap (23,3 százalék) és egy kanadai nyugdíjpénztár (21,2 százalék), amelyek pénzügyi befektetőként képviseltetik magukat az igazgatóságban, és szükség esetén finanszírozzák a társaság működését.

Kossuth József elmondta, hogy most szárnyal a reptéri forgalom: tavaly 11,4 milliós utasforgalom mellett 112 ezer tonna légi árut kezeltek, míg ebben az évben mintegy 13 millió utassal és 125 ezer tonnás áruforgalommal számolnak. A BUD cargo forgalma az elmúlt évben 22,7 százalékkal, idén októberig további 19 százalékkal bővült, miközben a világon 3,5 és EU-szinten 4,1 százalék volt.

A növekedésből az utasokat, a személyzetet és légi árut egyaránt szállító belly cargo járatok és a dedikált, csak áruval és személyzettel közlekedő cargo repülők – a speditőrökkel együttműködő cargo légitársaságok és az integrátorok – is kivették a részüket. A BUD-nak jó a vevőportfóliója, hiszen nem minden európai légikikötőben található meg mind a három szegmens, például a düsseldorfi reptéren a sok belly cargós járat és a vonzáskörzetben lévő erős konkurencia (mint Amszterdam) miatt nincsenek dedikált cargós járatok. Három dedikált cargós ügyfelük van: a Cargolux hetente háromszor repül Hongkongból Budapestre és tovább Luxemburgba, ezenkívül partnerük a Doha–Budapest útvonalon szintén heti három járattal repülő Qatar Cargo, illetve az Isztambulból érkező Turkish Airlines Cargo.

Ez a piac is növekszik, mégpedig folyamatosan: az OECD előrejelzése szerint Magyarország az export (+5,4 százalék) és import (+6,8 százalék) bővülését tekintve a világ első 5 országában lesz 2018-ban, tehát a cargo forgalmat serkentő árualap jövőre is biztosítottnak látszik. Szintén nagyon jók a kínai kilátások, még akkor is, ha az ottani légitársaságok és logisztikai cégek a sok közép-kelet-európai országot egy halmazként tekintik, ezért is hozták létre a 16+1 együttműködést.

A BUD által az idén kezelt 125 ezer tonnányi légi áru azért már jegyezhető mennyiség, az 52 százalék export és a 48 százalék import kiegyensúlyozott piacot mutat, ráadásul a logisztikával foglalkozó számtalan hazai vállalkozás mellett az összes vezető logisztikai multicégnek van magyarországi leányvállalata – a kínaiak szemében ezek mind komoly értéket képviselnek. A BUD továbbra is nagy jövőt és lehetőségeket lát a légiáru-szállításban, amely – akár egy folyó – mindig megtalálja a helyes utat, hívta fel a figyelmet a cargo manager. Ha valamilyen akadály keletkezik egy reptéren, például nem rugalmas a vámkezelés, beragad az áru a handling cégnél, vagy összetörik, vagy lekési a gépet, vagy drága a repülőtér, akkor az áru nagyon gyorsan átáramlik más repterekre.

A BUD feladata az, hogy minél több cargo gép induljon Budapestről a célállomása felé. Ehhez kedvező alapot nyújt Magyarország földrajzi elhelyezkedése, az ország logisztikai vonzerejét erősítő közúthálózat-fejlesztés, maga az EU- és a schengeni tagság, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér cargo kapacitását bővítő fejlesztések. Ezek között említette Kossuth József a nyáron a DHL-nek és a TNT-nek hosszú távú bérleti szerződés keretében átadott két raktárat az 1-es Terminálon, összesen 16 ezer négyzetméter hasznos területtel, és a 2-es Terminál mellett 2019 II. negyedévében átadandó új cargo bázist, ahol a bécsi vagy a müncheni modellhez hasonlóan egy épületben folyik az árukezelés, és egy másikban kapnak helyet a speditőr- és a logisztikai cégek.

A cikk a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.