„A kamionpótkocsik vasútra terelésének támogatása környezetvédelmi és versenyképességi szempontból is jelentős intézkedés. Ennek segítségével számításaink szerint rövid időn belül megduplázódhat a nemzetközi félpótkocsis intermodális forgalom. A már működő félpótkocsis intermodális terminálok készen állnak a többletforgalom átrakására, ezenfelül új vasúti–közúti intermodális terminálok is épülnek, például Debrecenben, Szegeden vagy Zalaegerszegen” – mondta Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) elnöke az idei 14. Közlekedéslogisztikai Konferencia megnyitóján, Herceghalmon.
Elszámolható az energiamegtakarítás
Február óta a klímavédelmet támogató, 2021-ben életbe lépett energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren (EKR) belül segítik a közúti félpótkocsik vasúti fuvarozását. Az EKR azt szolgálja, hogy 2030-ra a magyarországi végső energia-felhasználás ne haladja meg a 2005-ös szintet. Ehhez 10 év alatt mintegy 7 petajoule-lal kell csökkenteni a hazai energiafelhasználást. Ennek részeként az EKR-be bevont gazdasági szereplőknek – földgáz- vagy villamosenergia-kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak, valamint üzemanyagot használóknak – évről évre meghatározott tizedszázalékkal kell csökkenteniük a saját energiafogyasztásukat. Ha ezt nem tudják teljesíteni, akkor kvótát kell vásárolniuk.
Az EKR keretében már két éve megvolt az elvi lehetőség a nemzetközi kamionfuvarok vasúti szállításának támogatására, de az MLSZKSZ kezdeményezésére idén februárban úgy módosult a jogszabály, hogy azt széles körben, hatékonyan lehessen alkalmazni. Az új rendelkezés azokat a magyarországi bejegyzésű közúti fuvarozó vállalkozásokat segíti, amelyeknek van kamionjuk, és azok már eddig is közlekedtek nemzetközi forgalomban. Ezek elszámolhatnak energiamegtakarítást az EKR-ben, amennyiben a kamion pótkocsiját vasúton szállítják, a tanúsított energiamegtakarítási kvótát pedig értékesíthetik.
Bővülhet az intermodális forgalom
A szakmai szervezet azzal számol, hogy egy átlagos nemzetközi fuvarral – például egy Budapest és Ruhr-vidék közötti szállításnál – akár 150–200 eurót is kaphatnak a fuvarozócégek az adminisztrációs többletköltségeikre, és rövid távon évi 50 ezer kamionnyi forgalomcsökkenés várható a hazai utakon. Hosszabb távon további bővülésre számítanak az európai intermodális áruforgalomban, mert a vasúti fuvarozásnak az Európai Unióban a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet szánnak. Ezt egyrészt a vasúti fejlesztések támogatásával segítik, másrészt már bejelentették, hogy a jelenleginél jóval nagyobb környezetvédelmi díjterhekkel sújtják majd a közúti szállítást. Emellett a kamionos fuvarozás számára a több százezres nagyságrendű európai sofőrhiány is egyre komolyabb kapacitásproblémát okoz.
A hazai vasúti árufuvarozás jelenlegi korlátai
Sürgős vasúti infrastrukturális fejlesztések nélkül nem lehet majd kiszolgálni az új autóipari fejlesztéseket és akkumulátorgyárakat – hangsúlyozták vezető logisztikai szakértők a fórumon. Mintegy 400 ezer autót gyártanak jelenleg évente Magyarországon, ez a volumen a következő években megduplázódik. Az Audinál tavaly 173 ezer autó készült, 2027–28-ra elérik az évi 200 ezret. A kecskeméti Mercedes a következő időszakba megduplázza a kapacitását. Az épülő debreceni BMW és a szegedi BYD évente várhatóan 200–200 ezer autót gyárt majd.
A győri Audinál törekednek a vasúti szállításra, de korlátokba ütköznek a vasúti rendezésnél és a szállítási menetrendeknél is, nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Németországban is. Medgyasszay Gábor, az Audi Hungária Zrt. inbound logisztikai vezetője jelezte: elértek a határra, hiába szeretnének, az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem tudnak nagyobb forgalmat a vasútra terelni. A közúti szállításnál igyekeznek alternatív üzemanyagra átállni, de erre sincs megfelelő infrastruktúra, például LNG-töltőhálózat kamionoknak. A napi 400 kamionból csak egy irányban tudtak átállni LNG-re, azért, mert a magyar–szlovák határ szlovák oldalán van egy LNG-töltőállomás.
„Az épülő debreceni BMW-gyár is a vasúti szállítást preferálja, azonban az épülő autó- és akkumulátorgyárak forgalma megoldhatatlan feladat elé állítja a magyar logisztikai infrastruktúrát, és egyelőre nem látszik e probléma megoldása” – hangsúlyozta Gyűrűs Bence, a debreceni BMW logisztikai partnercége, a DP World Hungary Logistics Kft. ügyvezető igazgatója. Ezen a helyzeten szerinte csak a V0 vasútvonal megépítése segít.
Az akkumulátorgyárak kapacitásigényéről csak sejtések vannak
A Magyarországra települő akkumulátorgyárak is jelentős fuvarozási forgalmat generálnak. A következő években felépülő gyárak fogják kiszolgálni az európai akkumulátorigények kétharmadát.
„A távol-keleti beruházók azonban egyelőre kevés információt adnak meg arról, milyen volumenű fuvarozási kapacitásra lesz igényük. Csak annyi biztos, hogy nekik is szükségük lesz alapanyagok beszállítására, valamint a kész akkumulátorok elszállítására belföldre és külföldre egyaránt” – mondta Homoki István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. mérnöki csoportvezetője. Debrecennél a BMW és a CATL-akkumulátorgyár is tervez a vasúttal mind a munkatársak közlekedésénél, mind az árufuvarozásnál, de az nagy kérdés, hogy ezt mekkora arányban tudják megvalósítani.
„Sürgősen fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát ahhoz, hogy legyen kapacitás az új autó- és akkumulátorgyárak áruszállítási igényének kiszolgálására. A fő fejlesztési fókusznak a vasúthálózat azonnali bővítésének és korszerűsítésének kell lennie. A Budapestet elkerülő V0 vasútvonal építésének haladéktalan megkezdése és a lassújelek felszámolása különösen fontos ahhoz, hogy a környezetbarát intermodális fuvarozás minél nagyobb teret nyerjen, és ne az amúgy is túlterhelt közútjaink teherforgalma növekedjen tovább” – tette hozzá Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.
LÉTREJÖTT A MINŐSÍTETT LOGISZTIKAI PARKOK HÁLÓZATA
A XIV. Közlekedéslogisztikai Konferencián adták át a logisztikai park minősítéseket, összesen 57-en kaptak logisztikai park címet. A kormány által tavaly elfogadott, az ipari parkok mintájára kidolgozott új minősítési rendszer célja egy egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszer létrehozása, amelyben a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósulnak meg. A minősítésre pályázni kell, az intermodális logisztikai park, regionális logisztikai park vagy helyi logisztikai park cím odaítélésére a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács tesz javaslatot. A konferencián Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: a minősítési rendszer a koordinációt, a fenntarthatóságot, a befektetésösztönzést és a minőségbiztosítást is segíti. A minősítés közvetlen előnnyel nem jár, de a REPowerEU uniós forrás keretében – annak megnyílása után – energiahatékonysági beruházások támogatására pályázhatnak a minősített logisztikai parkok.
