Emelkedő költségek, hiányzó munkaerő

Ez a cikk a NavigátorVilág szeptemberi számában jelent meg.

Szerkesztőségünk körkérdésben tudakolta a piaci helyzetet a kisebb-nagyobb közúti fuvarozók körében. Köszönjük a válaszadók visszajelzését! Bognár Zsolt (BZS), a Liegl Transport Kft . ügyvezető igazgatója, Czink József (CZJ), a J&S Speed Kft . tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint Szabó Gábor (SZG), az Indián-Sped ügyvezető igazgatója válaszait szerkesztett formában közöljük.

– Hogyan jellemezné a 2017-es üzleti évet?

BZS: – 2017 véleményem szerint rosszabb lett, mint az előző, 2016-os év. A költségek (úgymint gázolajár, munkabérek stb.) emelkedését nem követte a fuvardíjaké. Ezért az eredmények elmaradtak a korábbitól.

CZJ: – Cégünk tevékenysége nagymértékben függ nemcsak hazánk, hanem a világgazdaság alakulásától. Elmondható, hogy 2017-ben a világgazdaság stabil, kiegyensúlyozott pályán haladt, növekedési ütemben maradva. A környező országokban sem volt recesszió, így első látásra a külső tényezők jó hatást gyakoroltak a növekedésünkre. Ezek bizonyos tevékenységeink területein eredményt is hoztak.   Azonban a főtevékenységünk vonatkozásában egyértelműen megnövekedett piaci igényekkel és nem kevés konkurenciával kellett szembenézni az elmúlt esztendőben. A legnagyobb kihívás a megfelelő munkaerő hiánya elleni küzdelem, ami szinte végig érezhető volt a gazdasági év folyamán. A piac által elfogadott fuvardíjak emelése jelentős mértékben elmaradt a megnövekedett útdíjak és adóterhek mértékétől, így az eredményesség növelése számos más költségcsökkentő intézkedést is igényelt. Mind ezek mellett sem tudtunk elérni olyan eredményességet, amelyet célul tűztünk ki a 2017-es évre.

SZG: – Mindenféleképpen pozitívra értékelem a tavalyi évet: az elszállított tonnáink száma növekedett, a fejlesztéseink és a bővítéseink az elvárt eredményeket váltották valóra. Ezenfelül felismertük azokat a lehetőségeinket, amelyek irányában néhány lépést tettünk, és kiterjesztettük a tevékenységünket.

– Milyen várakozásokkal indult az idei év?

BZS: – A 2018-as év még rosszabb lehet, mint az előző. A sofőrhiány miatt a rendelkezésre álló fuvarozói kapacitásokat nem lehet kihasználni: sok fuvarozó annak ellenére, hogy megrendelése lenne, a kamionparkjából a járműveit nem tudja útnak indítani a munkaerő hiánya miatt. Ez a helyzet, hogy kocsik állnak a   fuvarozó telephelyén, általánosnak mondható a piacon. Így a vállalkozó azokat a fuvarokat részesíti előnyben, ahol már sikerült fuvardíjemelést elérni, vagy a zsugorodó fuvarparkját a leggazdaságosabban és legnyereségesebben tudja futtatni.

CZJ: – A 2018-as gazdasági évre további növekedéssel számoltak, számolnak a gazdasági elemzők. Azonban hiába tűnnek kedvezőeknek a várható növekedési ütemek, számos nehézséget okozó tényezővel kell szembenézni. A piaci növekedés a laza monetáris politikának, a viszonylagosan kedvező finanszírozási feltételeknek is köszönhető, ami várhatóan lassan, de – ha nem is a fellendülést megelőző időszak mértékében – növekedni fog. Az erősödő EU-s növekedés a nemzetközi kereskedelem bővülését vonja maga után.

SZG: – Kíváncsiak voltunk, hogy miképp indul a 2018, de a tavaly év végi és az idei év eleji flottabővítésünkkel felkészültünk a megnövekedett szállí tási igények kielégítésére. Már az első időszakokban lehetett látni, hogy jól gondolkoztunk. Természetesen mi is találkozunk ágazatspecifikus problémákkal, amelyeket próbálunk a lehető legnagyobb hatékonysággal megoldani.

 – Hogyan látszanak teljesülni a 2018-as tervek?

BZS: – Sajnos már látható, hogy ez az év tényleg rosszabb lesz a tavalyinál. Az is probléma, hogy a költségek emelkedése nem áll meg (2019-re például már útadóemelést jelentettek be). A fuvarozók célja már nem az, hogy a vállalkozásuk bővüljön, hanem szinten tartásra törekednek.

CZJ: – A fuvardíjak emelését nem igazán fogadja el a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági szegmens. A tovább fokozódó munkaerőhiány az EU-n belüli eltérő feltételek miatt komoly nehézséget okoz. Mind ezek mellett további növekedéssel számolunk, de komoly erőfeszítéseket igényelnek ezek a szakmai vezetésünktől.

SZG: – A fejlesztéseink segítségével próbálunk a szállítási ágazatban specializálódni, például az „LQ” és „EQ” termékek gyűjtőszállítására, a tengeri és a légi szállítások közúti kiszolgálására, túlméretes küldemények kézbesítésére (csomaglogisztika). Továbbra is úgy gondolom, ez a jó irány. Az év eleji kapacitásbővítésünk csak a jéghegy csúcsa volt, már most beszerzés alatt vannak további gépjárművek a flottánkba.

– Mi a véleményük a TSM rendszer bevezetéséről és gyakorlatáról?

BZS: – Úgy vélem, hogy a rendszer egyértelműen a magyar fuvarozókat sújtja, mivel utólag tőlük a legegyszerűbb a túlsúlyra kirótt büntetéseket beszedni. A rendszer nagyon kismértékű toleranciaszinten dolgozik, hiszen a megengedett normák tonnában vannak, nem beszélve a mérés helyességébe vetett bizalom hiányáról.

CZJ: – A rendszer bevezetéséről és gyakorlatáról sok tapasztalatot még nem tudtunk szerezni. A hivatalos, június 1-jei bevezetése óta semmilyen figyelmeztetést és egyelőre bírsághatározatot sem kaptunk. Az év első felében, a tesztidőszakban volt olyan esetünk, amikor kaptunk figyelmeztetést a TSM rendszerfelügyelettől, de mellette az útvonalon történt kitereléses mérés is azonos rakománnyal, ahol nem állapítottak meg túlsúlyt. Emiatt az az álláspontunk – és egyben félelmünk – a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerrel kapcsolatban, hogy továbbra sem megfelelő a működése. Reméljük, hogy a bírságolás bevezetését csak a rendszer százszázalékosan biztonságos működése után kezdik meg, mert szeretnénk elkerülni a hibás esetek bizonyítási kötelezettségének ügymenetét és az ezzel járó további adminisztrációt.

SZG: – Mint minden egyes rendszernek, ennek is vannak előnyei és hátrányai. A bevezetése szerintem szükséges volt, mivel továbbra is vannak olyan szereplők a fuvarozásban, akik a versenyhelyzetet nem tisztességesen fordítják a javukra. Ami viszont hátrány, hogy sok esetben a tisztességes vállalkozók munkáját is megnehezíti. Cégünk mindenesetre kiemelt fi gyelemmel kezeli a szabályok betartását és ezt az alvállalkozóinktól is megköveteljük.

– Milyen többletterheket ró Önökre a munkaerőpiaci helyzet?

BZS: – Egyrészről béremelkedéssel kell számolni minden szegmensben, a belföldi és nemzetközi fuvarozásban egyaránt. Másrészről az állandó munkaerőkeresés pénzbe kerül, a ki- és beléptetések állandó többletforrásokat igényelnek. A munkaerő személyi változásai is gondot jelentenek a fuvarozóknak, mivel nem könnyű az új, de a régi sofőröknek sem a kialakult új munkakapcsolatokban dolgozni. Ez meglátásom szerint feszültségeket generál a cégeknél.

CZJ: – A munkaerőhelyzet kiemelt jelentőséggel bír 2018-ban. Hihetetlen mértékűvé vált a megfelelő munkaerő hiánya. Számos intézkedést teszünk, amivel próbáljuk enyhíteni a jelenleg komoly gondot okozó küzdelmet. Várjuk a béreket terhelő adók csökkentését, a foglalkoztatást elősegítő további intézkedéseket. Nagymértékben bekapcsolódtunk a képzésekbe – akár tanulóképzés tekintetében is –, próbálunk intézkedéseket tenni a munkaerő megtartására, de jelenleg talán ez az egyik legnehezebb feladatunk.

 SZG: – Ez a kérdés minden szakma legérzékenyebb pontja. Nagyon megnehezíti a minőségi szolgáltatást, hogy a képzett gépkocsivezetők száma csökken. Egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy érdekesebbé kell tenni ezt a foglalkozást is, főleg úgy, hogy az önvezető gépjárművek elterjedésével már pilóták fognak ülni az eszközökben. A keretszerződésekben foglalt árakat tartanunk kell, mivel a megbízók is ezekkel számoltak. Ez viszont nagyon nehéz, mert a felmerülő többletköltség, amit a munkaerő hiánya okoz, már alig termelhető ki