AkkuLog

Vasútvállalatok módosító javaslatai a 24/2016-os „karbantartós” NFM rendelethez

2016. augusztus 2-án lépett hatályba a 24/2016. (VII. 18.) NFM rendelet a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről. A „műhelyrendeletet” a vasúti szakma egy emberként megdöbbenéssel fogadta részben annak tartalma, részben az előírások bevezetésére adott szűk határidő miatt.

Csépke András, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója

A vasútvállalatok ezért tavaly novemberben azzal a kérelemmel fordultak a jogalkotó felé, hogy a rendelet hatálybalépését 2018. január elsejéig halassza el, időt adva ezzel a társaságoknak a vasúti járművek karbantartására vonatkozó rendelkezések maradéktalan végrehajtásához szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtésére, mondta Csépke András. A szaktárca egyetértett a kezdeményezéssel, és a szabályozás előírásainak való megfelelés határidejét – a teherszállító járművek kivételével – legkésőbb 2017. december 31-éig kitolta.

A vasútvállalatok értették a rendeletalkotó szándékát, hogy a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása és fokozása érdekében tiszta viszonyokat kell teremteni – folytatta a vezérigazgató –, azonban annak érdekében, hogy egy alkalmazható rendelet lépjen hatályba, és a vasúti ágazat versenyképességét ne rontsa a bevezetéssel járó költségnövekedés, több ponton is szükségessé vált a rendelet módosítása, pontosítása. Az érintett szereplőkkel folytatott többkörös egyeztetéseken a vasútvállalatok több problémát is nevesítettek, így az alapfogalmak pontosabb definiálását, a szakember-ellátottság, a felelősségbiztosítás, valamint a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző műhelyek tárgyi feltételei kialakításának kérdését. Mindezek figyelembevételével a rendeletmódosítás célja az alkalmazók által a vasúti járművek és azok közlekedésbiztonsági berendezései karbantartását, javítását, felújítását, korszerűsítését, továbbá az időszakos és a rendkívüli vizsgálatok elvégzését megfelelően előíró rendelet megalkotása.

A szakember-ellátottsággal kapcsolatban Csépke András elmondta, a világ felgyorsult, azok a mérnök kollégák, akik a vasúthoz jönnek dolgozni, nem akarnak öt évet várni, hogy érdemi döntési pozícióba kerülhessenek. Szerinte három évben elég meghatározni azt az időtartamot, amit már megfelelő szakmai előéletnek tekinthetünk egy mérnöknél. Az a műhely részterületi vezető, aki nem rendelkezik az előírt végzettséggel, 2024. december 31-ig folytathatja tevékenységét, ha 2019. január 1-ig a részterületi vezetői munkakör ellátására felsőfokú kiegészítő képzést követően hatósági vizsgát tett.

A vasútvállalatok szorgalmazták a felelősségbiztosítás pontos definiálását a Polgári Törvénykönyv elvárásai alapján, így meghatározásra került, hogy a személysérüléses, dologi, környezetszennyezési és sérelemdíjjal kapcsolatos károk megtérítéséről van szó. A 271/2007-es és a 6/2010-es kormányrendeletek tartalmazzák, hogy milyen kárfedezeti igazolással kell rendelkezniük a vasúti cégeknek. Mivel ezt pénzintézeti garanciák formájában is biztosíthatják, a módosító javaslat szerint a garanciaszerződés lehetősége a 24/2016-os NFM rendeletre is kiterjedne.

A vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző műhelyek kialakítása kapcsán elhangzott, minden vasútvállalattól elvárható, hogy maga határozza meg azt a folyamatot, melyben az időszakos vagy rendkívüli vizsgákat lefolytatja, továbbá üzemben tartóként maga szavatolja a „vizsgázó” járművek megfelelő állapotát, és ennek legyenek meg a személyi és tárgyi feltételei. Az a tervezet azonban, miszerint egy teljesen elkülönített műszaki vizsgahelyen történjen a vizsgáztatás, jelentős költségtöbbletet eredményez, ezért szükséges, hogy ott karbantartás is végezhető legyen. Fontos, hogy a vizsgákkal összefüggésben született okmányok tárolásának módját szintén a vasútvállalat határozhassa meg, szem előtt tartva, hogy mind a – remélhetően csökkenő mennyiségű – papíralapú, mind az elektronikus dokumentumokat a következő vizsga lebonyolításáig biztonságos módon meg kell őrizni.

A közbeszerzésre kötelezett társaságok esetében a vasúttársaságok ellentmondásokat fedeztek fel a rendelet, illetve a közbeszerzési törvény előírásai között. Javaslatuk szerint a vasútvállalat a 2017. december 31-ig megkötött vagy folyamatban lévő közbeszerzési és versenyeztetési eljárások, valamint az érvényes alvállalkozói szerződések esetében a szerződések lejártáig mentesül azon kötelezettsége alól, hogy javítási vagy karbantartási feladatát csak olyan alvállalkozóknak adhatja ki, melyek ilyen tevékenység ellátására vonatkozó engedéllyel vagy tanúsítvánnyal rendelkeznek.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.