2017. március

A tartalomból:


Buszüzemeltetési tapasztalatok mínuszokban

Szedlmajer László, a BKV autóbusz- és trolibusz-üzemeltetési vezérigazgató-helyettese

Harminc éve nem volt akkora tél, mint az idén, ami a Budapesti Közlekedési Zrt. Autóbusz- és Trolibusz-üzemeltetési Igazgatóságának munkatársait arra indította, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a fővárosi autóbuszok és trolik közlekedéséről szélsőséges időjárási viszonyok között. Szedlmajer László, a BKV vezérigazgató-helyettese, a mini kutatás kezdeményezője őszinte, a problémákkal való nyílt szembenézésnek nevezte a felmérést, amolyan hibafeltárásnak, amiből helyes következtetéseket levonva okulni lehet a jövőre nézve.

A volt NKH feladatait helyettes államtitkárság intézi a szaktárcánál

Szervezeti változások a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

Több mint egy éve jelentette be a kormányzat a teljes államigazgatás szervezeti racionalizálását, minisztériumi háttérintézmények megszüntetését, jobb esetben beolvasztását az illetékes tárcák apparátusába. A változásokkal érintett majd’ száz állami szervezet között megtaláljuk a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot és a Közlekedésbiztonsági Szervezetet is, melyek jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Versenyhelyzet-elemzés: Budapest–Varsó

A szolgáltatók kiélezett piaci küzdelmének egyértelmű nyertesei az utasok

Lengyel – magyar két jó barát… hangzik az ismert mondás, és valóban közkedvelt úticélnak számít Varsó. Legyen szó üzleti vagy szabadidős utazásról, többféle utazási mód, akár több szolgáltató közül is tudunk választani. A KözlekedésVilág hasábjain kísérletet teszünk arra, hogy egy sorozat keretében célállomásonként bemutatjuk és összehasonlítjuk a legfőbb eljutási módokat és azok árait, amelyekből az utasok jelenleg választani tudnak.

Bekeményített a BKK, jönnek a bevételek

Az idő igazolni látszik a Budapesti Közlekedési Központ 2015-től folytatott pótdíjazási gyakorlatát, a szigorúbb tartozásbehajtást, melynek nyomán rekordösszegek (tavaly csaknem 1,5 milliárd forint) érkeznek a társaság számlájára. A bekeményítés ellenére egyre többen utaznak „BKV-val”, így a cég büdzséjét tovább hizlalják a jegy- és bérleteladásból származó bevételek is; ezek 2016-ban meghaladták a 60 milliárdot.

2017 a kisvasutak nagy éve lesz?

Nyártól szabályozási könnyítések a keskeny nyomközű járműveknél

Február elején izgalmas témákkal várták a XXIII. Kárpát-medencei kisvasutak találkozója résztvevőit Budapesten. A legfontosabb téma a tavaly év végi kormányhatározatban megjelölt közel 10 milliárd forint sorsa, amely évtizedek óta a legnagyobb összegű forrás, amit a keskeny nyomközű vasutak fejlesztésére lehet költeni.

A Nagy Vasúti Stresszteszt

A vonatozás „romantikája” megfogta az Európai Parlament képviselőit is,
azt gondolván, jó ötlet minden 18 éves EU-s polgár kezébe egy 22 napon keresztül az EU „teljes vasúthálózatán” korlátlan utazást lehetővé tevő vonatbérletet adni. A kezdeményezés most elvérezni látszik, de nem azért, mert a képviselők kipróbálták volna a szabadon vonatozás élményét, és rájöttek volna, hogy az valójában igen kötött útvonalokon, egyáltalán nem kínálati menetrendi és férőhelykínálat mellett és még ingyen bérlettel is rendkívül költségesen valósulhat csak meg!

Repülésbiztonság 2016-ban

A közforgalmú repülést súlyosan veszélyeztetik a lézerfények és a drónok

Mindössze egy szerencsétlenségen múlt, hogy megtört az évek óta javuló tendencia, és 2016-ban többen haltak meg légi katasztrófákban, mint a korábbi rekordnak tekinthető évben. Ugyanakkor a bővülő forgalom mellett tovább csökkent az egy utazásra eső események száma, tehát összességében javult a légi közlekedés biztonsága.

A hosszú távú diszkont repülés éve jöhet

A fapadosok újabb piacokat vehetnek el a hálózatos légitársaságoktól

Olcsó és hosszú repülőutakat eddig csak ritkán kínáltak a légitársaságok, de a diszkont cégek új stratégiája mentén 2017-től az áttörés megérkezhet Európába.

Vezetés közbeni zavaró tényezők hatásai

Az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági kérdésekben szorosan együttműködik a Közlekedésbiztonsági Magas Szintű Munkacsoporttal (High Level Group on Road Safety – HLG), mely az egyes nemzetekből érkezett szakmai vezetőket, illetve delegáltakat foglalja magába. A HLG 2014. február 25-ei ülésén a résztvevők egyetértésben deklarálták, hogy a vezetés közbeni figyelemelterelő tevékenységek, eszközök és hatások közlekedésbiztonsági szempontból folyamatosan növekvő problémát jelentenek, hiszen hatásukra jelentős mértékben növekszik a balesetek bekövetkezési valószínűsége, ami sürgős beavatkozást tesz indokolttá. A problémakör súlyossága miatt a HLG az Európai Bizottság felé jelezte, hogy a lehetséges intézkedéscsomagok megállapítása érdekében az egyes tagállamokra vonatkozó értékelő-elemző helyzetfeltárás készítése szükséges.