Szépjuhászné állomás ElpultD55 rendszere

Szépjuhászné állomás a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút középállomása. Az állomás 1949-ben került átadásra az Úttörővasút építésének második szakaszában Ságváriliget névvel. Az állomás két vonatfogadó vágánnyal és mindössze két váltóval büszkélkedik. A keskeny nyomközű vasúton a kezdetektől fogva törekedtek arra, hogy a nagyvasúton alkalmazott biztosítóberendezésekkel ismerkedhessenek meg a gyerekek. Érdemes megemlíteni, hogy az első szakaszban átadott állomások közül Úttörővárosban (ma Csillebérc) 1948-ban VES berendezést helyeztek üzembe, ami akkor a MÁV hálózatán a legmodernebb biztosítóberendezésnek számított. Ságváriligeten gúlás védőjelzők voltak üzemben az átadást követően, később – egy váltózáras-alkjelzős időszak után –, 1973-ban a vasút 25 éves évfordulója alkalmából korszerű D55 berendezést telepítettek.

Amíg a mai magyar vasút hálózatán egyre inkább kezdenek elterjedni az elektronikus kezelőfelületek és biztosítóberendezések, addig a budai hegyekben teljesen megállt az idő, így a lehetséges utánpótlást is jelentő gyermekek nem ismerkedhettek meg eddig az újabb berendezésekkel. Természetesen nem az a cél, hogy távolból vezéreljük a kisvasút állomásait, mint ahogy azt sem szeretnénk, hogy egy régebbi típusú berendezést lecseréljünk valamilyen elektronikus berendezésre. Szépjuhászné állomás viszont magában rejtette azt a lehetőséget, hogy elektronikus pulttal lehessen kiegészíteni úgy, hogy a meglévő dominó pult továbbra is megmaradhasson (1. és 2. ábra).

1. ábra Az üzemmódváltással kiegészített dominó pult
2. ábra Az új elektronikus kezelőfelület monitorképe

A Prolan Zrt. által telepített berendezés célja, hogy a gyermekvasutasok megismerkedjenek egy korszerű, számítógépes kezelőfelülettel rendelkező (távvezérlő) rendszer kezelésével. A telepített ElpultD55 berendezés kialakítása továbbá lehetőséget teremt a biztosítóberendezési műszerészek és mérnökök számára, hogy működés közben ismerhessék meg az ElpultD55 berendezést.

A telepítési körülmények nem az Elpultoknál megszokottak voltak: a szolgálat végén le kell kapcsolni a kezelőfelületet biztosító számítógépet, nincs távvezérlés, tehát csak helyi kezelés van, az is a D55 kezelőkészülékéről ellenőrizve. A fentiek miatt az ElpultD55 berendezés fizikai kialakítása is eltér a „hagyományostól”. A műszaki szakemberek oktatása miatt a tartalék számítógépes munkahelyet az ElpultD55 műszerszekrényben helyezték el, így az ott lévő kezelőfelületről kiadott kezeléseket a jelfogó helyiségben lévő jelfogókon azonnal nyomon lehet követni. A tartalék – azaz a műszerszerszekrénybe telepített – munkahely kompakt kialakítású lett: a monitor egy kihajtható konzolon került elhelyezésre, ami mögött ipari számítógép található, szerelőlapra felhelyezve; a billentyűzet és az egér egy kihúzható fiókban van. Mivel az Elpultba bevont elemek teljes egészében lefedik a dominó pultról vezérelhető és visszajelentéssel rendelkező objektumokat, a redundancia nem volt elsődleges fontosságú a kialakítás során, így a tartalék munkahely a meleg tartalékként funkcionáló „B” RTU helyére kerülhetett. Az ElpultD55 szekrény sorkapocs-elhelyezése is módosult a tartalék munkahely műszerszekrénybe kerülése miatt. A forgalmi irodában elhelyezett elsődleges munkahely az adatgyűjtő és vezérlő RTU-val a műszerszekrényben elhelyezésre került switch-en keresztül tartja az adatátviteli kapcsolatot. A biztosítóberendezési információk egységesen 48V DC feszültségszinten kerülnek beolvasásra az ElpultD55 rendszerbe: ez eltér a megszokott alapkapcsolási sémától, ahol a visszajelentések többsége 24V AC feszültségen történik. A munkahelyek számítógépeinek elindítása, illetve szabályos leállítása mind a jelfogó helyiségben, mind a forgalmi irodában egy külső kapcsolón keresztül történik, így nem vált szükségessé a kezelőfelület módosítása a rendszeres napi szintű leállítás végrehajtásához. Ez azért lényeges szempont, mert normál alkalmazási esetben az ElpultD55 munkahelyek folyamatos (7/24) üzemben működnek, üzemszerű leállításuk eddig nem volt feladat. Ezt a feladatot a forgalmi személyzet így külön számítástechnikai oktatás nélkül végre tudja hajtani. A jelfogóhelyiségbe telepített ElpultD55 műszerszekrényt a 3. és 4. ábra mutatja. A fényképen látszik a billentyűzet, az egér, a monitor, és ezek alatt található az adatgyűjtő RTU, a ponált és negált fejgépekkel és BIZTER-ekkel. Továbbá jól látható a számítógépes munkahely ki-, illetve bekapcsolására szolgáló kapcsoló és a különleges kezelések engedélyezéséhez használatos nyomógomb.

3. és 4. ábra Az ElpultD55 műszerszekrény

A forgalmi irodában elhelyezett elsődleges számítógép a Szépjuhászné állomás biztosítóberendezésének alapértelmezett elektronikus kezelőfelülete. A számítógépet a forgalmi iroda rendelkező asztalába építették be. A kisméretű billentyűzet és egér az asztalba helyezett tartón található, a monitor pedig egy több irányba állítható, esztétikus állványra került. A kezelőfelületén az összes vasúti objektum állapota megjelenik, az esetlegesen fennálló zavarok listájával együtt, a kiadott kezelések naplózásra kerülnek, és az eseménynapló ablakban megtekinthetőek. Fontos, hogy a nehezített kezeléssel ellátott három funkciót (Sziki, KO, Hívó) gyermekvasutas önállóan nem kezelheti, emiatt a nehezített kezelések parancskiadásai után a vezérlés elmarad. A felsorolt műveletek elvégzéséhez át kell térni dominó pult üzembe. A műszaki személyzet oktatásában ezt a korlátozást a műszerszekrénybe beépített nyomógomb megnyomásával engedélyezzük a vezérlés kiadását követő 4 mp-es időablakban.

A forgalmi irodában elhelyezett elektronikus kezelőfelületet az 5. ábra mutatja.

5. ábra Az elsődleges elektronikus kezelőfelület

Az elektronikus kezelőfelület és a hagyományos, nyomógombos kezelőkészülék közül egy időben csak az egyikről lehet kezelést kiadni, ezt az üzemmód-szétválasztást a jelfogó helyiségben elhelyezett jelfogós illesztő felület (JIF) üzemmódváltó jelfogói végzik.

6. és 7. ábra A jelfogó helyiség az építés kezdetén
8. és 9. ábra A jelfogó helyiség az építés végén

Az illesztő állvány (ILA) úgy került elhelyezésre, hogy a jelfogó helyiségben elhelyezett munkahelyen kiadott vezérlés közben a jelfogók működése követhető legyen (8. és 9. ábra). Az állványra 6 jelfogós rack-ben 42 jelfogó került beszerelésre. Az állomáson nem állt rendelkezésünkre szünetmentes 230V AC, így az ILA állvány aljában kapott helyet a szünetmentes tápegység a hozzá tartozó biztosítókkal, amire a számítógépes munkahelyek miatt volt szükség. Az állványhoz csatlakozó switch kábelek csatlakoztatásához forrcsúcs helyett új csatlakozót építettek be. A forrcsúcs pótló 20×6-os (20 sor a-tól f-ig) kialakítású lett, oldalanként két vezeték csatlakoztatható, és kialakításának köszönhetően műszerrel is lehet mérni rajta. A meglévő dominó állványon a huzalozás nem a „MÁV-os szürkével” került kivitelezésre, hanem eltérő színnel, annak szemléltetésére, hogy milyen mennyiségű átalakítással jár az Elpult kiépítése (10. és 11. ábra).

10. és 11. ábra A jelfogó állványok szerelés után a forrcsúcs pótlóval

A dominó pult az üzemmódváltás beépítése miatt új kockákat kapott, az izzós világítást ledes fényforrásúra cserélték, új plexiborítással. A rendelkező asztal kisebb felújításon esett át, majd az elektronikus munkahelyhez szükséges billentyűzet és egér is az e célra készült tartóra került (12. és 13. ábra).

12. és 13. ábra A rendelkező asztal előtte és utána

Az ElpultD55 rendszer kezelésében több üzemmód létezik: a gombutánzó, az intelligens és az automata (program) üzemmódok. Szépjuhászné állomásra öt automatát terveztek, amelyek mindegyike egyszeri lefutású, mert menetirány információ nélkül az állomásról kihaladó vonat állítaná újból a vágányutat maga mögött. Létezik két automata, amelyek bejárati vágányút állítására alkalmasak, másik kettő az áthaladó vágányutakra és egy a vonatok keresztezésére. A keresztező automata az igazán érdekes, mert úgy kellett megvalósítani, hogy az elsőnek érkező vonat utasvédelmi okokból az első vágányra érkezzen, és a végpont (Hárs-hegy) felől érkező vonat a nagy emelkedő miatt ne álljon meg a bejárati jelzőnél. Utóbbi miatt a kezdőpont felől érkező vonat már nem fog előjelzést látni. Bekapcsolási feltételként az összes állomási szakasznak és a két bejelentkező szakasznak is szabadnak kell lennie. Egyik eset, hogy a végpont felől lesz elsőnek foglalt a bejelentkező szakasz, akkor az első vágányra beállításra kerül a bejárati vágányút késleltetés nélkül. Amennyiben a kezdőpont felől érkezik a vonat elsőnek, akkor még nem történik meg a vágányút beállítása, hanem 73 mp-ig figyeljük, hogy a végpont felől érkezik-e vonat:

  • ha nem érkezik vonat, beáll az A-V1 vágányút;
  • ha érkezik vonat, beáll a B-K1 vágányút.

A következő vágányút a célretesz visszahúzása után indult időzítés letelte után tud beállni. Az időzítés értékét a kitérőben bejáró vonat megcsúszásának D55 általi detektálásához vettük figyelembe. A számításhoz felhasználtuk a korábbi hatósági fékútmérés eredményét, amely szerint a legrosszabbul megfékezett szerelvény fékútja 45 m volt 20 km/h-ról. A keresztező automata hatásvázlata a 14. ábrán látható.

14. ábra Keresztező automata hatásvázlata

A berendezés üzembe helyezését követően a gyerekek nemcsak súlykörtével, vonóvezetékkel és gombbal tudnak váltót állítani, hanem egérrel kattintva is. Az automata vonatközlekedtetéssel nem a rendelkező munkáját kívántuk elvenni, hanem segítséget nyújtani olyan esetben, amikor kevés gyerek végez szolgálatot az állomáson, illetve ezenkívül oktatásra és a bemutatható funkcióra szolgál.

Meg kell említeni, hogy az Elpult létesítése kapcsán a Schauer Hungária Kft. jóvoltából megújult az állomás távközlése is: a korábbi FRK helyett az állomásközi és vonali távbeszélő lehetőséget AKP 20 készülék biztosítja, illetve a hangosbemondás korszerű Scauer PIS készülékről történik – ez a fejlesztés önmagában is megér majd egy cikket a Vasúti Vezetékvilágban…

A MÁV Zrt. és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút nevében is szeretnénk köszönetünket kifejezni elsősorban és kiemelten a Prolan Zrt.-nek, amely a teljes Elpult rendszert – annak hardver elemeit és a Szépjuhásznéra vonatkozó szoftverfejlesztést – adományozta. Név szerint köszönjük a munkát a Prolantól Csikós Péternek, Fodor Csabának, Horváth Ákosnak, Horváth Jánosnak, Kiss Lászlónak és Kotogány Csabának. Emellett köszönjük a közreműködést a MÁV Technológai Központból Cseh Attilának, Hajdú Richárdnak, Hargitai Zoltánnak, Horváth Tamásnak, illetve Boros Bélának, Friedlander Sándornak, Kucsera Ádámnak, Korom Lajosnak, Krusinszki Péternek és Zsédely Ferencnek. Külön köszönet illeti a dominó pult új kockáiért a Szenzorika Bt.-t és Kövér Károlyt. Végül, de nem utolsósorban köszönjük a MÁV Zrt. Biztosítóberendezési Főnökség, Nyugat Központi Javítóüzem kollégái által – Nemesvisi János és Plasztunyak Alex vezetésével – elvégzett, a külső tér átalakításával és a jelfogó terem felújításával kapcsolatos munkákat.

Dicső Károly – Szita Szabolcs

A cikk a Vasúti VezetékVilág 2017. szeptemberi számában jelent meg.