„Előbb-utóbb minden ügyfelünk elfogadja: értük vagyunk, nem ellenük”

A szaktárca hatékony és ügyfélorientált ügyintézést vár el a közlekedési hatósági területtől, ezért a területért felelős helyettes államtitkárság a korszerű innovációs megoldások bevezetését, a felelős hatósági ügykezelést és a jogkövető vállalkozások támogatását helyezi a tevékenysége középpontjába. A munkát a nemrég helyettes államtitkárnak kinevezett Érsek István irányítja, aki vérbeli NKH-s volt, majd a KTI-nél töltött el egy rövidebb időszakot, és onnan érkezett az Innovációs és Technológiai Minisztériumba.

– Ön korábban a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egyik vezetője volt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba olvadás előtt elnökhelyettes és a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal munkáját irányította. Hol, mit csinált azt követően, illetve milyen érzésekkel fogott bele ismét a közlekedési hatósági ügyek intézésébe?

– A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkári kinevezésem előtt a Közlekedéstudományi Intézet Stratégiai, Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságát vezettem. Ezt megelőzően közel 10 évig dolgoztam a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, így lehetőségem volt megismerni a közlekedési ágazatot érintő hatósági ügyek fontosságát, a különböző eljárások összetettségét, a felmerülő problémák hatékony megoldásának módjait. A szakterületen tevékenykedő kollégákkal régi ismeretség köt össze, ezért számomra alapvető cél, hogy az érdemi, szakmai munkájukat az új posztomon is hasznosan tudjam támogatni.

 – Rendben lezajlott elődjével az átadás-átvétel? Most már „csak” a tényleges munkájára koncentrálhat?

– A kormányzati struktúra változása nem öncél, szemléletváltást is tükröz, amelynek eredményes gyakorlatba ültetéséhez új vezetőkre lehet szükség. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elsődleges elvárása a közlekedési hatósági területtel szemben a hatékony és ügyfélorientált ügyintézés. Ennek megfelelően a korszerű innovációs megoldások bevezetése, a felelős hatósági ügykezelés és a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások támogatása került a munkánk fókuszába.

– Melyek a helyettes államtitkárság előtt álló legnagyobb kihívások és legfontosabb célok?

– A szakterület jellegéből fakadóan az egyértelmű szándék csak az lehet, hogy a hatósági tevékenységet magas szinten és erőteljesen jelenítsük meg a közlekedés valamennyi ágazatában. A hatóság akkor tud jól működni, ha határozott és erős kontrollt tart. Képesnek kell lennie azonban arra is, hogy a szabályok betartásának szükségességét felismertesse a közlekedési szektor egyéb képviselői, az ügyfelek, a vállalkozások körében is. A partnerek egyre inkább érzékelik, hogy tevékenységüket a hatóság védeni, támogatni tudja. A piaci szereplők így már nemcsak a szigorú számonkérést, hanem a javukra váló értéket is látják a működésünkben.

– Mi a különbség az egykori NKH és a minisztériumi keretek között működő közlekedési hatóság között, és ebből mit érzékelnek az ügyfelek?

– Bízom abban, hogy előbb-utóbb mindenki elfogadja: értük vagyunk, nem ellenük. Ebből a szempontból tehát nincs koncepcióváltás, hiszen az elsődleges feladatunk az, hogy a lépéseink – akár közvetlen, akár közvetett módon – fokozzák, javítsák a közlekedésbiztonságot, annak érdekében, hogy minél kevesebb halálos vagy személyi sérüléssel járó baleset történjen. Nincs szó koncepcióváltásról a feladatunk másik alappillére esetében sem, változatlan szándékunk az, hogy a tisztességesen működő szereplőket megvédjük a jogtalan előnyökhöz hozzáférni igyekvőktől. Nekem az a dolgom, hogy megtaláljam azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezt a két elvárást teljesíteni tudjuk.

– Milyen plusz lehetőséget jelenthet a közlekedési kormányzathoz való közelség a hatósági munka színvonalának növelése szempontjából?

– Mivel a közlekedési hatóság ma már az Innovációs és Technológiai Minisztérium része, nyilvánvaló igény, hogy az innováció ne csak a gazdasági szereplőknél, hanem az állami tevékenységben, a közlekedési hatósági munkában is megjelenjen. A piac számára innovatív hatósági kontrollt, környezetet biztosító rendszerek bevezetése, korszerű megoldások megtervezése, kifejlesztése a cél. Arra törekszünk, hogy a tevékenységünk minden érintett szereplő számára látható és elismert legyen. Ebbe beletartozik, hogy a feladatellátásunkat vizsgáló uniós vagy más nemzetközi szervezetek is visszaigazolják: a magyar hatóságok jól végzik a munkájukat.

– Az általános „munkaerőhiány” mennyire sújtja a hatóságot? Milyen végzettségű, tapasztalatú embereket keresnek leginkább?

– Az elvárható szakmai színvonalon végzett munkához jól képzett, felkészült szakemberekre van szükség. A munkatársaim évtizedes tapasztalatom szerint ilyenek, most képesnek kell lenniük felvenni a tempót, és alkalmazkodni az innovációs fókuszú minisztérium elvárásaihoz is.

– Mennyire elégedett a hatósági ellenőrzések számával, megállapításaival az egyes alágazatokban (közút, vasút, hajózás, légi közlekedés)?

– Fontosnak tartom, hogy a hatóság is megkeresse azokat a technológiákat, amelyekkel hatékonyan és jól tudja kiszolgálni az ügyfeleket. Ezek bevezetése, alkalmazása felgyorsítja, ésszerűsíti az ellenőrzés folyamatát, márpedig ha az ellenőrzés egyszerűbbé válik, akkor ezzel kisebb terhet teszünk az ügyfelekre. Az automatizált ellenőrzési rendszerek elsődleges haszna, ha általuk csak azokat vonjuk ellenőrzés alá, akiknél egy kockázatelemzés alapján azt látjuk, hogy valamilyen gond lehet a tevékenységükkel. A tisztességes vállalkozásoknál így nem okozunk felesleges időveszteséget, nem terheljük őket indokolatlanul bürokratikus többletfeladatokkal. Az innovációs technológiák tehát nemcsak költséghatékonyabban üzemeltethetők, hanem az ügyfélorientált hozzáállást is erősítik.

– Örök dilemma az engedély nélküli fuvarozás, úgy a személyszállításban, mint az árufuvarozásban. Hogy teljesülnek az e téren kitűzött hatósági célok? Miért nem sikerül e témában megnyugtatni az érdekképviseleteket, hiszen szerintük mindig találnak az élelmesek új kibúvót.

– Helyes döntéseket akkor tudunk hozni, ha minden irányból megvizsgálunk egy adott problémát. Jogalkalmazó hatóságként kiemelt feladatunk a megfelelő piacvédelem, a jogkövető magatartás elérése a személyszállításban és az árufuvarozásban is. A hazai érdekképviseletekkel fenntartott folyamatos párbeszéd alapján kijelenthető, hogy a közúti ellenőrzések célirányossága és hatékonysága szerintük is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. E területen további jelentős fejlesztéseket tervezünk, a szakmai szervezetekkel itt is kiemelt együttműködésre törekedve.

– Szakmai konferenciákon legtöbbször a közúti ellenőrzések témakörében adott elő, gyakran a fuvarozói érdekképviseletek felkérésére, ami az együttműködésre való készségét bizonyítja. Továbbra is nyitott a szakmai szervezetek megkereséseire? Számít-e munkájában e szervezetek támogatására, észrevételeire, javaslataira?

– Muszáj rendszeresen beszélgetnünk a szakmájukat a napi gyakorlat alapján csak az asztal másik oldaláról érzékelhető mélységben értő kollégákkal. Az általuk elmondottak közvetve hasznosulhatnak a közlekedésigazgatásban dolgozók munkájában.

– Régóta a közúti közlekedésbiztonság ügyének „szószólója”. Új pozíciójában – háttérben egy helyettes államtitkári adminisztrációval – milyen lehetőségei vannak/lesznek a még biztonságosabb közlekedés előmozdítására?

– A közlekedési hatóságnak mint az ügyfelekkel leginkább találkozó minisztériumi szervezetnek továbbra is kiemelt feladata lesz a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramban meghatározott intézkedések szakmai támogatása. A közlekedési hatóság mindig is részt vett a társadalmilag rendkívül hasznos, nagy tömegeket elérő közlekedésbiztonsági programok megvalósításában. Ha hosszútávon gondolkodunk a közlekedésbiztonság javításáról, a közlekedési kultúra fejlesztéséről, akkor ennek a legfontosabb eleme a képzés, a nevelés. A gyerekek esetében már a jövő közlekedő nemzedékeinek a felkészítését végezzük, rajtuk keresztül pedig – ez lényeges tapasztalat – a szülők tudatos, jogszabálykövető magatartására is hatással lehetünk. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy – sok egyéb feladatunk mellett – folytassuk, új elemekkel gazdagítsuk a megkezdett szemléletformáló és képzési programokat.

 – Mennyire működnek együtt a szakminisztérium és a kormányhivatalok? Kell-e, érdemes lenne-e beavatkozni az elsőfokú hatósági munkába jogszabálylyal, erősebb koordinációval?

– Napjainkban a közlekedési hatóság a különböző területein már jól szabályozott keretek között működik, eljárási rendje letisztult. Jogos elvárás az állampolgárok részéről, hogy az állam ne költsön adóforintokat fölösleges, párhuzamosan fenntartott erőforrásokra. Hasonlóképpen nagy nyomatékkal jelentkező igény, hogy megfelelő hatósági fellépés szabjon gátat a visszaéléseknek, a tudatosan szabálysértő vállalkozásoknak. Ezeket az álláspontokat kell nekünk összehangolni, harmonizálni. Fontos napirenden tartani, hogy miként lehet a folyamatokat átszervezni, jogszabály-változtatásokkal hogyan lehet optimálisan alakítani a rendszeren a hatékonyabb működés, a szakmai célok elérése és az ügyfelek színvonalasabb kiszolgálása érdekében.

– Az egész közlekedési ágazat sikere az Önök, illetve a kormányhivatalokban működő közlekedési hatóságok munkáján is múlik. Miképpen tudnak megfelelni ennek a komoly társadalmi és szakmai kihívásnak?

– Kiemelten fontos kormányzati szándék az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, akár természetes, akár jogi személyekről legyen szó. Határozottan kiállunk amellett is, hogy csak akkora terhet rójunk az ügyfelekre, amennyi a jogszerűség betartása érdekében még éppen szükséges, és egy kicsivel sem többet. Ennek egyik kézzelfogható megjelenési formája – többek között – a deregulációs tevékenység, amelyet rendszeresen végez is a kormányzat. Abban hiszek, hogy ennek folyamatos feladatnak kell lennie, azaz állandó jelleggel vizsgálnunk kell a saját tevékenységünket abból a szempontból, hogy melyek azok a lépések, amelyekkel jobbíthatók, vagy amelyek elhagyásával, módosításával egyszerűbbé tehetők az ügyfelek hétköznapjai.

– Mik a tengelysúlyméréssel kapcsolatos legfrissebb tapasztalatok? Miért nem hallani „túlsúlyos járművekről”? Megszűnt a probléma, fellélegezhetnek a közútkezelők?

– A TSM rendszer tipikusan egy innovatív megoldás, amely egyrészt a társadalom minden tagját védi azáltal, hogy biztonságosabbá teszi az áru- és személyszállító járművek közlekedését, lelassítja az úthálózat állapotának romlását, másrészt megteremti annak feltételeit, hogy az a fuvarozó, aki tisztességesen akarja végezni a tevékenységét, ne kerüljön versenyhátrányba a szabályszegőkkel szemben. Bevezetése és működése komoly visszatartó erőt jelent, általa Magyarország már most megfelel azoknak az uniós irányelveknek, amelyek nyomán a többi tagállamban is folyamatosan mérni kell majd a járművek tengelyterhelését, összsúlyát.

– Nemrég a hatóság visszavonta egy vasúttársaság magyarországi biztonsági tanúsítványát, ami szinte példátlan a hazai vasúttörténetben. Milyen okok vezettek ehhez? Egy ilyen döntés hogyan hat ki a társaság működésére más országokban, értesítik erről az esetleg érintett társhatóságokat?

– A vasúti biztonsági hatóság feladata a vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzése. Az ellenőrzéseket éves terv alapján végezzük, tartunk közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket is területi bontásban, de rendkívüli ellenőrzést is bejelentés vagy megtörtént esemény alapján. A vizsgálati ütemezés nem a szállítási teljesítmények, hanem kockázatértékelés alapján áll össze. A közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket a rendkívüli események gyakorisága, helyszíne, az abban részt vevő társaságok, személyek szerepe, a járműállomány jellemzői alapján alakítjuk ki. A mi filozófiánk szerint a piaci szereplőkkel közös cél a biztonságos, balesetmentes vasúti közlekedés garantálása. Minden fél érdekét szolgálja, ha az iránymutatásunk meghallgatásra talál, és ennek köszönhetően utas is, áru is biztonságosan eljut úti céljára, rendeltetési helyére.

 – Az NKH-nál betöltött vezetői pozíciói miatt Önt a szakma tősgyökeres közutasként tartja számon, azonban a korábbi közlekedési hatóság összes feladata a helyettes államtitkárság irányítása alá tartozik. Mostani megbízatása – 13 főosztály tevékenységét irányítja – embert próbáló feladatnak ígérkezik, nem gondolja?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban felkészült és felelősen gondolkodó kollégákkal dolgozhatom együtt, az összeadódó, egymást erősítő egyéni teljesítmények a közös munka eredményességét segítik.