Cargo on the Danube Conference

Bérlői kerekasztal-beszélgetés a RepülésVilág konferencián

Bérlői kerekasztal-beszélgetés a RepülésVilág konferencián

A kiadónk által szervezett konferencia virtuális fórumán a felkért szakemberek a BUD Cargo Cityvel kapcsolatos tapasztalataikat oszthatták meg egymással, illetve lehetőség volt fejlesztési javaslatok, ötletek felvetésére is. A beszélgetést Kossuth József, a Budapest Airport cargomenedzsere moderálta. (Az elhangzottakat a megszokott gyakorlatunk szerint szerkesztett formában közöljük. A szerk.)

– Hogyan látják a létesítmény első hónapjait bérlői szemmel?

Alan Glen (A. G.), a VP Cargo Development és a Menzies Aviation elnök-vezérigazgatója: – Az idei év egy olyan esztendő, amit egyikünk sem fog elfelejteni. Mi a raksúlyt illetően nem panaszkodhatunk, ugyanis körülbelül 70–80 százalékos kihasználtsággal üzemelünk. Ez nagyjából megegyezik azzal, amit az előző évben láthattunk, és azt mondhatom, hogy a legtöbb állomásunk jól teljesít. Budapest nyilván egy más eset, hiszen itt a 2019-es évhez képest jelentős növekedési várakozásaink voltak, amit a járvány teljes mértékben keresztülhúzott. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a Budapest Airport idén januárban megnyitott Cargo City fejlesztése hihetetlenül jó időzítés volt, mert egy korszerű létesítménnyel jelentős mértékben tudták növelni a cargoszolgáltatások színvonalát.

Atilla Korkmazoglu (A. K.), a Celebi Aviation Holding, EMEA cargo handling üzletágának elnöke: – Márciusban, amikor minden leállt, nehéz időszakon mentünk keresztül, és a home office nem tartozott a munkakultúránkhoz. Összevetve az év I–VIII. hónapját a tavalyi év hasonló időszakával elmondható, hogy a cargo-partner nagyon sokat dolgozott a heti kétszeri-háromszori saját charterjáratok beindításán, és lényegében megduplázta az eredményeit. Mindez annak köszönhető, hogy a cég gyorsan tudott reagálni a megváltozott körülményekre és a piaci változásokra. Nagy segítséget jelent számunkra a Cargo City létesítmény is, e nélkül mindez nem lett volna lehetséges. Örömmel árulom el továbbá, hogy az általunk kezelt áru 60 százaléka a környező országokba megy.

Szabó László (SZ. L.), a Kühne + Nagel magyarországi légi szállítmányozási vezetője: – Az elmúlt nyolc hónap kihívásokkal teli időszak volt számunkra, de köszönhetően a konzervatív üzleti megközelítésünknek mi minden lehetséges forgatókönyvre igyekeztünk felkészülni. Igazán kritikus időszaknak a február végét és a március elejét nevezném, amikor csak nagy nehézségek árán tudtuk megtalálni számunkra a megfelelő kapacitást. Az első néhány kritikus hét után újjászerveztük a cargót kezelő csapatunkat, azóta minden a terv szerint halad. Nagyra értékeljük, hogy a Budapest Airport 150 ezer tonnáról 200 ezer tonnára növelte a légiárukezelő kapacitását.

Tanárki Tamás (T. T.), a Yusen Logistics Hungary ügyvezető igazgatója: – Mi is nagy örömmel fogadtuk a Cargo City fejlesztést, mert számunkra nemcsak a hazai, hanem a környező országok piacai is célpontot jelentenek. A balkáni országok sokkal jobban kapcsolódnak most már Budapesthez, mint Bécshez. Ezt biztosan állíthatom, mert az osztrák fővárosban is van irodánk, emiatt gyakran kerülünk olyan szituációba, amikor választani kell a két desztináció között, de a legtöbbször Budapest jön ki jobban. Márciusban mi is drámai visszaesést tapasztaltunk, amikor 80 ezer köbméteres teljesítményről néhány százra esett vissza a megrendelés. Amennyire csak tudtunk, átálltunk otthoni távmunkára, a munkatársak 50–60 százaléka jelenleg így dolgozik. Ugyanakkor a közúti áruszállításban nagyon sok a papírmunka, ami megkerülhetetlenné teszi az irodai munkavégzést.

Becze Attila (B. A.), a cargo-partner Romániáért és Magyarországért felelős területi vezetője: – Az elvárások mindig változnak, mi viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan házigazdánk van, aki együttműködik velünk. Emiatt azt gondolom, hogy a Budapest Airportnak a járvány elmúltával fényes jövője lehet. Nyilván senki sem tudja még, hogy meddig tart ez az egész. A Cargo Citynek rengeteg úgynevezett hidegszobája van, ami alkalmas lehet a vakcinák tárolására. Elképzelhető, hogy ez nem lesz elég, ezt a kapacitást feltehetőleg növelni kell. Éppen ezért jelenleg tárgyalásokat folytatunk a hűtött raktárak bővítésére.

 

– Milyen javaslatokat fogalmaznának meg a további fejlesztésekre?

A. G.: – A költözéstől mindenki tartott, de azt kell, hogy mondjam, hogy a Cargo Citybe történő beköltözésünk az egyik legkönnyebb volt, ami valaha megtörténhetett. Számunkra csak a forgalomkezelés jelentett problémát eleinte, mert nekünk az a legjobb, ha a teherautók egyszerűen és gyorsan be tudnak jutni. Most két Boeing 787-est tudnak kezelni egy időben, de bízom benne, hogy ezen a téren tudnak még fejlődni. Véleményem szerint az új Cargo City egy nagyon „árubarát” létesítmény, ahol a targoncák is könnyedén tudnak közlekedni. A lehetséges vakcinával kapcsolatban úgy készülünk, hogy nem lesz szükség az oltóanyag hosszabb távon történő tárolására. Amennyiben megkezdődnek a nagyobb tételben történő szállítások, akkor arra fogunk törekedni, hogy a repülőkről beérkező rakományok minél gyorsabban eljussanak a szállító kamionokba.

A. K.: – Amikor a földi személyzetnek 100 tonnás chartergépet kell lerakodnia, az kihívásokkal teli feladat. Ennek megtanulása nem megy egyik pillanatról a másikra, de azt gondolom, hogy a Cargo City nagyon sokat fejlődött ezen a téren. Az, hogy két földi kiszolgáló van Ferihegyen, egészséges versenyt teremt. A Cargo City megnyitása óta minden szereplő megértette, hogy ez egy egyedi, soha vissza nem térő alkalom arra, hogy a Budapest Airport végre egy gravitációs középpont legyen a környező országok számára. Úgy látom, hogy ma mindenki együtt dolgozik e közös cél érdekében.

Sz. L.: – Azt gondolom, hogy a cargo terén az infrastruktúra most már olyan, amiről az elmúlt 20 évben csak álmodni mertünk. A Cargo City életében minden hónapban láthattunk valamilyen fontos előrelépést. Az átvétel egyre gyorsabbá válik, ami jó hatással van az árukezelés folyamatára. Ugyanakkor szerintem jobban kellene kommunikálniuk a földi kiszolgálóknak és a speditőröknek. A környező országok már kezdik felismerni, hogy Budapesten jelentős kapacitás áll rendelkezésre, de még tovább kellene folytatni Budapest reklámozását. Mindamellett fontos figyelni a minőségre is, hogy a kezelt árumennyiség bővülése ne menjen annak rovására.

B. A.: – A földi kiszolgáláshoz képest a cargo handling eredménye kétségtelenül sokkal jobb ebben az évben. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy komoly cargojáratokkal rendelkezünk, mert a földi kiszolgálás bezuhanása bizonyos hónapokban a 90 százalékot is meghaladta. A visszaesés bizonyos országokban a cargojáratokat is érintette, egyes esetekben 60 százalékos mértékben. Budapest forgalma ezen a téren jól alakult, mert a kezdeti visszaesést követően néhány hónap múlva már sikerült elérni az előző évi forgalmat.

T. T.: – A cargo teljesítményére semmi rosszat nem tudok mondani, nyáron mindössze néhány esetben volt gondunk a kezelt áruk hőmérsékletével kapcsolatban. Azt gondolom, hogy egyedül a reakcióidő lehetne egy kicsit gyorsabb, de alapvetően nagyon elégedettek vagyunk, mert minden simán működik. Amit érdemes fejleszteni szerintem, az a budapesti repülőtér marketingje, illetve több közvetlen járatra lenne szükség.

 

Növekedési lehetőségek

A konferencián a növekedés lehetséges területei is szóba kerültek. Ezen a téren a résztvevők egyetértettek abban, hogy bár Ukrajnában van perspektíva, a politikai bizonytalanság jelen pillanatban hátráltatja az ottani bővülést. „Románia viszont ígéretes területnek bizonyulhat a budapesti cargorészleg számára, ahogyan Észak-Amerika is. A LOT például rendszeresen repül közvetlen járattal Budapestről New Yorkba, de megfordul nálunk az Air Canada és az American Airlines is. Ezekre nyilván akkor lehet építeni, ha már nem csak szezonális jelleggel repülnek ide” – hívta fel a figyelmet Szabó László.

Keleti irányból Magyarországra sok alapanyag, illetve késztermék érkezik. Hazánk számára ugyanakkor a fontosabb exportpiacokat még mindig Nyugat-Európa és Észak-Amerika jelenti, éppen ezért indokolt lehet fejleszteni a nyugati irányú cargokapacitást. Ettől függetlenül érdemes keleti irányban is gondolkodni a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint. „Ukrajnát azért nem érdemes szem elől téveszteni, mert Bécs folyamatosan keresi az ukrán piacban rejlő lehetőségeket. Romániát viszont én is elérhetőbbnek gondolom, mert azt a piacot leginkább teherautókkal szolgálják ki” – hangsúlyozta Tanárki Tamás.