Szállítmányozás 2021

Stabil gazdasági növekedés, iparfejlesztés, elektromobilitás

Hét évvel ezelőtt nagyon nehéz gazdasági helyzetben volt az ország a 2008-ban kirobbant válságot követően, ezért az elmúlt évek gazdaságpolitikája elsősorban a pénzügyi egyensúly megteremtésére irányult, jelentette ki a KözlekedésVilág konferencia nyitóelőadásában a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért és fenntartható gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára

Az irány jó, az eredményeket mind a négy fontos makrogazdasági mutató – a GDP-növekedés, a munkanélküliségi ráta, az államháztartás bruttó adóssága és az államháztartás egyenlege – hűen tükrözi, hangsúlyozta Nikoletti Antal. Elmondta, tavaly az Európai Unióban átlagosan 1,5 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, Magyarországon ezzel szemben 2 százalékos volt a GDP bővülése. Bár ez elmarad az előző két év növekedési rátájától, de idén – tekintettel az első negyedéves kiváló adatokra – újra akár 4 százalék fölé is emelkedhet, köszönhetően elsősorban az ipari kibocsátás és a belső fogyasztás növekedésének, illetve az építőipar meglódulásának, amit az uniós források hatékonyabb felhasználása generál majd. A munkanélküliség az elmúlt év végén jóval 5 százalék alá esett, idén pedig tovább mérséklődhet, a várakozások szerint 4 százalék közelébe süllyedhet. Az ország GDP-hez mért bruttó adóssága folyamatosan csökken, 2016 végén 73,9 százalék volt, miközben javul az államháztartás egyenlege. Ezek a mutatók és az ország pénzügyi egyensúlya mind arra ösztönzik a kormányt, hogy folytassa a növekedésre fókuszáló gazdaság- és iparpolitikát, kiemelten kezelve a  külkereskedelmet, amely valódi sikerágazat, a GDP 80 százalékát adja.

Nemzetközi és hazai felmérésekből egyértelműen látszik, hogy azok az országok képesek látványosabb GDP-növekedést elérni, amelyek az iparra koncentrálnak, közölte a helyettes államtitkár. Annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés hosszabb távon is fenntartható legyen, illetve az ipar fokozni tudja hozzájárulását a gazdasági teljesítmény bővüléséhez, a kabinet elfogadta az iparfejlesztési stratégia alapjait megfogalmazó Irinyi Tervet. A globális megatrendek (növekvő népesség, elöregedő társadalom, gyorsuló urbanizáció, digitalizáció, a fejlett és a fejlődő világ közötti gazdaságierő-eltolódás) figyelembevételével a terv nevesíti azokat a kulcsszektorokat, melyek már most is húzóágazatok, és a jövőben is azok lesznek, így a járműipar, a speciális gép- és járműipar, az élelmiszeripar, a zöld gazdaság, az egészségipar+turizmus, az infokom és szolgáltatóközpontok, valamint a védelmi ipar. Az Irinyi Terv fő célkitűzése, hogy az ipar hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 24 százalékról 30 százalékra növekedjen 2020-ig – az EU-s cél a 17-ről 20 százalékra bővülés –, építve Magyarország magas színvonalú szakképzési rendszerére és a felkészült munkaerőre, a kedvező geopolitikai helyzetre és üzleti környezetre. Nemzetgazdasági szinten elérendő cél az energiahordozó- és nyersanyagigény csökkentése, az exporttermékek feldolgozottsági fokának és a hazai tulajdonú vállalatok exportképességének növelése, vállalati szinten pedig a magyar vállalkozások támogatása a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártásában, a nemzetközi cégek beszállítói körének bővítése és a K+F+I hajlandóság javítása.

Magyarország kiemelt szerepet szán az autóiparnak, azon belül az elektromobilitás elterjesztésének. Nikoletti Antal rámutatott, az ezzel kapcsolatos elképzeléseket tartalmazó Jedlik Terv nemzetgazdasági érdeknek nevezi, hogy csatlakozzunk az elektromos közlekedés által generált fejlesztésekhez. A plug in hibrid, a hatótáv növelt elektromos gépjárművek és a tisztán elektromos meghajtású gépjárművek elterjedésével ugyanis jelentős mértékben csökken a gazdaság fosszilis energiahordozó igénye, a közlekedési szektor károsanyag-kibocsátása, a lég- és zajszenynyezés, illetve nő az energiabiztonság. A Jedlik Terv végrehajtása során a kormány elkötelezett a közösségi közlekedésben az elektromos járművek beszerzése mellett, ösztönzi a töltőhálózat gyorsuló ütemű kiépítését, a megkülönböztető zöld rendszámmal közlekedő autók használóinak ingyenes parkolási lehetőséget és adókedvezményeket biztosít, továbbá vissza nem térítendő támogatást nyújt az e-autók vásárlásához. Az elektromobilitás területén a jelenleginél átfogóbb szabályozásra van szükség, ennek előkészítése már folyik, és ez év végéig várható az elfogadása, erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.