Szállítmányozás 2021

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer kialakítása és működése

A statisztikák szerint helyszíntől függően a haszongépjárművek 5–15 százaléka túlterhelten közlekedik Magyarország útjain, ezzel nagymértékben növelik a közlekedési kockázatokat, az úthálózatnak évente sokmilliárd forintos kárt okoznak, és jelentős versenyhátrányba hozzák a jogkövető vállalkozásokat.

Bertalan-Kürti Veronika, az NFM Hatósági Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettese, projektvezető

Mindezekre az anomáliákra válaszként dolgozta ki a szaktárca a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (TSM), amely a tervek szerint javítja a közlekedésbiztonságot a balesetek számának és súlyosságának csökkenésével, valamint hozzájárul a fuvarozócégek közötti esélyegyenlőség kialakulásához, azáltal, hogy nagyobb lesz a szabályokat előszeretettel kijátszó és jogosulatlan versenyelőnyhöz jutó piaci szereplők jogkövetési hajlandósága. Az intézkedés ugyanakkor hatékonyabban védi az útvagyont is, amennyiben mérséklődnek az útburkolati károk, és a rongáló fizet elv érvényesülésével igazságosabb helyzetet teremt a piacon, hangoztatta Bertalan-Kürti Veronika, a TSM-projekt vezetője.

Többéves előkészítést követően tavaly kezdték kiépíteni a rendszert, a 1102/2016-os kormányhatározat 29,9 milliárd forint hazai költségvetési forrást nevesített erre a célra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkársága és a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt. konzorciuma valósítja meg a jórészt a NÚSZ meglévő útdíj-ellenőrzési infrastruktúrájára épülő projektet, amely a központi informatikai rendszerből, 89 mérőhelyből és a közúti ellenőröknél lévő kliensoldali eszközökből (laptop, tablet, ANPR kamera stb.) áll. A TSM megállítás nélkül méri az áthaladó járművek súlyát, a túlsúllyal közlekedő
járművek üzembentartójának automatikusan bírsághatározatot küld, vagy riasztja a mérés helyszínéhez legközelebb dolgozó ellenőröket, akik ezt követően, az adott járművet kiterelve élhetnek a szankcionálás lehetőségével.

A mérőhelyeket az ellenőrzés szempontjából fontos útvonalakon, határ menti útszakaszokon helyezték el, ahol a korábbi tapasztalatok alapján a leggyakrabban közlekednek túlsúlyos gépjárművek. A lebukás veszélye igen nagy, mert összesen 107 mérőponton, 274 forgalmi sávban, 1500 darab aszfaltba süllyesztett WIM-szenzor pásztázza az utakat. Mivel a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer az útdíjfizetési rendszerre épül, az ellenőrzőponton áthaladó jármű súlyán kívül a honosságáról, típusáról, rendszámáról és sebességéről is egzakt adatok állnak majd rendelkezésre, az információk ugyanis bekerülnek a Belügyminisztérium jármű-nyilvántartási rendszerébe, sőt a TSM csatlakozik az EKÁER-hez és az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez is.

A projekt előszűrő funkciója március végétől működik, szeptember közepén indult az objektív automata üzemmód, a helyszíni ellenőrzést támogatandó további kiegészítő funkciókat pedig jövő év elejétől élesítik. A rendszer kiépítéséhez és beindításához 3 törvényt, 4 kormányrendeletet és 4 miniszteri rendeletet kellett módosítani (például a bírságrendeleteket), mindazonáltal a főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy a túlsúlyos közlekedésre vonatkozó szabályok eddig is hatályban voltak, érdemben most sem változnak meg, az ellenőrzés viszont sokkal hatékonyabb lesz. Bertalan-Kürti Veronika elmondta: év végéig nem bírságolják a szabálytalankodókat, csak figyelmeztető határozatokat kapnak. Az átmeneti időszak a szaktárca számára is lehetőséget ad a tapasztalatok összegyűjtésére, elemzésére, szükség esetén a rendszer működésének felülvizsgálatára, pontosítására.

A szenzorokat és a mérőhelyeket a mérésügyi hatóság hitelesíti, pontossági értéket állapít meg az össztömegre és a tengelyterhelésre; a mért adat ezzel csökken, ez lesz a jogsértés megállapításának és a szankció kiszabásának alapja. A többszörös bírságolást azzal igyekezett kizárni a jogalkotó, hogy meghatározta: 8 órán belül objektív ágon csak egyszer lehet büntetni, mégpedig a legsúlyosabb szabályszegés alapján. Ugyanakkor 8 óra elteltével, ha a jármű továbbra is túlsúllyal közlekedik, és áthaladva egy mérőállomáson ismét bemérik, az üzemben tartó számíthat a következő bírsághatározatra.

Új tényállásként került be a jogszabályba a mérési eredmény befolyásolásának tilalma, hívta fel a figyelmet a TSM-projekt vezetője, aki szerint ugyan meg lehet próbálni a leállósávon kikerülni a szenzort, de a kísérlet eredménytelen lesz, mert a rendszer ott is mér.

A cikk a NavigátorVilág 2017. októberi számában jelent meg.