NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

A hidrogénhajtás esélyei a közúti fuvarozásban

A hidrogénhajtás esélyei a közúti fuvarozásban

„ZÖLD FUVAROZÁS” – Út a jövőbe: a hidrogénhajtású kamion címmel rendezett konferenciát a közelmúltban a NiT Hungary és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ). A fenntartható hidrogénalapú közlekedés magyarországi versenyképességének erősítése érdekében a két szervezet együttműködési megállapodást kötött a szakmai fórumon, melynek résztvevői számos információval gazdagodhattak a hidrogénalapú hajtáslánc üzemeltetési tapasztalatairól, a technológiai és a töltőhálózati infrastruktúra-fejlesztés irányairól.

A fuvarozók nyitottak

Az európai uniós jogalkotásban felértékelődött a dekarbonizáció szerepe. Brüsszel kiemelt célja a közúti fuvarozásból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, ennek egyik módja a környezetkímélő hajtásláncok, például a hidrogénalapú meghajtás bevezetése. Füle László, a NiT Hungary elnöke szerint a közúti fuvarozók támogatják a környezet védelmét, a klímasemlegességet és az ágazat ökológiai lábnyomának mérséklését. Éppen ezért úgy vélte, ha az alternatív meghajtásokra megfelelő ösztönzőket alakítanak ki, és a működési költségeket tekintve is versenyképessé tehető az új technológia, a fuvarozók nyitottak lesznek a változásokra. Mindazonáltal erősíteni szükséges az alternatív hajtások iránti vállalkozói bizalmat.

Hidrogén van és lesz

„A közúti közlekedésben kiemelt feladat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ennek egyik útja az elektromos hajtáslánc, a másik pedig a hidrogéntechnológia elterjesztése, amely az e-hajtáslánchoz hidrogén felhasználásával üzemanyagcellán keresztül biztosítja az energiát” – mondta Lepsényi István, az MHtSZ elnöke. A hidrogéntechnológia széles körű alkalmazásának feltétele: kellő mennyiségű hidrogén és megfelelő járművek. Hidrogén már van és lesz is, a nagy kérdés, hogy lesz-e elég jármű és töltőállomás. A szakember emlékeztetett: a 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogén Stratégia célja, hogy 2030-ra legalább 20 hidrogén-töltőállomás épüljön Magyarországon, 4800 hidro-génhajtású jármű közlekedjen az utakon, megspórolva ezáltal évi 130 ezer tonna CO2-kibocsátást. A hidrogénhajtás elterjedése érdekében a szövetség a Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030 megvalósítása részeként „A magyarországi hidrogénjármű és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés kialakítása” címmel kérdőívet bocsátott a fuvarozók és a haszongépjárművek üzemeltetői részére. Ez a konzultáció fontos szerepet játszik abban, hogy az MHtSZ a vállalkozók hajlandóságához, fejlesztési terveihez, területi elhelyezkedéséhez alakíthassa a hazai hidrogénkúthálózat-fejlesztést, autó- és tehergépjármű-támogatási terveket.

Zöldebb közlekedés

Magyarországon 2021-ben a teljes szén-dioxid-kibocsátás 22 százalékáért a közlekedés felelt, ezen belül a személyautók, illetve a nagy tehergépjárművek felülreprezentáltak. Ez az arány 2019-ben 21 százalék volt, tehát két év alatt 1 százalékot nőtt a közlekedés kibocsátása az összkibocsátáson belül” – hívta fel a figyelmet Nehéz Beáta. A HUMDA Zrt. zöld mobilitási igazgató-helyettese szerint a közlekedés zöldítésében nemcsak az elektromobilitás a meghatározó, abban más technológiáknak, például a hidrogén hajtásláncoknak is szerepet kell kapniuk. Az előrejelzések szerint 2040-ig a nehézgépjárművek és az autóbuszok esetében nyer majd nagyobb teret a hidrogén üzemanyagcellás motor, míg a személyautók, motorok és kisteherautók kategóriájában inkább az akkumulátoros elektromotor lesz a jellemző. (A HUMDA Zrt. idén januárban részt vett az 5 országot – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Szlovénia – érintő JIVE-2 programban, ahol partnereivel közösen egy hidrogénbuszt teszteltek Pakson.)

 

KÖZÖSEN A HIDROGÉNHAJTÁS ELTERJESZTÉSÉÉRT

A fenntartható hidrogénalapú közlekedés versenyképességének erősítése érdekében a konferencián együttműködési megállapodást kötött a NiT Hungary és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség. Az erről szóló dokumentumot a két szervezet elnöke, Füle László és Lepsényi István stílszerűen egy olyan kompozitanyagból készült tollal írta alá, amilyenből a hidrogénpalackokat is készítik.

Az együttműködésben kiemelt hangsúllyal szerepel a közlekedési és közúti fuvarozói szakmai tudás és know-how rendszeres cseréje, egymás kölcsönös szakértői támogatása, közös hidrogénközlekedési és közúti fuvarozói rendezvények és képzések szervezése, kiadványok készítése, illetve a konkrét projektekben, pályázatokon való együttes részvétel.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség számít a partnerségünkre és a támogatásunkra. A NiT Hungary nyitott a közös munkára. A két szervezet megállapodása garanciát nyújthat arra, hogy az alternatív hajtásláncok bevezetésének nemcsak a tervezői, gyártói és forgalmazói oldal, hanem a közúti fuvarozói szektor is a nyertese legyen” – emelte ki az együttműködés kapcsán Füle László.

„A hidrogénhajtással kapcsolatos igények felméréséhez, az elvárások artikulálásához – például Svájcban nem kell útdíjat fizetni a hidrogénes járművek után –, a megfelelő jogszabályi környezet kialakításához jó alapot jelent az MHtSZ és a NiT Hungary együttműködése” – értékelte a megállapodást Lepsényi István.

 

ÍGY LÁTJA A FELHASZNÁLÓ

A Gebrüder Weiss Kft. (GW) hazánkban elsőként tesztel hidrogén-meghajtású teherautót fuvarfeladatok végrehajtására. A Hyundai XCIENT típusú kamion a Linde Gáz Magyarország Zrt. közreműködésével szén-dioxid-kibocsátás nélkül továbbítja a küldeményeket a GW ügyfeleinek. A tesztfutás része a cég elkötelezett fenntarthatósági politikájának, amelynek célja a működéssel összefüggő emisszió nullára csökkentése.

A Gebrüder Weiss a világon az elsők között alkalmaz hidrogénüzemű teherautót logisztikai feladatokra, a jármű két éve sikeresen működik Svájcban. A tapasztalatok kiválóak: a 36 tonna össztömegű és 17 tonna hasznos teherbírású kamion évente 70 ezer kilométert tesz meg áruterítési feladatok teljesítése során, és már ezzel az egy járművel is évi 80 tonna szén-dioxidtól mentesíti a környezetet.

Egy hidrogénhajtású teherautó elsősorban abban különbözik a dízelüzemű társaitól, hogy nincs szüksége dízelüzemanyagra, és így nem bocsát ki olyan klímakárosító gázokat, mint a szén-dioxid. Tehát nem egy belső égésű motor éget el benne fosszilis dízelt, hanem egy villanymotor, amelyet egy üzemanyagcellából származó elektromos áram hajt. A H2-teherautó emissziómentes, a kipufogóból csak vízgőz távozik.

A Hyundai XCIENT Fuel Cell tehergépkocsi felhasználói, fuvarszervezői és járművezetői szempontból semmilyen kompromisszumot nem kíván: a töltési ideje 8–12 perc; nincsenek indítási nehézségek, hidegben is kiválóan üzemel; nyugodt futás, elégedett gépkocsivezető; rugalmas túratervezés a 400 km-es hatótávnak köszönhetően. A teherautót a rendezvényre „szállító” Gebrüder Weiss Kft. ügyvezetője, Varga Bálint a felhasználói tapasztalatok alapján ugyanakkor hozzátette, hogy a jármű alkalmazásának egyelőre gátat szab a dízelnél ötször–hatszor magasabb beszerzési költség, a hidrogén 20 euró/kg-os ára (a kamion fogyasztása 7–8 kg 100 kilométeren), a hiányos töltési infrastruktúra és a szűkös kínálat, mert jelenleg csak a Hyundai-nak van sorozatgyártású járműve.

A GW a technológia legkorábbi szakaszaiban alkalmazza a már elérhető zöld technológiákat, köztük az elektromos, az LNG- és a CNG-meghajtást. A társaság zöld logisztika iránti elkötelezettségét mutatja, hogy megkezdte a házhozszállítási üzletág küldeményeinek továbbítását saját emissziómentes járműveivel Budapest, Győr, Zalaegerszeg, Pécs és Szeged belvárosi területein, és szolgálatba állította az ehhez szükséges elektromos járműflotta első 10 járművét, amelyet az év második felében további 10 furgon egészít ki. A fejlesztés következő lépcsőfoka a legalább 250–300 km hatótávú elektromos járművek beszerzése lesz, amivel Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza kiszolgálhatóvá válna.

 

TÖLTŐINFRASTRUKTÚRA-KIÉPÍTÉS ÉRTÉKLÁNCSZEMLÉLETTEL

„Számos előnye van a hidrogénhajtású járműnek, ami ettől függetlenül ma még nem megtérülő beruházás” – mondja Tóth Szabolcs, a Waberer’s csoport gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettese.

– Milyen szerepet játszik a fenntarthatóság a Waberer’s életében?

– Társaságunk évek óta jelentős beruházásokat hajt végre a vállalat karbonlábnyomának csökkentése érdekében, egyrészt a klímavédelem iránti elkötelezettségéből adódóan, másrészt ezzel is szeretnénk támogatni ügyfeleinket a fenntarthatósági céljaik elérésében.

– Van olyan hajtáslánc, amit kifejezetten favorizálnak?

– Mi nem egy konkrét hajtástechnológiát részesítünk előnyben, hanem igyekszünk megtalálni az adott szolgáltatáshoz, operációhoz leginkább illeszkedő és legkevesebb kompromisszummal járó alternatívát. Folyamatosan keressük a lehetőségeket a legújabb, legfenntarthatóbb technológiák megvalósítására, azzal a céllal, hogy ha az ügyfeleink igénylik, akkor minden szolgáltatástípus esetében több alternatíva közül tudjanak választani.

– A hidrogénkamionnak mekkorák az esélyei a járműbeszerzéseik során?

– Az alternatív hajtású járművek kompromisszummentes üzemeltetéséhez szükséges a teljes földrajzi lefedettséget biztosító töltőinfrastruktúra, a gyors töltési idő, a megfelelő hatótáv és hasznos rakott tömeg, elérhető karbantartási, finanszírozási megoldások, versenyképes élettartamköltség, másodlagos piac, gyártói visszavásárlási garancia és nem utolsósorban a technológia alkalmazását támogató ügyfél. A hidrogénhajtású jármű esetében ezek ma szűk keresztmetszetek, a fenti feltételek nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, így a hidrogénkamion ma még nem lehet megtérülő beruházás. Az iparági szereplők összefogására, pilotprojektek indítására van szükség a technológia elterjesztéséhez. Mindazonáltal a hidrogénhajtásnak van jövője Európában, ezt támasztja alá az uniós energiapolitika és a tagállami stratégiák is, illetve a hidrogénjármű paraméterei. A dízel-teherautóval ellentétben lokálisan nincs szén-dioxid-kibocsátás, alacsonyabb a zajterhelés, ezért a gépkocsivezető kedvezőbb munkakörülmények között dolgozhat. Az akkumulátoros technológiához képest a hidrogén-üzemanyagcellás autónál többszörös hatótávval, magasabb hasznos szállított tömeggel és sokkal rövidebb töltési idővel számolhatunk.

– Ahogy az elektromos, úgy a hidrogénes járműveknél is az a kardinális kérdés, hogy hol tudjuk őket tölteni.

Valóban, és amíg korlátozott a töltőinfrastruktúra elérhetősége, addig azokon a logisztikai szempontból frekventált helyeken érdemes hidrogénkutat telepíteni, ahol egy töltőpontról jelentős volumenű operáció működtethető: például Győrben az Audi-gyár bázisán, Budapesten, Debrecenben a BMW-gyár bázisán. Tehát akkora felhasználói kört – hidrogénhajtással üzemelő tehergépkocsik, autóbuszok, személyautók vagy egy közeli raktárbázis esetén targoncák – kell biztosítani, ami méretgazdaságossá teszi a töltőállomás működését. Ez az értékláncszemlélet érvényesült Svájcban az infrastruktúra kiépítésénél, szemben Németországgal, ahol hiába van kiterjedt és szép töltőállomás-hálózat, 100 kút összforgalma kisebb, mint egy svájcié. Sok pénzt el lehet költeni úgy, hogy közben a kutak kihasználtsága alacsony, tehát a svájci példa legyen az irányadó!

 

IPARÁGI EGYEZTETÉSI FÓRUM

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség 2020-ban alakult, a Nemzeti Hidrogén Stratégia végrehajtását támogató iparági egyeztetési fórumként, érdekképviseletként működik. Szakmai tanácsadást végez az Építési és Közlekedési Minisztérium számára – például a Zöld Kamion projekttel kapcsolatban –, jogi szabályozást megalapozó tanulmányokat és felméréseket készít, és a hidrogéntechnológia elsajátítását célzó szakemberképzés megszervezésén dolgozik. A szövetség a szakmai rendezvényeken felhívja a figyelmet az Európai Unió Tiszta Jármű irányelvére, amely Magyarország vonatkozásában előírja, hogy 2025-re a közbeszerzési eljárások során vásárolt személygépkocsik és kisteherautók 23 százalékának tiszta – például hidrogén – hajtásláncúnak kell lennie. Ez az arány az autóbuszoknál 42 százalék, de 2030-ra már 63 százalék.

 

Dékány Zsolt