Cargo on the Danube Conference

„A cég, amelyik már hűtőst is visz” – interjú Szabó Gáborral, az Indián-Sped Kft. ügyvezető igazgatójával

„A cég, amelyik már hűtőst is visz” – interjú Szabó Gáborral, az Indián-Sped Kft. ügyvezető igazgatójával

A közelmúltban munkába állt az Indián-Sped első hűtős furgonja. Főként a szolgáltatási portfólióba most felvett gyógyszerszállításokban használják a járművet, amelynek aggregátora -20°C és +20°C közötti hőmérsékletet tud előállítani a raktérben. A vállalkozás idén új irodát épít egy tavaly elnyert pályázati támogatásból, miközben Szabó Gábor ügyvezető igazgató irányításával változatlan stratégiát követve, apró lépésekkel halad előre.

– Milyen gazdasági évet zártak tavaly, és hogy sikerültek az idei első hónapok?

– 2021-ben az árbevételünk 26 százalékkal növekedett, míg ez év I. negyedévében 28 százalékos volt a bővülés a tavalyi év azonos időszakához képest. Ismét hoztuk azt az eredményt, amit az elmúlt években most már hagyományosan sikerül elérnünk. Nő az árumennyiség, bővül a megbízói körünk, szépen emelkednek a szállítmányozásból származó bevételek, és egyre komplexebb szolgáltatásokat nyújtunk, mivel sok ilyen megbízói igény is érkezik hozzánk. A forgalomnövekedés annak is köszönhető, hogy jól gazdálkodunk, keményen dolgozunk, illetve jó a cég hírneve. Nyilván vannak kisebb-nagyobb, hol jogos, hol jogtalan reklamációk – melyik logisztikai cégnél nincsenek? –, de egyre többen ismerik az Indián-Sped nevét. Jelenleg naponta 47 túrafuvarunk van szerte az országban, ami 450–500 megbízást és 80 tonnányi áru fuvarozását jelenti. Ez csak a kifelé menő árumennyiség, további 20 tonna érkezik az alsónémedi depóba. Gyűjtő-terítő fuvarozók vagyunk alapvetően, a tevékenységünk 80 százaléka inkább B2B, mint B2C, de tudomásul kell vennünk a piaci mozgásokat, a gazdasági körülmények és a fogyasztási szokások változásait, és a legjobb tudásunk szerint kell alkalmazkodni hozzájuk.

– Mint például az online kereskedelem szárnyalásához, a házhoz szállítási volumenek hatalmas növekedéséhez?

– Rengeteg megkeresést kapunk futárszolgálati tevékenységre, amit az elektronikus kereskedelem világjárvány idején tapasztalható hatalmas felfutására vezetek vissza. Kompletten know-how-val, informatikai háttérrel dolgozunk, és felkészültünk a fent említett mennyiségnél több áru házhoz szállítására is. Azért volt erre szükség, mert meggyőződésem, hogy az e-kereskedelem tavalyi számai ebben az évben a duplájára emelkednek. Nemcsak a napi élelmiszereket vásárolják interneten a fogyasztók, már a mosógépet, szárítógépet vagy a hűtőszekrényt is sokan házhoz kérik. Egyes előrejelzések szerint 5 éven belül a kiskereskedelmi vásárlások több mint 50 százaléka zajlik majd a neten keresztül, ami óriási növekedés, és ehhez a feladathoz a logisztikai szereplőknek is fel kell nőniük. Arra számítok, hogy a klasszikus futárszolgálatok le fognak mondani a túl nehéz, túl amorf, túl hosszú, túl nagy áruféleségek szállításáról, s ez előttünk is hatalmas távlatokat nyithat, jócskán megnöveli a piaci mozgásterünket. Persze már ma sem kapjuk meg automatikusan ezeket a megbízásokat, ebben a többszereplős történetben továbbra is csak kemény, kitartó munkával lehetünk eredményesek.

– Mivel magyarázza, hogy az Indián-Spedet egyre több megbízó keresi?

– A legnagyobb előnyünk a rugalmasság és a gyorsaság. Jó példa erre az időérzékeny küldemények szállítása, amiket sokszor expressz kell teríteni, le- vagy feladni. Van kapacitásunk, hogy ezeknek az ügyféligényeknek is meg tudjunk felelni. Ha a partnerünk délután 3 órakor szól, hogy másnap délelőtt legyen az adott címen az áru, mi készen állunk a feladat elvégzésére. Vagy ha Nyíregyházán fel kell venni valamilyen árut másnap reggeli budapesti lerakással, ezt is tudjuk teljesíteni a feladóhoz legközelebb lévő autónkkal. Olyan is előfordul, hogy egy-egy fuvarmegbízást nem tudunk elvállalni, mert számunkra az állandó ügyfelek az elsők, mindenekelőtt az ő megbízásaikat szeretnénk teljesíteni. Az említett napi megbízásaink, túráink egy autóra vetítve 8–12 lerakást foglalnak magukba, természetes, hogy nem mindig férnek bele a pluszmunkák. De senkit nem utasítunk el azonnal, megnézzük a lehetőségeinket, és ha van szabad kapacitás, indulhat is az adott autó a felrakóhelyre.

– Ezek szerint újabb beruházásokra lenne szükség?

– Előbb-utóbb lépnünk kell, gondolok itt újabb eszközök vásárlására – idén legalább 10 járművet szeretnénk venni a meglévő 45 mellé –, gépkocsivezetők felvételére, raktárbővítési lehetőségek felmérésére, valamint nagyon fontosnak tartom a szolgáltatásaink minőségének további javítását, a digitalizáció területén történő előrelépést a partnereink még jobb kiszolgálása érdekében. Azonban sajnos mindennek gátja is van a jelenlegi helyzetben: amikor egy autót csak a megrendeléstől számított egy év múlva kapok meg, akkor igen nehéz szervezni, előre tervezni.

– Jól érzékelem, hogy lassan kinövik a logisztika kicsi, szorgos hangyái titulust, ahogy előszeretettel nevezi magukat?

– Azért remélem, a szorgos jellemző még sokáig a védjegyünk lesz… Sok mindentől függ, hogy az ember miként határozza meg magát. Még mindig úgy gondolom, hogy 45 autóval, raktárral, közel 60 munkatárssal erős kisvállalkozásként működünk a logisztikai piacon, továbbra is törekedve megbízóink minőségi kiszolgálására, eltökélten, szorgalommal, a szakma iránti alázattal. A kezdetektől nagy értéke a cégnek a családias hangulat, a baráti légkör, mindannyian örömmel járunk be dolgozni. Nálunk nincs helye vaskalaposságnak, mint esetleg a nagyobb vállalkozások esetében, de megvannak a szabályok, a keretek, amelyek között a kollégák szabadon dolgozhatnak.

– Az üzemanyagár-emelkedésre válaszul mit léptek?

– Több mint 10 éve dolgozunk üzemanyagár-klauzulával, ami segítséget ad a megbízók és a fuvarozók közötti szerződésekben a korrekt, mindkét fél számára előnyös fuvardíjak meghatározásához. A nagy kérdés: miként alkalmazza a klauzulát az a cég, amelyik hatósági és piaci áron is tankol, mert 3,5 tonnás, 7,5, 12 és 24 tonnás autókkal egyszerre végez gyűjtő-terítő szolgáltatást? Ezek a vállalkozások az áremelkedés után azonnal a mínuszokat kezdték el termelni. A mi üzemanyag-fogyasztásunk 20–30 százaléka megy el azokba az autókba, amelyek a rendelet hatálya alá tartoznak, vagyis drágábban vételezhetnek gázolajat. Ezt a költségnövekedést mi átlagosan 5–15 százalék közötti, érvekkel alátámasztott fuvardíjemeléssel tudtuk kompenzálni, amit a legtöbb megbízónk elfogadott.

– Mit emelne ki a Mobilitási Csomag új előírásaiból?

– Május 21-től a 2,5 tonnás autóval fuvarozó vállalkozások is árufuvarozói engedéllyel dolgozhatnak, ami szerintem jó döntés. A közúti közlekedés veszélyes üzem, éppen ezért szükséges, hogy minden vállalkozás – függetlenül attól, hogy kis furgont vagy 40 tonnás szerelvényt tart üzemben – alkalmazzon legalább egy képzett szakmai irányítót. Ennek piactisztító hatása is van. Egy fuvarozóvállalkozás esetében nem csak azok a követelmények, hogy vegyél egy autót, ültess rá egy sofőrt, tegyél rá egy spanifert és egy poroltó készüléket, aztán indítsd el fuvarba. A fuvarozás ennél lényegesen felelősségteljesebb hozzáállást és szakmai felkészültséget követel a cégvezetőktől az irodai munkatársakon keresztül a gépkocsivezetőkig. A megbízókat egyedül az érdekli, hogy az áruik biztonságban, időben odaérjenek a címzettekhez. Amelyik fuvarozó ezt nem tudja garantálni, annak nincs helye a piacon.

– Képzett gépjárművezetőket említ, de jelen pillanatban az is kérdés, hogy lesz-e egyáltalán utánpótlás a szakmában.

– Még mindig küszködik a szakma a gépkocsivezető-hiánnyal. Egymást érik az álláshirdetések különböző platformokon, a cégek szinte lehozzák a csillagot az égről, csakhogy sofőrt találjanak. A munkáltató részéről fontos a kollégák anyagi megbecsülése, az őszinte kommunikáció, a szociális érzékenység, a modern munkaeszköz biztosítása, ugyanakkor képzésre, továbbképzésre is szükség van, amihez állami támogatás kell. Sajnos sok gépjárművezető, kihasználva a munkaerőhiányt, játssza a királyt, és a többieket is „lázítja”. Szerintem ezekben az emberekben nincs hivatástudat. Újra vonzóvá kell tenni a szakmát, mert ha rövid távon nem találunk megoldást erre a problémára, akkor hiába lesz árudömping, nem tudjuk majd kivel kiszállíttatni. Márpedig az e-kereskedelem rendületlenül növekszik, hatalmas árumennyiségeket kell fuvarozni, ehhez pedig értelemszerűen több autóra és több sofőrre van és lesz szükség. Nálunk jelenleg nem prioritás új gépkocsivezetők felvétele, mert több autónk is megérett már a nagyjavításra, a megrendelt új eszközök pedig még nem érkeztek meg a chiphiány miatt.

– Változott-e a flotta az utóbbi időben?

– Van egy autónk, amelyik teljesen kilóg a sorból, ugyanis tavaly novemberben munkába állítottuk az Indián-Sped első hűtős furgonját. Különös ismertetőjele, hogy az aggregátor -20°C és +20°C között tud hőt termelni a raktérben. A terhelhetősége 4 paletta és 900 kg, a belföldi mellett a nemzetközi gyógyszerszállításban is hasznát vesszük. Egy nagyon megbízható kolléga vezeti, aki ért a hűtőaggregátor kezeléséhez, ami azért fontos, mert a megbízók akkor fizetik ki a fuvart, ha tudom igazolni, hogy a raktérben egész úton megfelelő volt a hőmérséklet. Ez a sofőr feladata és felelőssége, nem lehet hibázni. A hűtős szegmens felé nyitással is azt kívánjuk üzenni a piacnak, hogy a cégünk komplex szolgáltatást nyújt, már hűtős árut is visz, a gyűjtő-terítő fuvarozás mellett egyre bővülő volumenben vesz részt a közvetlen szállításokban, amit erősítendő idén további flottabővítést tervez. Bár ezzel körültekintőnek kell lenni, mert 20–30 százalékkal megemelkedtek az új autók árai. A Brexit óta gondolkodom, hogy talán érdemes lenne a vámterületre is belépni; még meglátom, nem egyszerű történet.

– Dédelgeti még az önálló telephely gondolatát?

– Belevághatnék: Üllőn vásároltunk egy telket, közel az M0-áshoz, de nagyon meg kell gondolni, hogy mivel jár egy ekkora volumenű beruházás. Az örök érvényű mondást tartom szem előtt: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Fel kell mérnem, hogy mit szabad vállalni, és mit nem. Csak megfontoltan lehet ilyen horderejű döntéseket hozni, reálisan mérlegre téve a lehetőségeinket, egyetlen pillanatig nem kockáztatva a vállalkozás működését. Most is azt mondom, hogy apró, de biztos lépésekkel menjünk előre, ez a stratégia több mint másfél évtizede beválik, miért szakítanék vele? Egyébként jó a cég megítélése, ezt támasztja alá az is, hogy már a negyedik győztes pályázaton vagyunk túl. Korábban eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre és energiahatékonyságot növelő beruházásra fordítottuk az elnyert támogatást. Míg 2022-ben a cég székhelyén, Tápióságon egy új, 80+70 négyzetméteres irodát szeretnénk felépíteni, 50 millió forintos beruházással, odatelepítve a szállítmányozási részlegünket, de az alsónémedi irodáink is megmaradnak. Ezen kisebb projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján pedig eldönthetjük, hogy érdemes-e – és ha igen, mikor – egy saját telephelyet létrehozni. Az alapok megvannak: elégedett megbízók, színvonalas, egyre komplexebb szolgáltatás és egy kiváló csapat. Ezekre lehet építkezni, ha eljön az ideje.

 

Dékány Zsolt