NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Mesterséges intelligencia, automatizálás, kibervédelem – beszélgetés Tobak Tamással, a Waberer’s Nyrt. IT-igazgatójával

Mesterséges intelligencia, automatizálás, kibervédelem – beszélgetés Tobak Tamással, a Waberer’s Nyrt. IT-igazgatójával

A Waberer’s Csoport jelenlegi stratégiája – miszerint 2027-re a közép- és kelet-európai régió meghatározó komplex logisztikai szolgáltatójává válhat – jelentős kihívásokat és feladatokat határoz meg az informatikai részlege felé is. Kis túlzással ma már nincs olyan projektje a társaságnak, aminek ne lenne ilyen vonzata. Tobak Tamás IT-igazgató szerint a folyamatok digitalizált térbe terelése a kibertámadások miatt az egyik legnagyobb kihívás a cég működésében.

– Mik a legnagyobb kihívások ezen a területen?

– A fejlesztések terén a beruházások megtérülése, míg üzemeltetési téren a hatékonyság a fontos hívószavak, de ma már ezek egyre erőteljesebben kiegészülnek fenntarthatósági, ügyfélélményt kiszolgáló és kibervédelmi szempontokkal is. Három fókuszt emelnék ki a munkánkban: a munkaerőpiaci helyzetet, a vállalat növekedésével kapcsolatos integrációs feladatokat és az informatikai biztonsági kockázatokat. Az elsőt tekintve a logisztika hagyományosan egy szerteágazó, sokszereplős iparág, amit épp ezért alacsony haszonkulcs és nagyon erős verseny jellemez. Míg a nemzetközi iparági sztenderdek szerint a nagyvállalatok a bevételeik 4–5 százalékát költik IT-ra, ez a mi szakmánkban elképzelhetetlen, tehát ebben nincs könnyű dolgunk.

– És mennyire nehéz integrálni a különböző rendszereket az akvirált cégeiknél?

– Az új vállalatok saját informatikai rendszereket és folyamatokat hoznak magukkal, amelyek eltérnek a mi meglévő rendszereinktől. Ennek eredményeként az egyesülés során kompatibilitási problémák és adatmigrációs kihívások is előfordulnak. Ezenkívül fontos figyelembe venni a különböző kultúrákat is, munkafolyama-
tokat és üzleti szokásokat, hogy a cégcsoport összhangban működjön. Tehát az IT-csapatunknak nemcsak technikai, hanem szervezeti és kulturális kihívásokat is kezelnie kell az integrációk során.

– Az integrációt az alvállalkozók irányában is szükséges megvalósítani. Ezt szolgálja a cég saját fuvarbörzéje, a Mesh?

– A szállítmányozási igazgatóságunk több ezer alvállalkozóval dolgozik együtt, ezért egyfelől hatékonysági szempontból hoztuk létre ezt a platformot, másrészt pedig sokkal átláthatóbbá válik a teljes folyamat, látszanak a megbízások, licitek, árak, kapcsolódó teljesítések, kötelező dokumentumok stb. Ez egy online fuvarbörze: olyan platform, ahol minősítési folyamatot követően megbízásokat nyerhetnek el a partnerek. Gyakorlatilag licitálni lehet a munkákra, ezáltal sok esetben versenyképesebb ajánlatokat kapunk, mintha az üzletkötő az alvállalkozóval megállapodott volna, miközben csökkentjük a folyamattal járó papírmunkát is. Az elmúlt években elmondható – természetesen nemcsak a Mesh, hanem sok más kezdeményezés ré-
vén –, hogy a rendszer- és folyamatfejlesztéseknek köszönhetően nagyjából 30 százalékkal csökkent a Waberer’s Csoport papírfelhasználása, miközben folyamatosan növekedett a vállalat. Az indulásnál a nemzetközi szállítmányozásra fókuszáltunk, de a középtávú célunk, hogy egy általános, regionális alvállalkozói platformmá váljon a fuvarozói közösség számára.

– A IT-megoldások amellett, hogy támogatják az üzletmenetet, veszélyeket is hordoznak. Hogyan lehet ezeket kivédeni?

– Jelen pillanatban a biztonsági kockázatok kezelése az egyik legnagyobb kihívásunk. Minél inkább betereljük a folyamatainkat a digitalizált rendszerekbe, annál nagyobb a kitettségünk egy esetleges kibertámadás esetén. Sok évvel ezelőtt távolinak tűnt, hogy egy magyar vállalatot kibertámadás ér, ma már sajnos ez hazánkban sem ritka. Ezzel a témával nagyon sokat foglalkozunk, illetve költségigénye is van, ugyanakkor azt látjuk, hogy a legnagyobb kockázat mindig az ember. A sikeres támadások nagy százalékban emberi figyelmetlenségre, hibára vezethetők vissza, jellemzően adathalászattal vagy bármilyen egyéb sérülékenységnek a kiaknázásával mennek végbe: például valaki megnyit egy linket, vagy csak nem rendelkezik az eszköze megfelelő verziójú frissítéssel. Ezért a képzésre kell a legnagyobb fókuszt helyezni, próbáljuk tudatosítani a felhasználókban, hogy rajtuk nagyon sok minden múlik. Ez nem kis feladat egy olyan vállalatcsoportnál, ahol több mint 6 ezer ember dolgozik. A belső indíttatás mellett követelményként is felmerül – jellemzően a nagy multinacionális ügyfelektől –, hogy üzletfolytonossági tervvel (BCP, Business Continuity Plan) rendelkezzünk: egy kibertámadás vagy bármilyen egyéb technikai havária esetén – ha megáll egy rendszerünk, vagy elérhetetlenné válik valamelyik szerver, amit mondjuk egy raktári operáció használ –, akkor ezt mennyi idő alatt vesszük észre, milyen rövid időn belül tudjuk a partnereket tájékoztatni, és mikor tudjuk visszaállítani az operáció normál működését.

– A támogató folyamatok digitalizációjával mennyi adat gyűlik a különböző rendszerekben?

– A vállalatnál jelenleg 3 ezres kamionflottáról és mintegy 350–400 targoncáról, anyagmozgató eszközről állnak rendelkezésre közel valós idejű információk. Ma már szinte nem is tud elindulni a kamion vagy a műszak a vállalatirányítási rendszerek nélkül, mert minden, az üzleti folyamathoz szükséges információhalmaz gyakorlatilag IT-folyamatokra épül, úgy a nemzetközi fuvarozásban, mint a szállítmányozásban vagy a raktározásban. Minden vontatón és pótkocsin ott van a telematika, rengeteg adatot tudunk gyűjteni és felhasználni. Már rég nemcsak arról van szó, hogy látjuk az eszköz pozícióját, hanem vezetési stílusra vonatkozó információkat is tudunk gyűjteni: például egy adott gépjárművezető mennyi ideig melegíti a motort, milyen hirtelen gyorsít, fékez stb. Az adatok elemzését pedig nemcsak a vezetőség látja, hanem jó visszajelzés lehet a járművezetőnek is: jobb vezetési stílussal jobb üzemanyag-felhasználás érhető el – ami azért érdekes, mert aki megtakarít, magasabb bérre számíthat. A kevesebb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, és a fenntartható működés – amellett, hogy személyesen is fontos nekünk – tőzsdei vállalatként is kiemelt fókuszt kap nálunk. A Waberer’s ugyanis az ESG-szempontokra érzékeny befektetők számára is még kedvezőbb ajánlatot kíván kínálni az új stratégiája alapján. Ezenfelül a raktárainkban bevezettük az okostargonca-rendszert (smarttruck): a minden targoncánkra felszerelt adatgyűjtőkkel optimalizálhatjuk az eszközeink kihasználtságát, vagy munkavédelmi, biztonsági szempontokat célozhatunk. Például meg tudjuk nézni, hogy mennyire hatékonyan használjuk ki az anyagmozgató flottát, adott raktárban adott idősávban elegendő targonca áll-e rendelkezésre, tudunk-e optimalizálni a helyszínek között, valamint az ehhez kapcsolódó beruházási döntéseket tudják támogatni ezek az információk.

– Mennyire kap szerepet a mesterséges intelligencia (MI) a társaság rendszereiben? 

– Mi a Waberer’s-nél nyitottak vagyunk az alkalmazására, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyekben valódi üzleti értéket teremt a használata. Az egyik izgalmas terület a fuvarozási operáció erőforrásainak optimalizálása. Az egyik oldalon ott vannak a vontatók, pótkocsik, járművezetők, a másik oldalon pedig a fuvarfeladatok. Melyiket melyikhez rendelem hozzá? Melyik járművezető melyik vontatóval és póttal melyik munkát hajtsa végre? Egy bizonyos volumen eléréséig viszonylag könnyű megtalálni az optimumot, de a növekedéssel egyre nehezebb döntéssé válik, hogy mikor, kinek, melyik járművel, melyik fuvarfeladatot célszerű elvégeznie. Az optimum megtalálása ráadásul számos mutatószám együttes értékelését igényli, úgymint üresfutás, pontos érkezés, hazahozatal, törvényi megfelelőség biztosítása stb. Ami a raktár-technológiát illeti, csaknem 300 ezer négyzetméteren végzünk valamilyen raktározási megbízást az ország több pontján. Vannak olyan raktáraink, ahol a komissiózási feladatokat félautomata targoncák és hangalapú (voice picking) vezérlőrendszerek segítik. Egy másik optimalizációs fejlesztésünk az itinertervezés, ami tulajdonképpen az útvonaltervezés kiegészítése egyéb információkkal, például parkolás, pihenés, komp, tankolás stb. Nemcsak azt kell figyelembe vennünk, hogy minél gyorsabban vagy minél rövidebb úton jusson el egyik pontról a másikra a jármű, hanem azt is, hogy ezt milyen tranzitköltséggel, érkezési idővel, parkolással teljesíti.
A már említett alacsony haszonkulcsot nagyon gyorsan el lehet égetni egy rossz tranzitútvonal-választással vagy egy fölösleges alagút-áthajtással, de akár egy kedvezőtlen kúthasználattal is. Ezt IT-oldalról úgy tudjuk támogatni, hogy minél pontosabb kalkulációkat és minél több információt adunk át arról, hogy milyen itineren kellene végighaladni ahhoz, hogy az optimális legyen az adott helyzetben. Sok ezer megbízást értékelve feladatonként már néhány euró megtakarítás is komoly, látható eredményt tud termelni. Az említett példák mellett próbafázisban vizsgáljuk még azt, hogy milyen előnyökkel jár az MI használata a járművek műszaki állapotának rendszeres vizsgálatában, illetve a tervezett karbantartásai kapcsán.

– Milyen fejlesztések várhatók még a közeljövőben az IT-csapattól?

– A cégcsoport minden szegmensében várhatóak újdonságok, legyen szó raktározási, fuvarozási vagy szállítmányozási területről. Talán érdekes példa lehet az alkalmazottjaink közti nyelvi korlátok áthidalását támogató chatalkalmazás fejlesztése. Közismert, hogy sok nemzetiségből kerülnek ki a dolgozóink, a magyart és az angolt pedig nem mindenki beszéli. Ezért egy olyan csatorna kialakításán dolgozunk, amelyet a saját nyelvükön használhatnak, de kiválasztható az üzenet célnyelve is, így például egy operátornak nem kell több nyelvet ismernie ahhoz, hogy ellássa megfelelő információval a különböző nemzetiségű kollégákat. Gőzerővel dolgozunk az új, 47 ezer négyzetméteres ecseri raktárberuházás teljes gyengeáramú rendszerének kialakításán is, ahol – büszkén állíthatom – szintet lépünk technológiában, így emelve a társaság jelenlegi raktározási tevékenységének hatékonyságát.