NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

„Nem érhette meglepetés azt, aki felkészült a Brexitre” – interjú Czakóné Kovács Annával, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatójával és Balogh Ágota kereskedelmi és operatív igazgatóval

„Nem érhette meglepetés azt, aki felkészült a Brexitre” – interjú Czakóné Kovács Annával, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatójával és Balogh Ágota kereskedelmi és operatív igazgatóval

Az Egyesült Királyság egy év türelmi időszak után végleg kilépett az Európai Unióból, ezért az onnan érkező és az oda tartó termékek vám- és áfakötelessé váltak. Észak-Írországgal szemben ugyanakkor továbbra is az EU vám- és áfa-szabályait kell alkalmazni. Hazánk legnagyobb vámszolgáltatójával, a Royal Sped Zrt.-vel arra kerestük a választ, milyen hatással van a Brexit az áruforgalomra.

– Mennyivel nőttek meg az adminisztrációs terhek és a határátlépés ideje?

Czakóné Kovács Anna (CZ. A.): – Az, hogy a Brexit következtében eggyel több harmadik országot kell kezelnünk vámszempontból, egyáltalán nem tűnt kihívásnak. A nehézséget az okozta és okozza a mai napig, hogy az ebben a relációban résztvevő piaci szereplőket felkészületlenül érték a változások – holott elegendő idő állt a rendelkezésükre. Erőforrásaink nagy részét nem a vámügyintézés megvalósítása, hanem az ügyfelek tájékoztatása kötötte le. Tulajdonképpen több száz partnert kellett alapszinten kiképezni egy olyan folyamatról, amely számukra teljesen ismeretlen volt. A vállalkozások adminisztrációs terhei kivétel nélkül jelentősen megnövekedtek, azonban aki időben segítséget kért, az úgy várhatta 2021. január 1-jét, hogy kidolgozott, komplex megoldással indíthatta vagy fogadhatta az érintett szállítmányokat. A brit vámterületen történő ügyintézés feltérképezése nagyobb kihívás volt nekünk is, mivel ott olyan folyamatokat kellett megtervezni – brit partnerek segítségével –, amelyekben senkinek sem volt megelőző tapasztalata. Ennek következtében januárban jelentősen megnövekedett a határátlépési idő, sok esetben napokig vártak a szállítmányok, mire ki tudtak lépni az Egyesült Királyságból. Találkoztunk olyan extrém esettel is, amikor több mint egy hétig nem tudott tovább indulni a szállítmány. Mostanra azonban az a tapasztalatunk, ha a gazdálkodók megfelelően és időben jelzik a szállítmányok tervezett feladását, a tavalyi évhez képest mindössze néhány órával szükséges többet várakozni.

 

– Hogyan készítették fel az alkalmazottaikat a változásokra? Szükség volt-e esetleg kiegészítő képzésekre?

CZ. A.: – A felkészülésünk cégcsoport szinten tudatos volt: 2020 első félévében kutattuk és gyűjtöttük az információkat, a második félévben a felhalmozott információkat rendszereztük, és kétféle oktatási anyagot készítettünk. Az egyik alapján a munkavállalók részére tartottunk online képzéseket, amelyek keretein belül megismertettük őket a teljes folyamattal, hogy a napi vámügyintézés során teljes körű ismerettel rendelkezzenek arról, hogy mit miért csinálnak. A másik oktatási anyag a partnerek részére készült, ennek alapján általános képet adhattunk a Brexit vámfolyamatairól, és a megbeszélések alapján elkészítettük a személyre szabott vámügyintézési forgatókönyvet. Az angol folyamatokra külön munkacsoportot hoztunk létre, ennek segítségével ezt a feladatot is sikerült megoldani. Az semmiképpen nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy 2020. december 24-én hirdették ki az EU és Egyesült Királyság közötti szabad kereskedelmi megállapodást (TCA), amely több ügyfelünk körében a téves értelmezés miatt úgy realizálódott, hogy mégsem kell a vámeljárásokat bevezetni az angol viszonylaton. A megállapodás jelentését természetesen az első szállítmányok feladása előtt még sikeresen tisztáztuk.

 

– A Brexit óta egy kamionnak átlagosan mennyivel nőtt meg a várakozási ideje Angliában a belépési oldalon?

Balogh Ágota (B. A.): – Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A kamion várakozási ideje a teljes szállítási folyamat összes résztvevőjétől függ. Ha mindenki közreműködő, és időben elvégzi a saját feladatát a láncolatban, akkor a mostani tapasztalatok alapján mondhatjuk azt, hogy nem nőtt jelentősen a várakozási idő a belépési oldalon. Elegendő azonban, hogy csak az egyik szereplő késve reagáljon, a rendszer felborul, és ez többnapos várakozást is generálhat. Minden harmadik országos határon vannak kritikus pillanatok, amikor kialakul torlódás, és a gépkocsivezetők akár napokig várakoznak belépésre. Ez nem csak a Brexit-forgalmat érinti. Ezeket a helyzeteket az ellenőrző és fenntartó szerveknek kell megfelelő intézkedéssel kezelni.

 

– Mi indokolja az adminisztrációs terhek növekedését a vámügyintézés során?

B. A.: – Az adminisztrációs terhek a brit forgalomban minden piaci szereplőt azonos mértékben sújtanak. Az a tény, hogy kivitelben és behozatalban is vámeljárás alá kell vonni az árukat, szokatlan volt egy olyan piaci világban, ahol eddig szabadon áramolhattak az áruk. Aki ezt nem volt képes elfogadni – sajnos erre is láttunk példát –, jelentősen megnehezítette a saját és a közreműködő vámügynökség dolgát is. Akik elfogadták, azoknak mára szinte észrevétlenül beépítettük a vámkezelési részt a teljes kereskedelmi folyamatukba. A harmadik országos forgalomban eleve vannak olyan árufajták, amelyek nagyobb kockázattal bírnak, ennek következtében nagyobb odafigyeléssel kezeljük, ilyenek többek között a jövedéki termékek, az antidömping-vámmal érintett termékek, illetve az állati és növényi eredetű termékek. Ezeket a szabályokat régóta jól ismerjük, és megfelelő körültekintéssel kezeljük a Brexit-forgalomban is, ezért ilyen szempontból ez nem okozott gondot.

 

– Várható-e, hogy az e-kereskedelem bővülése és növekedése miatt nőni fog a határátlépés ideje?

B. A.: – Nem gondolom, hogy az e-kereskedelem bővülése a klasszikus külkereskedelmi ügyletekben megvalósuló határbelépésre hatással lesz. Ez jellemzően inkább a légi szállítmányozók, repülőtéri raktárbázisok, postaszolgáltatók és futárszolgálatok életében hoz változást, amire biztosan készülnek. A közúti fuvarozás, amelynek elengedhetetlen része a határok fizikai átlépése, ilyen szempontból az e-kereskedelemben nem nagyon érintett. Véleményem szerint a raktárkapacitással lehet majd probléma, mert az ott jelentkező adminisztrációs terhek miatt a csomagok forgási sebessége lassulni fog.

 

– Vannak-e meghatározó fejlődési trendek a nemzetközi színtéren a vámkezelés terén? Hogyan változnak a megbízói igények ezen a területen?

B. A.: – Vámlogisztikai szempontokról a nemzetközi színtérről a multinacionális cégek világában beszélhetünk. Ezen a piacon az az általános törekvés, hogy a nagyvállalatok szeretnék egységes elvek mentén kezelni a vámügyeiket, akár tagállamokon átívelően is. Ennek megvalósításában mi is részt veszünk olyan partneri együttműködésben, ahol standard szabályok alapján, partnereinkkel karöltve a multinacionális cég részére ugyanazt a szolgáltatást tudjuk nyújtani Magyarországon, mint az EU összes többi tagállamában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átfogó igényfelmérést követően, a standardok szem előtt tartása mellett a helyi vámfolyamatokat ennek megfelelőn alakítjuk ki. Ez azonban minden megbízó esetében más és más lehet.

 

– A megrendeléseik teljesítésekor jellemzően saját vagy alvállalkozói eszközparkkal dolgoznak?

CZ. A.: – A magyarországi vámlogisztikában teljes mértékben saját erőforrással dolgozunk, ez az üzletpolitikánk. Mivel az országban az összes agglomerációban fizikailag is jelen vagyunk (irodával rendelkezünk), nem veszünk igénybe alvállalkozót. A magyar vámlogisztikai piacon jellemzően inkább hozzánk fordulnak ilyen jellegű segítségért a vámszolgáltatók. A Brexit-folyamatban és egyéb, Magyarországtól eltérő országban történő vámügyintézésre vonatkozóan kiterjedt partnerkapcsolattal rendelkezünk. Amennyiben a megbízóink komplex, az országhatárokon átnyúló igénnyel fordulnak hozzánk, ezen partneri kapcsolatok segítségével nyújtunk szolgáltatást.

 

– Hogyan látják: sikerül teljes mértékben megfelelni a Brexittel járó kihívásoknak?

CZ. A.: – A megbízók és a partnerek hatásköre értékelni, hogy hogyan feleltünk meg a kihívásoknak. Az önértékelésünk szerint az akadályokat sikeresen vettük, a napi tapasztalatok pedig egyre jobban erősítenek minket. Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk az ügyfeleinktől, és a körük napról napra növekszik.

 

NÉVJEGYEK

Czakóné Kovács Anna közgazdász diplomáját a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerezte, ezt követően a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál képezte tovább magát. Okleveles könnyvizsgáló, bejegyzett adószakértő. A Royal Sped Zrt. vezérigazgatói feladatait 2017 óta látja el, előtte 10 évig az APEH Társas Vállakozások Ellenőrzési főosztályvezetője volt, majd 2009–2016 között a Wáberer Hungaria Biztosító vezérigazgatójaként tevékenykedett. A Royal Sped Zrt. első embereként elsődleges célja volt a vállalati stratégia újrafogalmazása, a kor követelményeinek megfelelő működési folyamatok, valamint a partnerkiszolgálás kialakítása. Kiemelt küldetésnek tekinti a piaci részesedés növelését.

Balogh Ágota tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem mérnöki karán végezte 2012–2016-ig műszaki menedzser/logisztika szakirányon. 2019-ben pedig elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar vámlogisztikai szakirányát.  Műszaki és Vámlogisztikai menedzser. A Royal Sped Zrt.-nél 1994-ben kezdett Nagylakon, mint vámügyintéző, majd 2004-től röszkei irodavezetőként folytatta. Az átalakítás keretében 2017- től mint tehetséges fiatal kapott megbízást, és operatív menedzserként dolgozott tovább a vállalatnál. 2020-tól pedig a Royal Sped Zrt. kereskedelmi és operatív igazgatójává lépett elő.

 

Aranyi Péter