NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

A magyarországi buszgyártás perspektívái

A következő időszak meghatározó kitörési pontja lehet Magyarország számára, hogy a kormány által elfogadott, az újraiparosítással érintett legfontosabb ágazatokat tartalmazó Irinyi Terv a hazai buszgyártás megerősítését kiemelt jelentőségű iparstratégiai területként kezeli, jelentette ki Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára a jubileumi Busexpón tartott előadásában.

Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára

Változó iparszerkezet

Az Irinyi Terv fő célja – a vállalkozások hatékonyságának javítása és a támogatott ágazatok GDP-termelő képességének növelése mellett –, hogy a teljes nemzeti összterméket tekintve az ipar részaránya a jelenlegi 24-ről 30 százalékra emelkedjen, de ha 2020-ra eléri a 27 százalékot, akkor már elégedettek lehetünk a fejlődéssel, hangoztatta Pomázi Gyula. Legalább ennyire fontos célkitűzés, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az iparpolitika egésze, ami azt jelenti, hogy megváltozzon a ma erőteljesen járműgyártás-orientált iparszerkezet, egyéb iparágak fejlesztésének is prioritást biztosítva. Ez is fontos feltétele annak, hogy belátható időn belül hazánk a nagyobb hozzáadott értéket előállítani képes, nem a legolcsóbb munkaerőre építő és az értékláncban magasabb szintet képviselő ipari termeléssel rendelkező országok közé kerülhessen. A nagyobb hozzáadott érték a teljes értéktermelési lánc átgondolását jelenti, amiben ugyanakkor továbbra is jelentős hangsúllyal szerepel a járműgyártás, egyúttal az eddiginél meghatározóbb szerepet szánva olyan területeknek, mint például az információtechnológia, az elektronika, a gépgyártás vagy a zöld gazdaság.

Minőségi fejlesztések

Az újraiparosítás mint iparfejlesztési logika nagyon fontos eleme tehát az autóbuszgyártás, a kötöttpályás járműgyártás, illetve a járműipari beszállítói láncok versenyképességének a fejlesztése. Kiszámítható iparfejlesztési elképzelésekkel, az ipari digitalizáció (Ipar 4.0) szempontjait a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva szeretnénk olyan ipart teremteni, amiben a mennyiségi helyett az innovatív, minőségi fejlesztéseken van a hangsúly, és amiben több lehetőséget kapnak a hazai kis- és közepes vállalkozások, javul a működési környezetük, folytatta a helyettes államtitkár. Ezt szolgálja a kormányzat által elindított iparpolitikai paradigmaváltás, amelynek fontos eleme az is, hogy a piaci szereplők hatékonyabban tudjanak hozzájutni az európai uniós és a hazai költségvetési forrásokhoz. Májusban nyílnak meg azok a tőkealapok, melyek lehetőséget teremtenek az Irinyi Tervben nevesített ágazatokban tevékenykedő vállalkozások tőkefinanszírozására, 8-8 milliárd forint nagyságrendben a konvergenciarégiós, valamint a Közép-magyarországi régióbeli cégek között. Ugyanakkor az „irinyis” nagyvállalatok versenyhelyzetének javítására is odafigyel a kormány, tavaly 22 milliárd forintot fordított erre a célra, míg idén 15 milliárd áll rendelkezésre.

Lendületmegtartó források

A jogszabályi környezet módosítása szintén napirenden van, például a közbeszerzési eljárásokban a hazai ipar preferálásával – úgy, hogy az ne sértse az uniós szabályozásokat –, valamint olyan iparfejlesztési szabályozói együttműködésekkel, melyek segítik a hazai termékek nemzetközi piacra jutását akár két-, akár többoldalú megállapodások keretei között.

A buszágazat fejlesztése kapcsán eddig elért eredmények között kiemelkedő a keresleti-kínálati viszonyokat összehangoló Nemzeti Autóbusz-gyártási Stratégia kidolgozása és a nemzeti beszállítói programokkal kapcsolatos fejlesztési cselekvési terv elfogadása, amely idén 6 milliárd, jövőre 8 milliárd forintot irányoz elő három-négy ágazatban – köztük az autóbuszgyártásban – kifejezetten a beszállítói együttműködések, programok fejlesztésére.

A források tekintetében Pomázi Gyula kiemelte, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat a fejlesztéspolitikában felváltják a visszatérítendő támogatások, az olyan modern, ez év közepétől igényelhető finanszírozási megoldások, mint például a tőkeági vagy eszközalapú finanszírozás, továbbá az állami garanciával felvehető hitelek. Ezek a támogatások a 2020-ban kezdődő új uniós ciklusban is fontos szerepet kapnak például a hazai buszgyártás remélhető lendületének fenntartásában.

Dékány Zsolt

A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.