A munkaerőmegtartás első számú menedzsmentprioritás - interjú Végh Andrással, a GYSEV CARGO Zrt. általános vezérigazgató-helyettesével

A munkaerőmegtartás első számú menedzsmentprioritás - interjú Végh Andrással, a GYSEV CARGO Zrt. általános vezérigazgató-helyettesével

A soproni központú GYSEV CARGO Zrt. Magyarország második legnagyobb árufuvarozó vasúttársasága, és már évek óta a legjövedelmezőbb. A közvetve legnagyobbrészt a magyar és osztrák állam tulajdonában álló társaságtól az eredményt nem vonják el, hanem fejlesztésre fordíthatják: most például 2 nagyteljesítményű dízelmozdonyt vásároltak, de emellett egy integrált vasúti irányítási rendszer bevezetése is folyamatban van.

– Ön régi vasutasként ismerhette a GYSEV-et, mielőtt odament dolgozni. Érte meglepetés?

– A céget valóban jól ismertem már az előtt is, hogy 2018 februárjában Boda János vezérigazgató megtisztelő felkérésére itt kezdtem dolgozni. Régi, patinás brand a GYSEV-é, a társaság aktívan részt vesz a szakmai fórumok munkájában, ami igaz a GYSEV kizárólagos tulajdonában álló árufuvarozó leányvállalatára, illetve annak kollégáira is. A GYSEV CARGO értékesítési és üzemeltetési szakemberei ismert személyiségek a piacon, még közös projekteken is dolgoztunk velük, amikor a korábbi munkahelyemen voltam, hiszen a társaság jól ismert az együttműködésre való hajlandóságáról is. Az első itt szerzett benyomások megerősítették a korábbi elképzeléseimet, hogy szakmailag jól felkészült a szervezet, aminek alapja a jól képzett és gyakorlott munkatársi kör. E pozíciómban tárgyalva továbbra is azt láttam, hogy a GYSEV CARGO megítélése pozitív a piacon, azaz mások is hasonlóan látják a céget, ahogyan én tapasztaltam anno.

– Mi a GYSEV CARGO titka, amivel stabilan a piac második legnagyobb vasútvállalata lett?

– A GYSEV olyan speciális szereppel bírt a regionális vasúti piacon az EU-s csatlakozásig, sőt, a rendszerváltás előtt még inkább, ami komoly fordítókorong szerepbe hozta Sopront Délkelet-Európa és Nyugat-Európa között. Sok olyan tevékenységgel foglalkozott akkoriban, ami nem szimpla árufuvarozási feladat volt, hanem azon túlmutatott. Volt köztük logisztikai, termináli és vámügynöki tevékenység is, amely a GYSEV CARGO-nál is a szolgáltatási paletta része maradt. Ezzel olyan széles szakmai spektrumot kínálhatunk, ami nemcsak az ügyfeleknek előny, de megköveteli a kollégák magas szintű, komplexebb szakmai felkészültségét. Ezért is futottak be sok esetben szép szakmai karriert a GYSEV-nél gyakorlatot szerzett szakemberek a logisztikai szektorban.

– Nehéz együtt tartani ezt a csapatot és a megfelelő utánpótlást biztosítani?

– Az ország egyik legnyugatibb szegletében van a székhelyünk, nincs sem az üzleti élet, sem a logisztikai vérkeringés központjában. További pluszhatás Ausztria munkaerő-elszívó ereje, ahová a nyelvismeret a kollégák szinte mindegyikénél rendelkezésre áll. A fiatal soproniak ezzel a lehetőséggel számolnak is. A régebbi kollégák nagyon elkötelezett, lojális szakemberek, részükre megfelelő munkafeltételeket és motivációt kell biztosítania a cégnek. Ezt a menedzsment prioritásként kezeli: modern, vonzó munkakörülményeket, kiszámítható jövőképet kívánunk nyújtani. Ráadásul már nem is csak Sopronban! GYSEV CARGO képviseletet nyitottunk a fővárosi Illatos úton, Ferencváros és Soroksári út állomások közelében, ahol főleg Budapesthez és a keleti országrészhez köthető üzemeltetési tevékenységbe kezdtünk a hatékonyság növelése érdekében.

– Sokáig kérdés volt, hogy a GYSEV árufuvarozási tevékenysége marad a GYSEV-infrastruktúra határain belül, vagy országos szolgáltató lesz Magyarországon és Ausztriában.

– A GYSEV CARGO 2012-ben lépett ki a liberalizált vasúti piacra, az ott már működő vasúttársaságoknak konkurenciát teremtve. Ennek kettős oka volt: egyrészt megfelelni a piaci elvárásoknak, hiszen az ügyfélkör komplex szolgáltatást, hosszabb útvonalak lefedését várja el; másrészt a régi, klasszikus, egyedi kocsis nagyvasúti tevékenységek (és az ehhez kapcsolódó soproni vonatképzési, -rendezési tevékenység) volumene folyamatosan csökkent. E hatásokra logikus válasz volt a liberalizált, magánvasúti, irányvonati szegmensben is kamatoztatni a társaságban meglévő szakértelmet. A GYSEV CARGO-nál persze továbbra is fontos a hagyományos, az anyavállalat infrastruktúrájához kötött tevékenység. Igyekszünk növelni a GYSEV bevételeit a pályahasználati díjon keresztül is, például a Sopronon át vitt irányvonatok ehhez egyértelműen hozzájárulnak.

– Miért éri meg a megbízóknak az irányvonatokkal Sopronon át ke­rülni?

– A vonatok Sopronon át való közlekedtetése több üzemeltetési előnnyel is kecsegtet: könnyebb szervezhetőség, adott esetben több puffer állhat így rendelkezésre, az adminisztráció, a kocsivizsgálat Sopronban helyben szervezhető, akárcsak a kocsijavítási feladatok a helyi műhelyben, megállapodás esetén harmadik fél részére is. A Sopronban kezelt vonatok esetén nagyobb esély van arra, hogy az út hátralevő részén már nem lép fel műszaki nehézség, aminek az útközbeni elhárítása mindig jelentős többletköltség. Nem mellékesen az Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ 60 ezer négyzetméter nyitott és 28 ezer négyzetméter fedett tárolási területtel rendelkezik Sopronban, a rendezőpályaudvarnál, azaz kiváló vasúti és közúti megközelíthetőséggel. A közúti-vasúti átrakások mellett a raktáraknak van egy regionális, vasúttól független önálló logisztikai szerepe is. A logisztikai szolgáltatásaink kiegészülnek közúti fuvarszervezéssel, és vámügynökséget is működtetünk az EU-n kívüli áruk kezelése érdekében. A régióban érintett jelentős termelőcégeket, illetve több nagykereskedőt is bérlőink, megbízóink között tudhatunk.

– Izgalomban tartja a vasúti fotósokat, hogy használt német dízelmozdonyokat szerzett be a GYSEV CARGO, amelyek a társaság arculati jegyeit viselik. Mi ennek az oka?

– A GYSEV CARGO az anyacég mozdonyflottáját használja jelentős részben, de nem kizárólag. Ez rugalmasságot ad, illetve esetenként kevesebb a gépmenet. Ezen a bevált rendszeren a két most beszerzett német nagydízel mozdonyunk (BR 233-as sorozatszámú ún. Ludmillák) esetében részben változtattunk, hiszen ezek már a GYSEV CARGO könyveiben szerepelnek majd, miközben a karbantartásukat és a mozdonyvezetőket az anyacég biztosítja, szerződéses viszony alapján. Komoly potenciált látunk a Rajka/Hegyeshalom és Hodos/Gyékényes közötti közlekedésben, azaz részben a Nyugat-Magyarországon is áthaladó észak-déli RFC 11 „Amber” korridorban, aminek jórésze mára az EU által deklarált árufuvarozási folyosó, ami további forrásokat nyitott meg ennek fejlesztésére. A kormányzat döntése alapján a Zalaszentiván–Nagykanizsa közötti szakaszt még néhány évig jó eséllyel nem villamosítják, így szükség van olyan mozdonyokra, amelyek ezen a szakaszon átemelik a piaci elvárásoknak megfelelő hosszúságú és nehézségű tehervonatokat – ám ebben a szegmensben a GYSEV nem rendelkezett megfelelő vontatójárművel. A két mozdonyt a saját eredménytartalékunk, illetve beruházási forrásaink terhére vásároltuk meg, újítottuk fel, és már tavasszal forgalomba állnak. Ez mindenképpen egy jelentős mérföldkő. Persze a mozdonyokat szükség esetén felsővezeték alatt is használjuk, a lehető legkedvezőbb módon. A másik jelentős beruházásunk informatikai jellegű. Eddig hiányzott egy olyan integrált vasúti irányítási rendszer a cégnél, amely a teljes vasútvállalati tevékenységet átfogná az árajánlattól a kereskedelmi és üzemviteli folyamatokon át a számlázásig, kiegészítve egy monitoring és kontrollingrendszerrel. Ez a mi méretünknél már nagyon fontos feladat, a bevezetése egy-másfél éves folyamat. Jelentős hozadékot várunk tőle a működésünk áttekinthetősége és a hatékonyságunk növelése vonatkozásában, ráadásul csökkenti a kézi adminisztrációt. A vasúti árufuvarozás tekintetében a piacon elérhető, készen telepíthető szoftverek nem adtak komplex megoldást minden elgondolt igényünkre, így olyan eszközt kerestünk, ahol az alapötletek már rendelkezésre állnak, de egy úgynevezett agilis fejlesztési metodikával ezeket a mi folyamatainkhoz igazítják, illetve nekünk is van szervezet- és folyamatfejlesztési lehetőségünk.

– Ezek szerint – az elmúlt évekhez hasonlóan – tavaly is jó évet zártak üzletileg, hiszen van forrásuk belőle fejleszteni!

– 2018-ban sikerült az üzleti tervben lefektetett várakozásokat hozni. Összességében elégedettek vagyunk a tavalyi eredménnyel, a pénzügyi eredmény szempontjából is korrekt lett az év, árutonnában 8 százalékos, árutonnakilométerben 18 százalékos növekedést realizáltunk, a bázishoz képest mind a konvencionális, mind a kombinált forgalomban volt előrelépés. Az intermodális szegmensben különösen erős igénynövekedést tapasztaltunk, úgy a konténerek, mint a félpótkocsik vonatkozásában. Ezek a szállítások a tranzitforgalom mellett a budapesti és soproni exportot/importot is jelentik. Utóbbi helyen, a saját konténerterminálunkon még vannak azonban szabad kapacitások, amelyeket szeretnénk a jövőben jobban kihasználni. A terminálokban véleményünk szerint komoly potenciál rejlik, megfelelő gazdasági körülmények mellett az intermodalitásra az igény biztos nem fog csökkenni, miközben a közúti fuvarozás feltételeinek romlása és a közúti sofőrhiány is a vasút javára történő átrendeződéshez is vezethet a hosszabb fuvarok esetében. Hiszünk benne, hogy hiába van több más terminál is Sopron környékén, elsősorban Ausztriában és Szlovákiában, egy megfelelő antenna- és shuttle-rendszerben Sopronban további komoly potenciál van.

– Ennek létrehozásában segíthet az Amber Rail?

– Az Amber Rail szállítmányozócég, amely 100 százalékban a GYSEV CARGO tulajdona, már a második esztendeje klasszikus fuvarszervezőként épít fel új projekteket, elsősorban a cégcsoport erőforrásait lekötve. Ezzel egy hagyományos vasúti speditőrrel több van a piacon, ami mögött szakmai támogatóként ott van a teljes GYSEV CARGO cégcsoport, az osztrák területen aktív Raaberbahn Cargóval együtt. A Raaberbahn Cargo egy bejáratott vasútvállalat lett mára Ausztriában, önálló cégként, wulkaprodersdorfi székhellyel, amely a nyugat-keleti tengelyen, azaz a Passau–Hegyeshalom, Passau–Sopron relációban a legaktívabb. Ezzel szomszédosak lettünk Németországgal, ami meghatározó az európai vasúti piacon, és számos lehetőséget nyit meg számunkra az ottani vasútvállalatokkal közös projektekre.

Szöveg: Andó Gergely