Magyar–kínai együttműködések

Magyar–kínai együttműködések

Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.

Az ötödik évében járó Egy övezet, egy út politika, illetve a Sanghaji Import Expo milyen eredményeket hozott Magyarországnak? Erre a kérdésre kereste a választ a kínai nagykövetség tanácsosa és a ChinaCham Hungary elnöke.

A kínai áruk ma már először a kelet-európai térségbe érkeznek, nem úgy, mint régebben, amikor jellemzően a nyugat-európai kikötőkből indították útnak a Kínából származó termékeket Kelet-Európa felé. Magyarország – amely az egyik legrangosabb vendége volt a novemberi Sanghaji Import Expo kiállításnak – lehet nemsokára a kínai áruk régiós elosztóközpontja, erősítette meg Zhou Xinjian. A Kínai Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa szerint a magyar keleti nyitás politika nagyon jól összhangban áll az

Egy övezet, egy út politikával. Ezt támasztja alá, hogy két év alatt 20-ról 60-ra nőtt a jelentős kínai cégek száma hazánkban, a kínai vállalatok hazánkban fektettek be legnagyobb arányban a közép-kelet-európai régióban, a kínai cégek többsége hazánkban hozza létre pénzügyi központját, és Kína egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere ma az unióban Magyarország. A következő 5 év a kínai–magyar együttműködés aranykorszaka lesz, aminek alapja a két ország közötti kiváló politikai kapcsolat és a két kormány elkötelezettsége az együttműködés bővítése mellett, vázolta a szép reményekkel kecsegtető jövőt a tanácsos. A Sanghaji Import Expo a részt vevő magyar cégeknek is remek lehetőségeket kínált, hogy be tudjanak törni a kínai piacra, elsősorban a mezőgazdaság, a high-tech és a biotechnológia területén. Magyarország a térképen az emberi szív alakjához hasonlít, a kínai áruk, befektetések központja, szíve hazánk lehet Európában, zárta gondolatait egy hasonlattal a kínai tanácsos. A Sanghaji Import Expo 210 ezer négyzetméteres alapterületén több mint 130 országból 2800 cég vett részt, a 12 díszvendég egyike Magyarország volt, sorolta az impozáns számokat Pető Ernő.

A ChinaCham Hungary elnöke a nagyszabású kiállítás legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a kínai gazdaság fejlődése a magyar szállítmányozók számára is óriási piaci lehetőségeket nyit meg. Magyarország a gyógyszeriparban és az autóiparban a világ első 20 országa között van, ami jelentős részben a magas színvonalú logisztikai szolgáltatásoknak köszönhető. A Világbank éves jelentésében hazánk a logisztikai rangsorban a 31., és az elkövetkező néhány évben bekerülhetünk az első 20-ba. Ehhez jó alap lehet az a tény, hogy Kína a 16+1 formáció keretei között kiemelt jelentőséget tulajdonít a Magyarországgal való gazdasági együttműködésnek. Hazánk trimodális logisztikai központként már ma is jelentős szerepet játszik a Kína–Európa közötti áruforgalomban, ami a sanghaji seregszemlén szerzett benyomásokat is figyelembe véve a jövőben tovább erősödhet. E kihívás teljesítéséhez szükség van a magyar logisztikusok tapasztalatára, szaktudására, mert ebben az iparágban az innováció, a technológiai fejlődés nem helyettesíti a szakembereket, hanem csak segíti a munkájukat.

KÍNA ÉS A KELETI NYITÁS

A keleti nyitás stratégiának köszönhetően számottevően növekedett a kétoldalú kapcsolatok intenzitása Magyarország és Kína között, mondta Fábián Emília, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztály osztályvezetője.

Hazánk első európai országként csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, de nemcsak ebben, hanem a Kína–Közép- és Kelet-Európa (16+1) együttműködésben is a kezdetektől kezdeményező szerepet vállal, és annak motorja kíván maradni. Mindkét együttműködés egyik legfontosabb eleme a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizációjára irányuló projekt, amely mind a magyar, mind a kínai fél legmagasabb szintű politikai támogatását élvezi. Az idei év I–VIII. hónapjában a Kínába irányuló exportunk 4,7 százalékkal (több mint 1,8 milliárd dollárra), az importunk Kínából 22,2 százalékkal (több mint 4,1 milliárd dollárra), a teljes külkereskedelmi forgalmunk Kínával több mint 16,2 százalékkal nőtt a tavalyi adatokhoz képest.