AkkuLog

Európai uniós források a hajózás fejlesztésére

A 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban is komoly szerepet kapnak az EU-források a vízi közlekedés fejlesztésében. Ennek egyik része a KÖZOP folytatásaként az IKOP, melyben a 2. prioritás, a Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása tartalmaz belvízi fejlesztési lehetőségeket, egyedi célkitűzésként megfogalmazva a dunai hajózás biztonságának javítását és a TEN-T vízi útvonalakon kikötők fejlesztését, mondta bevezető előadásában a kiadónk által szervezett HajózásVilág konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

Horváth Beatrix, az NFM CEF Főosztály főosztályvezetője

A tavaly májusban megjelent 1247/2016 (V. 18.) Korm. határozat 2. melléklete sorolja fel a tervezett hajózási tárgyú projekteket: a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztését (szakaszolt projekt), a MAHART Mobil Árvízvédelmi Gát megépítését, új országos közforgalmú kikötő létrehozását Mohácson, a bajai közforgalmú kikötő fejlesztését és a személyforgalmi kikötők támogatására vonatkozó projektcsomagot. Bár az IKOP 2. prioritásban szereplő 459 milliárd forint döntő hányadát vasúti beruházásokra fordítják, a szaktárca úgyszintén nagyon fontosnak tartja a vízi közlekedés fejlesztését, erősítette meg Horváth Beatrix. Ezt támasztja alá, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló mintegy 1,1 milliárd eurós CEF-forrásra több belvízi hajózási projekttel is pályázott az NFM, összesen 11 milliárd forintot meghaladó értékben.

A magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztésének előkészítésére, amely többek között az akadálymentes és kiszámítható vízi szállítási lehetőségek megteremtését és a hajózható napok számának növelését célozza, 2 milliárd forint értékben nyújtott be pályázatot a minisztérium, ami végül sikertelenül zárult, de már elkezdődött az újabb tenderre való felkészülés. A dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztésére – sikeres pályázat nyomán – 2,78 milliárd forint áll rendelkezésre (kitűzőhajók és intelligens bóják beszerzése), ezeknél a projekteknél Homolya Róbert államtitkár állásfoglalása alapján a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. bonyolítja majd a közbeszerzéseket, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság lesz a szerződő fél, hogy a hajóútkitűzéshez szükséges eszközök minél gyorsabban a vízügyi igazgatóságokhoz kerülhessenek. Mintegy 300-300 millió forint értékű sikeres pályázatnak köszönhetően lehetőség nyílik főterv kidolgozására egyrészt a hajóutak fenntartására, másrészt a dunai áruszállítás erősítésére a TEN-T kikötői infrastruktúra-fejlesztések révén, különös tekintettel a komáromi kikötőre. Ezt a szlovák partnerekkel közösen adták be, tehát a komárnói kikötőre is készül egy megvalósíthatósági tanulmány.

A vízi úti információs rendszer kiépítése projekt célkitűzése a Folyami Információs Szolgáltatások (RIS) folyamatos fejlesztése, a dunai vízi közlekedés áruszállítási munkamegosztásban való részesedésének növelése; a 2 milliárdos projekt jövőre már be is fejeződik. A legnagyobb értékű, több mint 3 milliárd forintos hajózási projekt a PAN-LNG-4-DANUBE – LNG belvízi infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első fix és mozgó töltőpont megvalósítása névre hallgat. Egyik fontos célkitűzése az infrastrukturális háttér létrehozása a folyami közlekedés gazdaságos és környezetkímélő földgázüzemre átállításához, ennek érdekében LNG üzemanyag-töltőállomást alakítanak ki hajók számára Csepel Szabadkikötőnél. A projekt másik célja a rendszeres folyami szállításra alkalmas áruszállító toló- és személyszállító hajó gépészeti átalakítása szintén földgázüzemre.

A tárca idén február 7-ig további két kisebb összegű, 300-300 milliós projektet nyújtott be a brüsszeli Bizottsághoz, hangsúlyozta az NFM CEF Főosztály főosztályvezetője. Horváth Beatrix rámutatott, pozitív döntés esetén hazánk lehetőséget kap a belvízi áruszállítás versenyképességének növelésére a csepeli TEN-T kikötő vízi áruszállítási kapcsolatainak fejlesztésével és kikötőfejlesztési stratégia készítésével, valamint a tavalyi sikertelen pályázat után most újra nekifutunk az Integrált Kikötői Információs Rendszer projektnek a kikötői műveletek hatékonyabbá tétele és az áruforgalmi statisztikai adatszolgáltatás modernizálása érdekében.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.