AkkuLog

A hajózás hatósági ügyei az NFM keretei között

Magyarországon a hajózási hatósági feladatoknak több gazdája is volt az elmúlt évtizedekben. 1983-ig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya foglalkozott ezekkel az ügyekkel, 2006 végéig a Közlekedési Főfelügyelet, illetve a megyei közlekedési felügyeletek hatáskörébe tartoztak, majd tavaly december 31-ig a Nemzeti Közlekedési Hatóság keretein belül működő szervezeti egység 35 főállású alkalmazottja végezte ezeket a feladatokat.

Bellyei Csaba, az NFM Hajózási Hatósági Főosztály főosztályvezetője

A 382/2016 (XII. 2.) Korm. Rendelet alapján a hajózási hatósági ügyek egy része 2017. január 1-jétől a nemzeti fejlesztési miniszter, másik része pedig a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztálya felelősségi körébe került (az utóbbi szintén országos illetékességgel jár el). A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár közvetlen irányításával dolgozó közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár 13 főosztály tevékenységét fogja össze, közülük az egyik a Hajózási Hatósági Főosztály, mely összesen 21-féle ügycsoporttal foglalkozik, tájékoztatott Bellyei Csaba főosztályvezető. A kollégák egyebek mellett eljárnak az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének vizsgáztatásával, a hajózási üzemeltetési vezetői és hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel, a vizsgabiztosok névjegyzékének vezetésével, a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések jóváhagyásával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, továbbá intézik a hajózási képesítések okmányainak kiállításával és közhiteles nyilvántartásával, az országos közforgalmú kikötők vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, valamint a vám- és határkikötők létesítésével,  használatbavételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásával és a hajózási bírság kiszabásával összefüggő feladatokat.

E hosszú lista ellenére Budapest Főváros Kormányhivatala sem marad hajózási hatósági feladatok nélkül, sőt azok nagyjából kétharmada került a kormányhivatal Közlekedési Főosztályához. Az ott dolgozó szakemberek foglalkoznak például a hajók és úszólétesítmények engedélyezésével, ellenőrzésével, műszaki felügyeletével (ők vezetik a magyar hajólajstromot), magának a hajózási tevékenységnek az engedélyezésével és ellenőrzésével, illetve ellátják – az NFM-hez került országos közforgalmú, vám- és határkikötők kivételével – az összes magyarországi kikötővel és a teljes vízi úti infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat. Számokban kifejezve, a kormányhivatal hajózási szakterülete mintegy 1500 km folyami vízi út és a tavak, 200 kikötő, 65 komp és révátkelés, 400 kereskedelmi hajó, 120 személyszállító nagyhajó, 270 úszó munkagép, 23 000 kishajó (9000 vitorlás kishajó és 14 000 motoros kishajó), 411 hajózási engedélyes és 100 000 hajózási képesítéssel rendelkező személy kapcsán keletkező feladatokat látja el – lehetőség szerint minél közelebb az ügyfelekhez.

A hajózási hatósági feladatok fellegvára természetesen Budapest, de a hatékony ügyfélkiszolgálás érdekében Komáromban, Siófokon, Mohácson, Szegeden és Tokajban továbbra is működnek a vidéki szolgálati pontok. Sőt a nyári hajózási szezonban Balatonfüreden és Keszthelyen ideiglenes ügyfélablakot is üzemeltetnek, melyek nagyon népszerűek főleg a kedvtelési hajósok körében.

Bellyei Csaba a közelmúlt fejlesztései közül kiemelte a kártya formátumú okmányok kiállítását, ami a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a belvízi nagyhajó-vezetői képesítéssel kezdődött, majd egy ENSZ EGB határozathoz igazodó nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői és egyéb bizonyítványokkal (például tengeri kedvtelési célú hajókon radarkezelő, operátori képesítés, rádiókommunikációs berendezés vagy globális vészhelyzetjelző rendszer kezeléséhez szükséges képesítés) folytatódott. A legújabb a tengeri kedvtelési célú hajóvezetői (angolul yachtmaster) bizonyítvány, amit azoknak kell megszerezniük, akik 12 mérföldnél távolabbra szeretnének hajózni. Tavaly év végétől próbaüzemben bevezette a hatóság az elektronikus ügyintézési lehetőséget, egyelőre csak a kedvtelési célú hajózási képesítés megszerzésére vonatkozó jelentkezések esetében, de ahogy gyűlnek a tapasztalatok, úgy terjesztik majd ki az e-ügyintézést a hivatásos és egyéb képesítésekre is. Az idei év újdonsága, hogy március elsejétől a kedvtelési célú kishajó-vezetői képesítéshez szükséges elméleti vizsgát online is le lehet tenni.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.