Szállítmányozás 2021

A Danube Ports Network (DAPhNE) projekt

A transznacionális európai uniós projekt csaknem 3 millió euróval gazdálkodik, amelyből a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége (MDKSZ) részfeladatokat végez, derült ki Capt. Szalma Béla elnök előadásából. A szervezet egyedüli magyar partnerként képviseli a hazai érintetteket, és egyben vezeti a projekt kommunikációs munkacsomagját, ami komoly fegyverténynek számít.

Capt. Szalma Béla, a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke

A projekt célja előkészíteni, majd Brüsszellel elfogadtatni a különböző európai kikötőfejlesztési stratégiákat (beleértve finanszírozást, létesítményosztályozást), amelyek közül csak Magyarországon számos munka az elmúlt években sikertörténetté vált, összesítve immár 27 milliárd forint feletti beruházással. A DAPhNE munkájában 9 érintett ország 23 partnerszervezete vesz részt 30 hónapon át, melynek során innovatív IT-megoldásokat dolgoznak ki, és megosztják egymással a tapasztalataikat, megelőzendő az állami források vitatott felhasználását.

A projekt céljai között szerepel egy regionálisan alkalmazható state aid modell kidolgozása, amely kompatibilis az állami támogatásokra vonatkozó szabályozással, megfelel a fejlesztési igényeknek és céloknak, megőrzi a folytonosságot a meglévő sémák vonatkozásában, regionális szinten alkalmazható, ugyanakkor a helyi követelményrendszerhez igazítható, és éppen ezért ösztönzi a kikötői és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházásokat, hangsúlyozta Szalma Béla. A résztvevők célul tűzték ki, hogy a folyó mentén azonos szabályok szerint lehessen közlekedni, elősegítve a belvízi hajózás versenyképességét, illetve olyan szakmai konszenzuson alapuló stratégiák kialakíthatóságát, amelyeket az Európai Unió és a nemzeti kormányok felhasználhatnak a saját Duna-stratégiájuk elkészítésében.

Az egyes alprogramokban résztvevők több esetben is tartanak munkacsoportüléseket, az elkészült dokumentumtervezeteket pedig a lehető legszélesebb körben mutatják be az érintett országok szakembereinek, hogy azokhoz megfelelő mennyiségű észrevétel érkezhessen. Ezek figyelembevételével publikálják a javaslataikat.

Az idei év feladata az érintett szereplők beazonosítása révén nemzeti adatbázis készítése a munkacsoportnak, valamint nemzeti állami szerepvállalási (state aid) sablon és módszertan kidolgozása a jelenlegi helyzet értékelésére. Jövőre kell elkészíteni a nemzeti state aid jelentéseket, nemzeti (HU, HR, BG, RO) workshopok keretében az érintett szereplőket bevonni, a riportokat véleményezni, a tapasztalatokat összegyűjteni, majd ezek nyomán a State Aid Schemes modellt kidolgozni.

Nagyon fontos kérdés a beruházások és üzletfejlesztés finanszírozása mellett az árualap hektikus változásának, illetve a Duna hajózhatóságának kezelése, a kikötők üzemeltetésének finanszírozása. A kikötőket üzemeltető cégek veszteséges tevékenység végzésére nem kötelezhetők, de egyes tevékenységek, kapacitások fenntartása és biztosítása mégis regionális vagy európai szintű érdek, így ennek finanszírozásában lenne szerepe az államoknak.

Az MDKSZ kommunikációs feladata a nyitórendezvény  ázigazdaszerepétől kezdve, a Kommunikációs Stratégia kidolgozásán és külső kommunikáció koordinációján át, dokumentumsablonok, elektronikus hírlevelek, projekthonlap-tartalom és promóciós anyagok elkészítéséig terjed.

A DAPhNE legfontosabb célcsoportja a politikai döntéshozók, akiknek el kell magyarázni a hatékony állami szerepvállalás mikéntjét. Nem elég ugyanis uniós forrásokat lehívni, a Duna három kisvíz-érzékeny etapját (köztük a teljes magyar szakaszt, ahol 378 folyamkilométeren 21 gázló, 28 szűkület és 6 jégtorlaszra hajlamos hely teremt szűk keresztmetszetet) megfelelő vízmennyiséggel kell ellátni; ez a záloga a közlekedési munkamegosztásban a vízi szállítás térnyerésének (az Új Széchenyi Terv szerint például a 2010. évi 2 százalékról 2030-ra 10 százalékra való bővülésnek). További megszólítottak az állami támogatást nyújtó intézmények: minisztériumok, az operatív programok irányítóhatóságai, a kikötők üzemeltetői és irányítói, magánbefektetők, végül a regionális és helyi hatóságok.

A kikötők közötti együttműködés ezen formája, a közös fejlesztési stratégia kialakítása a tervek szerint a projekt végén 120 tagból álló, működőképes hálózatot eredményez majd, amely a Duna-menti kikötőket használókat, igazgatókat, valamint a nemzeti és területi hatóságokat tömöríti közösséggé, díjmentesen és szolgáltatási díj ellenében egyaránt hozzáférhető információbázissal. Hosszabb távon a projekt pozitív hatással lehet az áruforgalomra, és ösztönözheti a kikötők logisztikai központ szerepét.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.