NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

„Az új KRESZ célja a kulturáltabb, együttműködésen alapuló közlekedés megteremtése” – interjú Berta Tamással, a KTI közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettesével

„Az új KRESZ célja a kulturáltabb, együttműködésen alapuló közlekedés megteremtése” – interjú Berta Tamással, a KTI közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettesével

Átláthatóbb, könnyebben követhető szabályokra van szükség a KRESZ megújítása során, mondja interjúnkban Berta Tamás. A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettese szerint ez az alapja a kulturáltabb, együttműködésen alapuló közlekedés megteremtésének.

Milyen szempontok indokolják a KRESZ megújítását?

Az 1976. január 1-én bevezetett, ma hatályos KRESZ a jóval korábbi, 1968-as Bécsi egyezményhez való csatlakozás eredményeként született, tehát az alapok már több mint 55 évesek. A KRESZ az állampolgárok körében legismertebb és általuk legtöbbször alkalmazott jogszabály, amelynek naprakészséget kell teremtenie egy folyamatosan és gyorsuló ütemben változó közlekedési környezetben. Mostanra a számtalan módosítás eredményeként a jogszabály a jogalkotási elveknek és a kor követelményeinek sem tud mindenben megfelelni, és az évtizedek alatt eszközölt számtalan módosítás, megbontva az eredeti jogszabály (Bécsi egyezmény szerinti) koherens szerkezetét és logikáját, jelentősen rontotta az értelmezhetőséget is. A változás szükségességét jelzi, hogy a 2022 decemberében az Építési és Közlekedési Minisztérium által megszólított 12 legfontosabb szakmai szervezettől összesen 381 javaslat érkezett be, melynek csaknem 30 százaléka koncepcionális alapokat, alapelveket érintett.

Mit szeretnének elérni a frissített közlekedési szabályrendszerrel?

A hazai közlekedésbiztonság javítása érdekében megfogalmazott és elvárt tevékenységek horizontális feladata az önkéntes jogkövető magatartást, a biztonságtudatos közlekedést ösztönző és segítő szabályozási környezet gondozása, fejlesztése, kiemelt figyelemmel a magatartási szabályokra. Átláthatóbb, könnyebben követhető szabályokat szeretnénk. Általánosságban elmondható, hogy kulturáltabb, együttműködésen alapuló közlekedést kívánnak az érintett szereplők, ehhez kapcsolódóan nagyobb hangsúlyt helyeznének a közlekedésre felkészítésre.

Mik a fő irányok, mely területeken lesznek – és mennyire mély – változások?

A következő szakmapolitikai területek koncepcionális vizsgálata és szabályozásának fejlesztése a cél: elvárt magatartási szabályrendszer – hatályos KRESZ felülvizsgálata; humán tényező fejlesztése – a vezetői jogosultság személyi feltételeinek felülvizsgálata, a vezetői engedély megszerzése feltételrendszerének vizsgálata, közlekedésre felkészítés fejlesztése; a szankciórendszer hatékonyságnövelési lehetőségeinek vizsgálata; infrastruktúra-biztonság – közútkezelési feladatrendszer felülvizsgálata; járműműszaki követelmények áttekintése; módszertani keretek fejlesztése, kidolgozása. A tématerületeken belül a szakmai elvárások alapján tervezzük a feladatvégzést, a szükséges mélységben, ha kell, a szabályozás módosításával.

Kik vesznek részt a munkában?

A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. a szakminisztérium feladatkitűzése alapján az állami feladatokhoz kapcsolódóan a közúti közlekedésbiztonság stratégiai feladatainak, valamint a szabályozási környezet megújításával, fejlesztésével összefüggő szakértői tevékenységeknek a végzésére, illetve ezen tevékenységek koordinálására, szakmai vezetésére projektszervezetet hozott létre. Ezen belül szakértői munkacsoportok foglalkoznak egyes részkérdések kimunkálásával. Jelenleg a jogszabályokkal kapcsolatos elvárások és problématerületek feltárása, értékelése zajlik, ami a jogszabály-módosítások irányát, célrendszerét határozza meg.

Hol tart az előkészítés?

A KRESZ esetében a szakértői feladatok elvégzése a projektterv szerint idén szeptemberben vitára bocsátható szakanyag elkészítésével várható. Ezt követően a szakmai, tárcaközi egyeztetések, kodifikációs kiegészítő feladatok ellátása következik. Hosszú egyeztetési folyamatra készülünk.

Be lehet-e építeni garanciákat, hogy mondjuk két év múlva ne legyen szükség egy újabb módosításra?

Alapvetően mindenkor erre törekszik a jogalkotó. Ugyanakkor a környezetünk, a közlekedés gyorsan változik. Az kap nagyobb prioritást, hogy a legtöbbek által ismert és használt jogszabályunk, a KRESZ a lehető legjobb szabályzókat tartalmazza, így, ha szükséges, módosítani kell. Ez egyébként az európai gyakorlatban is megszokott.

 

Széles szakmai együttgondolkodás

Annak érdekében, hogy a KRESZ megújítása a lehető legszélesebb körű társadalmi együttműködésben valósuljon meg, az Építési és Közlekedési Minisztérium a KTI-vel közösen 2024. február 12-13-án kétnapos közlekedésszakmai fórumot szervezett, melynek keretében számos szakmai, érdekképviseleti, tudományos, közigazgatási és civil szervezet bevonásával mérték fel a közúti közlekedésben részt vevő hivatásos vagy civil szereplők elvárásait, gyűjtötték össze a tudományos, szakmai vagy érdekképviseleti szervezetek javaslatait, illetve azonosították a főbb problémaköröket, amelyek a felülvizsgálat szempontrendszerének kiemelt részét fogják képezni. A példátlanul széles szakmai együttgondolkodást jelentő fórum első napján megtartott konferencia az általános szakmai szempontokat és előzményeket mutatta be, majd közlekedési módokra specializált workshopok keretében, kisebb csoportokban folyt tovább a munka, ahol szakmapolitikai tématerületek szerint tekintették át a résztvevők a hazai közúti közlekedés jellemzőit, valamint a jelenlegi szabályozással kapcsolatos elvárásokat. A konferencián felmerült többek között a kijelölt gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tétele, valamint a jármű műszaki szabályok felülvizsgálatának és aktualizálásának kérdése. Szó esett arról is, hogy a közlekedésre való felkészítésben a gépjárműoktatás mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a közlekedésoktatásnak, nevelésnek már az általános iskolákban.