NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

Budapest Airport: maximális fordulatszámon

Budapest Airport: maximális fordulatszámon

Noha a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma márciusban a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások következtében drasztikusan csökkent, a légi áruszállítás teljes kapacitással működik, és kulcsszerepet tölt be a gazdaság és a társadalom logisztikai ellátásában Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. 2020 áprilisától a Budapest Airportnál új szervezeti struktúra nyújt még biztosabb alapokat a cargofejlesztések megvalósításához.

Márciusban, a Covid-19 világjárvány okozta nehéz működési környezetben a Budapest Airport cargocsapata nagy erőfeszítéseket tett a repülőtéri légi áruforgalom folyamatosságának biztosítása érdekében. Kitartó csapatmunka, illetve az összes érintett féllel történő szoros együttműködés révén sikerült a cargojáratok számára zökkenőmentes, még a személyzetek speciális ellenőrzési és védelmi intézkedéseit is magában foglaló működési koncepciót kialakítani. Gyorsan kellett reagálni, de az ITM és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság támogatásával szinte azonnal ki lett alakítva a megfelelő környezet, ami azóta is jól működik. A repülőtér gyakorlatilag a világ minden országából tud cargojáratokat fogadni.

Ezek a lépések folyamatos pozitív hatást gyakorolnak, hiszen a légi áruforgalom márciusban 7,18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az I. negyedévben pedig a kezelt mennyiség 33 140 tonna volt, 3,13 százalékkal több, mint 2019-ben. Április végére a növekedés mérséklődött, de az éves áruforgalom még mindig a 2019-es szint felett van a repülőtéren.

A növekedéshez hozzájárult az egészségügyi felszerelések és berendezések iránti erőteljes igény, amelyek nagy mennyiségben érkeznek Kínából, hogy aztán eljussanak az ország minden pontjára, ahol szükség van rájuk, illetve még a környező országokba is – kiválóan szemléltetve a budapesti repülőtér kulcsszerepét a régióban. Március közepe óta eddig több mint 100, egészségügyi termékeket szállító cargo charterjárat közlekedett Kína és Budapest között, és a menetrend szerinti légiáru-járatok is szállítanak ilyen ellátmányokat. A cargoforgalom 80–85 százalékát továbbra is az általános áruféleségek teszik ki, de az egészségügyi felszerelések jelentősen hozzájárultak a mennyiség növekedéséhez.

Az egészségügyi cikkek (például maszkok, védőruhák, tesztek, gyógyszerek, lélegeztetőgépek és alkatrészeik) importjának gyors és biztonságos lebonyolításában a repülőtéren tevékenykedő minden szereplő (az árukezelő cégek, a hatóságok – például a NAV –, a repülőtéri rendőrség, a Légügyi Hivatal, a szállítmányozók és természetesen a Budapest Airport minden részlege) abszolút prioritással, rugalmassággal és teljes erőbedobással azon dolgozik, hogy a szállítmányok minél hamarabb elérjenek a címzettekhez. Ezt a munkát a Külgazdasági és Külügyminisztérium speciális Covid logisztikai csapata koordinálja 0–24-ben.

A légi szállítás normál körülmények között is a leggyorsabb és legmegbízhatóbb szállítási mód, de ilyen rendkívüli helyzetben az egyetlen igazán megbízható megoldás. A különböző országokban eltérő korlátozások és védelmi intézkedések hatottak és néhány helyen még most hatnak a közúti szállításra, a határátlépésekre, valamint bizonyos árucikkek exportjára több helyen korlátozást vagy tilalmat vezettek be, esetleg le is foglalhatták azokat.

A védőeszközökért és lélegeztetőgépekért komoly verseny, szinte csata zajlik, a fontosságuk felértékelődött. Hallani történeteket arról, hogy Kínából már a gyárból való kilépéstől biztonsági szolgálatok kísérik az árut a repülőtérre. Ebben a helyzetben az, hogy a Budapest Airportra korlátozás nélkül jöhettek és jöhetnek bármikor bárhonnan légi szállítmányok 0–24-ben, a repülőtér, a hatóságok és a politikai oldal maximális támogatásával valósulhat meg, és azt mutatja, hogy gördülékenyen működik a cargo – ami világszinten is különleges és fontos eredmény.

A hosszú távú utasjáratok gyakorlatilag teljesen leálltak, az általuk nyújtott belly cargo (alsófedélzeti) kapacitásokkal együtt. Ez a szállítási mód mintegy 2 ezer tonna légi árut mozgatott tavaly az erősebb hónapokban a repülőtéren. Jelenleg csak a dedikált áruszállító járatok szállítanak árut, azok viszont folyamatosan, a menetrendszerű Cargolux, Turkish Cargo, Qatar Airways Cargo és Korean Air mellett az integrátorok és futárcégek (DHL Express, TNT Express, FedEx, UPS) is rendszeresen üzemelnek. Egyes utasszállító légitársaságok is elkezdtek légi árut szállítani, a Wizz Air, a LOT vagy a Hainan Airlines számos járattal hozott egészségügyi árut elsősorban Kínából az elmúlt hetekben. Napi szinten jönnek nagy áruszállító cargo charterek számos légitársaság színeiben, egészségügyi vagy általános szállítmányokkal, például Boeing 747-esek vagy éppen az elmúlt hetekben kétszer is Budapesten járt különleges Antonov AN 124-es repülőgép.

2015 óta a Budapest Airport cargocsapata René Droese vezetésével, illetve a repülőtéri légi áruszállító közösség – cargopartnerek, légitársaságok, földi kiszolgálók, speditőrök, integrátorok, értékesítő ügynökök, hatóságok, hazai és nemzetközi légiközlekedési és logisztikai szövetségek – támogatásával és együttműködésével a fejlesztések terén több nagy eredményt is elért. A repülőtér cargoforgalma 60 százalékkal, mintegy évi 150 ezer tonnára nőtt, a járathálózat pedig több új dedikált járattal és belly cargo kapcsolattal bővült.

Ezenkívül több jelentős lépésben alakították ki a korábbiaknál előnyösebb repülőtéri cargokörnyezetet. A Budapest Airport csatlakozott a magyarországi logisztikai egyesületekhez, a magyarországi légi áruszállító közösség pedig a Magyar Szállítmányozók Szövetségének Légi Szállítmányozási Munkabizottsága keretében, strukturáltabb módon folytatja munkáját. Az elmúlt 5 év kétségkívül leglátványosabb eredménye a BUD Cargo City, a repülőtér 32 800 négyzetméteres, régóta várt, ultramodern légiáru-kezelő és elosztóközpontjának, illetve a hozzá kapcsolódó, két F kategóriás 747-8F egyidejű kiszolgálására alkalmas forgalmi előtérnek az átadása volt, amelyek immáron teljes kapacitással üzemelnek.

A repülőtér-üzemeltető stratégiai fontosságú területként tekint a légi áruszállításra, ami a Budapest Airport üzleti terveinek egyik stabil, hosszú távú eleme. A cargofejlesztések ezért folytatódni fognak, hiszen még számos teendő van: többek között az üzletág digitalizálása, a speciális árutípusok (például a gyógyszeripari termékek és az élőállatok) jobb kiszolgálása, a működési környezet további optimalizálása, illetve az ismert szállítók és a minősített megbízók részére program kialakítása.

Áprilistól immáron repülőtér-fejlesztési igazgatóként René Droese az összes repülőtéri fejlesztésért felelős, így csapatával együtt ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztőként támogatja tovább a cargo üzletágat. A szakterület maga – beleértve a Kossuth József cargovezető által vezetett légitársasági értékesítést és marketinget – átkerült a Budapest Airport Kam Jandu kereskedelmi igazgató irányítása alatt tevékenykedő Üzletfejlesztési Igazgatósághoz. A cargo üzletág jelentősége azonban változatlan; sőt, azt tovább erősítik az értékesítés és a marketing terén létrejövő új szinergiák, illetve az üzletfejlesztési csapat gyakorlatai és technikái, amelyeknek köszönhetően 2019-ben elnyerték a Routes Europe összesített marketingdíját.

„Nagy öröm volt számomra a BUD Cargo fejlesztésén dolgozni, illetve hogy a magyarországi légi áruszállítási közösséggel együttműködésben sikerült a cargostratégiánk fejlesztési irányait beazonosítani és megvalósítani. Igazi csapatmunka eredményeképpen az első nagy mérföldkövet elértük, ezért köszönöm valamennyi partnerünk támogatását. Büszke vagyok a BUD Cargo City fejlesztésre, amit természetesen örömmel bővítünk majd tovább a későbbiekben. A cargo üzletág Kossuth József és Kam Jandu irányítása alatt továbbra is nagyon jó kezekben lesz” – nyilatkozta René Droese, a Budapest Airport repülőtér-fejlesztési igazgatója.

„Józseffel és csapatával tovább fogunk dolgozni a magyarországi légi áruszállítás fejlesztésén, amelyhez René vezetésével a kollégák kiváló alapokat fektettek le az elmúlt öt évben, beleértve a Cargo City projekt megvalósítását. A továbbiakban is számítunk a magyar légi áruszállítási közösség támogatására, és hisszük, hogy együtt a BUD Cargo számára fényes jövőt tudunk építeni” – tette hozzá Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója.