NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

„Hiszünk a szállítmányozás hozzáadott értékében” – interjú Kovács Marcellel, a Masped Logisztika ügyvezető igazgatójával

„Hiszünk a szállítmányozás hozzáadott értékében” – interjú Kovács Marcellel, a Masped Logisztika ügyvezető igazgatójával

A mostani viharos időkben kevésbé jellemző módon, azaz felkészülten érte a válsághelyzet a Masped Logisztikát: már az elmúlt év során kellően stabillá és fejleszthetővé tették működésüket ahhoz, hogy a jelenlegi válság inkább egy megoldandó feladat legyen számukra, ne roppanjanak meg átmenetileg sem, és magára a járványhelyzetre is idejekorán, még a korlátozások előtt reagáltak.

– Mielőtt az aktuális helyzet hatásairól kérdezem, hogyan telt a tavalyi év a Masped Logisztikánál?

– A várakozásainknak megfelelően 2,7 milliárd forintos árbevételt értünk el a 2019-es üzleti évben. A Masped Zrt.-vel mint tulajdonossal egyeztetve portfóliótisztítást és a kontrolling megerősítésével pénzügyi rendezést hajtottunk végre a társaságnál. Kiszerveztük az ingatlanhasznosítási üzletágat – gyakorlatilag bérlők lettünk a BSZL–Masped ingatlanjain –, ezzel együtt átalakult a működésünk és a költségszerkezetünk. A Masped Zrt. zászlóshajójaként a forgalmunk 90 százalékát a raktárlogisztikai tevékenység teszi ki a csepeli, a törökbálinti és kisebb mértékben a fóti telephelyen, 6 százalékát ingatlanhasznosítás az utóbbi bázison (de már csak ez év közepéig), továbbá 2–2 százalékot hoz a konyhára a vámszolgáltatás és a speciális logisztikai (rendezvényes, túlméretes-túlsúlyos) üzletág. Az elmúlt évet ráadásul költözéssel indítottuk a 2018 végén átadott, 10 ezer négyzetméteres, 20 ezer palettányi kapacitás kezelésére alkalmas csarnokba (korszerű, hőmérsékletszabályozott, polcos magasraktár, ld. képünkön a 23. oldalon. A szerk.), ami komoly erőforrásokat kötött le, pénzügyileg is kihívást jelentett. Összességében elmondható, hogy teljesítettük a bérletidíj-fizetési kötelezettségünket a tulajdonosok felé, pozitív nullásan (10 millió forinttal) teljesítettük az eredménytervet, amit szerényen, de elvártunk, ugyanakkor az is tény, hogy az út mélypontokon át vezetett. Ezzel együtt számos előremutató módon (többek között új informatikai rendszer bevezetésével) alapoztunk annak érdekében, hogy a társaságunkat válságállóvá és fejleszthetővé tegyük. Habár nincs autóipari kitettségünk (az általunk támogatott alkatrészellátás zavartalanul üzemel), már tavaly tisztán látszott, hogy valamikor valamilyen módon és mélységben a globális gazdaság fenntarthatatlanná válik és megtorpan.

– Ezzel megérkeztünk 2020-hoz. Miként indult Önöknél az év?

– A szivárgó hírekre reagálva már januárban tettünk újabb lépéseket a stabilitásunk megőrzése érdekében, például frissítettük az üzletfolytonossági tervünket, fertőtlenítő- és védőeszközöket szereztünk be stb. Mire hivatalosan robbant a járvány, már „csak” végre kellett hajtanunk az egészségügyi előírásokat, így tudtuk elkerülni mind az eszközhiányt, mind a túlbiztosítást. Ügyfeleink és a tulajdonosok is elismerőleg nyilatkoztak a felkészültségünkről, így segíthettük a fővárosi védekezést is. Üzleti oldalon az idei I–III. hónapunk a korábban említettek jegyében remekül sikerült, a terveink szerint alakultak a bevételek és költségek is. Az FMCG szektor ráadásul kiugróan felpörgött márciusban, a háztartási készletezések időszakában: a tartós élelmiszerek, a háztartási papíráru és az alkohol mindent vitt. A visszaesést áprilisban kezdtük érezni, de akkor sem általánosságban, minden területen, hanem egyes projektek szintjén. A rendezvénylogisztikai üzletágunk értelemszerűen lenullázódott ebben az időszakban, de a megbízóink között is vannak olyanok, akiknek a tevékenysége az üzletbezárások és maga a kijárási korlátozás következtében állt le teljesen. A képlet egyszerű: ha nem járnak ki az emberek, nem vásárolnak. Esetükben csak a korábban betárazott áruik állnak a raktárban, nem forognak szokott módon. A fogyasztási cikkek szegmense a beszerzési láz elmúltával beállt normál üzemmódba, ezenkívül érzékeljük az online piac térnyerését; az elektronikai termékektől az alkoholig széles a skála. Ez számunkra azt jelenti, hogy az üzletek nagytételes ellátása mellett egyre gyakrabban szállítunk házhoz kiscsomagokat.

– Rendelkezésre áll ehhez a megfelelő emberi erőforrás?

– Munkaerőszempontból átszervezéssel válaszolunk erre az operatív kihívásra. Az évet mintegy 150-en kezdtük, ilyenkor – az év végi szezon lefutásával – van egyfajta természetes lemorzsolódás. Most csaknem 130 fős a dolgozói állományunk, velük ellátjuk a napi feladatokat, a fóti terminálon tapasztalható forgalom eséséhez pedig nem elbocsátással igazítjuk a létszámot, hanem egyhónapos munkaidőkeretben megvalósuló munkaidő-csökkentéssel; de ez egyelőre szóba sem jön Csepelen vagy Törökbálinton, ahol pörögve üzemelünk. Otthoni távmunkát 35 főnek ajánlottunk a korlátozások bevezetésekor, amiben egyébként már évek óta bevált gyakorlatunk van, de nem kötelező jelleggel: akinek bármilyen oknál fogva kényelmesebb bejárni, az óvintézkedések mellett megteheti. A tapasztalatokat már most gyűjtjük a HR részére, ezek átrajzolhatják a későbbi működésünket.

– És a területi, technikai kapacitások elegendőek a részben új feladatok elvégzéséhez?

– Már most is szinte csak korszerű, A-kategóriás létesítményekben dolgozunk, míg a hetvenes években épült, karbantartott és felújított csarnokokat a tulajdonosaink máshogy hasznosítják. Jelenleg 35 ezer négyzetméternyi raktárfelületen gazdálkodunk, ami rövid távon állandósulni látszik, új fejlesztésekre pedig projektjelleggel, konkrét megbízói elvárásra tervezünk sort keríteni a BSZL-lel; a felhasználható terület adott hozzá Csepelen. Infrastruktúraoldalról inkább pluszszámítógépekkel kellett támogatnunk az online értékesített áru raktárlogisztikai kezelését, nagyobb fejlesztésekre nem volt szükség, azonban van olyan raktárunk, ahol már a határára érkeztünk a munkaállomások elhelyezésének. Ezzel foglalkoznunk kell, a jövőre nézve, bővülésre számítva, hiszen a fogyasztási szokások átalakulása eddig is trend volt, de a növekmény tartós maradhat; akinél még nem vált gyakorlattá az online vásárlás, csak hallott róla, a jelen helyzetben az is rendszeresen rákényszerülhetett, és akár kedvet is kaphatott hozzá. Jövőkutatók azt vizionálják, és ezt a nézetet én is osztom, hogy az ellátási láncban az üzletek bemutatótermek lesznek, de az értékesítés döntően online csatornákon folyik majd – és ezt a modellt kell majd a logisztikának kiszolgálnia rugalmas házhozszállítási feltételekkel: lakcímre vagy munkahelyre munkaidőben, csomagautomatába akár éjjel is. Ez a technológia raktároldalon a folyamatok egyszerűsödését vonja maga után, ugyanakkor az adatátviteli informatikai hátterünknek korszerűnek kell lennie, ezért annak fejlesztésén most különösen nem takarékoskodhatunk. Ami a terítőflottát illeti, a fuvarozást továbbra is a stabil alvállalkozói körünk közreműködésével szervezzük, projektalapon, egyedi ügyféligényre szabva. Szállítmányozók vagyunk, és egyelőre azok is maradunk, abban a meggyőződésben, hogy az ellátási lánc különböző folyamatainak összehangolásával képesek vagyunk hozzáadott értéket előállítani.

– A technológiaváltáshoz igazodva a city logisztikai törekvések mennyire vannak napirenden?

– Ez az a dédelgetett elképzelésünk, amely innovatív megoldásként, korszerű, fenntartható módon a Szabadkikötőbe mint központi elosztóközpontba is beköthető budapesti villamoshálózatra épülve terítené éjjelente az árukat a belső kerületekben. Vannak előrelépések a megvalósítás felé vezető úton, folynak az egyeztetések a fővárosi önkormányzattal, egyetemek és zöld szervezetek bevonásával.

 

Varga Violetta