Több új repülőgépet adtak át a gyártók 2016-ban, mint a korábbi években, de a begyűjtött megrendelések száma visszafogott volt. Az óriás repülőgépek piaca telítődött. Mindeközben a kerozinár nem nőtt drasztikusan, mégis mindenki a gazdaságos hajtóműveket keresi. Cikkünkben röviden áttekintjük a kereskedelmi repülőgépek piacát.
Csökkentett gyártási ütem
A repülőgépgyártók versenye tavaly is az Airbus–Boeing párharc jegyében telt, és a gépek kibocsátásának üteme 2016-ban is hatalmas volt. A keskeny törzsű repülőgépeket feszített ütemben szállítja a két gyártó, de a nagyobb gépekre visszafogottabb a kereslet.
Az Airbus összesen 688 repülőgépet adott át a megrendelőknek, ami rekord a cég életében (2015-ben 635 gép került a vevőkhöz), és 14 éve egyfolytában emelkedik. Az új gépek közül 545 a keskeny törzsű A320-as családhoz tartozik, amely nagyon kedvelt a világ légipiacán. Az új hajóművel felszerelt neo változatból 68 gépet sikerült átadni, és a gyártósorok fokozatosan állnak át erre a korszerűsített típusra, mind Európában, mind a kínai és az egyesült államokbeli gyártósoron. A beszállítói nehézségek ellenére az előző évhez képest háromszorosára sikerült emelni az új széles törzsű kompozit építésű A350-es gyártását, vagyis egy híján 50 gépet sikerült leszállítani Toulouse-ban. A két hajtóművel felszerelt „hagyományos” nagygépből, az A330-asokból 66 gépet adtak át a légitársaságoknak. A kétszintes A380 gyártása rendületlenül folyt ugyan (28 gép), de az Airbus bejelentette a gyártási ütem csökkentését, mert hosszú idő óta nem sikerült új vevőket szerezni a régebbi hajtóművel felszerelt óriási repülőgépekre. Az Airbus megrendeléseinek összesítése alapján a tavalyi évben 731 új gépre kaptak megrendelést, amely mintegy fele a 2014-es rekordévnek, de még mindig bővíti a megrendelési állományt, amely az Airbus esetében 6874 gép.
Óriási rendelésállomány
Ami a Boeing adatait illeti: az amerikai óriáscég 748 utas- és teherszállító polgári gépet adott át a megrendelő légitársaságoknak, amely néhány géppel kevesebb, mint a 2015-ös adat.
Az új gépek jelentős részét teszik ki a különböző méretű 737-esek, de kisebb a keskeny törzsűek aránya az elkészült gyártmányok között, mint a rendelésállományban. A 737-es családból 490-et, a régebbi 767-esekből 13-at, míg a transzkontinentális igásló szerepét betöltő 777-esekből 99-et szállítottak le. A kompozit 787-esből két helyszínen 137 gép gördült le, és az öreg alapokon nyugvó 747-es modernebb óriásokból kilenc került az üzemeltetőkhöz. A Boeing nemcsak több gépet adott át, de a nagyobb profitot jelentő széles törzsű gépek aránya is nagyobb, mint az európai konkurenseknél. Az új megrendelésekben viszont kicsit lemaradt a cég, mert 668 megrendeléssel zárta a tavalyi évet. A teljes rendelésállomány, ami ebben a pillanatban legyártásra vár, itt is óriási: 5715 repülőgép.
Megtörhet-e a „duopólium”?
A szakértők között régóta vitatéma, hogy a láthatóan visszaesett éves rendelésállomány vajon egy általános, az egész iparágat érintő hanyatlás jele, vagy pedig a természetes ciklikusságé, vagyis a korábbi évek irdatlan – öböl menti fuvarozói és pár nagyobb diszkont cég – bevásárlásai után egyszerűen normálisan csökkennek a számok. A két gyártó „duopóliumát” talán a jövőben megtörheti a közepes hatótávolságú, egyfolyosós piacra érkező orosz MSz-21-es és a kínai C919-es. Tavaly pedig forgalomba álltak a kanadai Bombardier CSeries 300-as gépei, amelyek a 737–A320-as család konkurenciái lehetnek.
Schulek Tibor
A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.