Az idén 10 éves magyar Ekol tevékenységi körén belül az árbevétel 10–12 százalékát kitevő, 75 fővel üzemelő raktárlogisztikának hangsúlyos szerepe van. A saját megbízások mellett egyre gyakoribb az alvállalkozói feladatuk is: amely fuvarozóvállalat nem rendelkezik saját raktárral, és nem is szeretne ebbe beruházni, részükre is megoldást nyújt az Ekol.
– Hogyan fejlődött a társaságnál a raktárlogisztikai tevékenység az elmúlt 10 évben?
– Közúti fuvarozócégként indult az Ekol Magyarországon, a cégcsoport szerződéses logisztikai bázist mindössze hazánkban, Romániában, Lengyelországban és Ukrajnában épített, ahol gyakorlatilag komplex szolgáltatással egy helyen oldjuk meg az ügyfelek fuvarozási, raktározási és vámkezelési igényét. Fontosnak tartom kiemelni, hogy lépésről lépésre építkezünk, nem kapkodunk, jellemzően csak ügyféligényre fejlesztjük a kapacitásainkat, a spekulatív bővítés helyett. Az elmúlt években (a világjárványig) a budapesti szabad raktárkapacitás 2 százalék körüli volt, mostanában ez inkább 8–9 százalék. Ha tehát a meglévő raktárainkba nem tehető egy új megbízás, akkor viszonylag könnyen tudunk raktárat bérelni ahelyett, hogy tervezéssel és az anyagi forrásokat lekötve évekig foglalkozunk csarnoképítéssel.
– Mi a legnagyobb kihívás a raktári csapat számára?
– A sokféle projekt nagyfokú összehangoltságot igényel. Egyértelmű, hogy min-den ügyfélnek a saját projektje a legfontosabb, tehát nagyon nehéz rangsorolni. A sajátosságokat viszont minden munkatársunknak ismernie kell, mert nem feltétlenül dedikált dolgozók kezelik egy-egy adott operáció rakományait. Fokozza a helyzet sokszínűségét, hogy van ugyan saját – nem mellesleg remekül használható és egyedi igényeket kielégíteni képes – raktárirányítási rendszerünk, mégis előfordul, hogy az ügyfél elvárja a saját szoftvere és eszközei használatát. A volument illetően is többféle iparágban vagyunk jelen, az autóipartól kezdve a textiliparon keresztül a gyógyszeriparig mindenféle terméket tárolunk. Jelenleg a legnagyobb megbízóink az elektronikai iparban érdekeltek.
– Hol találhatók és mekkorák a hazai telephelyek?
– A 11 ezer négyzetméter alapterületű csepeli raktárunk trimodális létesítmény egy konténerterminál szomszédságában, a Csepeli Szabadkikötőben, ami behajtási engedélymentes fővárosi övezet. A csarnokunk gyógyszerlogisztikára is alkalmas, jelenleg legnagyobb ügyfélként egy telekommunikációs cég áruit és alkatrészeit tároljuk gyártáskiszolgáláshoz és a szervizhálózatának ellátásához. A rendelkezésre álló kapacitásból 1500 négyzetméter cross-dock terület, a többi 9500 négyzetméter 10 méteres magas raktár, ahol van 5 méter magas, kézi kiszolgálású polcrendszer is. Úgy gondolom, hogy ez viszonylag egyedi megoldás a piacon, minthogy a legtöbb helyen galériát szoktak választani. A csarnok felosztása egyébként rugalmasan alakítható a piaci igények szerint: tudunk külön elzárt területet is biztosítani például nagy értékű áruk tárolására, ahová csak az arra engedélyezett dolgozók tudnak belépni. A csepeli létesítmény ráadásul vámraktárként is működik, csakúgy, mint a vecsési, amely a reptér Cargo City logisztikai bázisában légi forgalomra dedikált 1500 négyzetméteren. A saját vámosztályunk működését azért fontos kiemelni, mert mindkét helyszínen a közelben található a helyi vámhatóság, amelyekkel nagyon rugalmasan és gyorsan tudunk mindenféle vámügyet intézni, ami meghatározó elem a mindennapi operáció során. Üllőn hűtőházi logisztikai feladatokat végzünk 11 ezer négyzetméteren, ahol fagyasztott termékeket tárolunk. A 15 ezer négyzetméteres fóti raktárunk gyakorlatilag egy projektfázisban lévő létesítmény egy szórakoztatóelektronikai gyártó részére, de bővülési lehetőséggel bír, és veszélyes áru tárolására is kialakítjuk. A logisztikai piacon erre növekvő igény várható a jövőben, tekintve a Magyarországra telepítendő akkumulátorgyárakat. Ebben elég nagy potenciált látunk, ezért egy-két éven belül tervezzük az 5. raktárunk nyitását Debrecenben, kivételesen spekulatív fejlesztéssel, több oldalról is folytatva tárgyalásokat.
– Miért a rugalmasságot hirdetik erősségként?
– Az állványrendszer könnyen módosítható a raktárainkban, és hajlandóak is vagyunk rá, még akár teljes átépítésre is, váltva a polcos és tömbös elhelyezési megoldásokat, ha egy új üzlet megkívánja. A változó vevői igényekhez nemcsak az infrastruktúra átalakításával, hanem az eszközpark gyors cseréjével is alkalmazkodunk, ezért használunk bérelt gépeket. Ha különleges állványrendszerre vagy tanácsadásra van szükség, mi ebben is segédkezünk. Erre nagyon jó példa egy karos állványrendszer bevezetése hosszú (5–6 méteres) alkatrészek tárolására, amelyeket korábban tömbösen – hármasával egymáson – tároltak előttünk, sok helyet igényelve, magas költséggel. Ezt váltotta ki a karos megoldásunk, alacsonyabb tárolási költséggel. Hozzájárul még a rugalmasságunkhoz a már szóba került saját raktárirányítási rendszerünk is, amit a török anyavállalat erős IT-csapata fejleszt. Nagyon sok mindenre képes, úgyhogy amikor jön egy új projekt, rászabhatjuk már kész opciók hozzárendelésével. A szoftverünk piacon egyedülálló tulajdonsága, hogy nemcsak cikkszám/darabszám szerint tárolhatjuk az árukat a raktárban, hanem sorozatszám szerint is. Élő példánk is van erre az igényre: az egyik ügyfelünk jelenleg szériaszám alapján kéri a betárolást és a komissiózást is.
– Mennyire nehéz megfelelő munkaerőt találni?
– Szerencsére nagyon alacsony a fluktuáció nálunk, nagyon kevés ember szokott magától elmenni tőlünk. Egyrészt próbálunk olyan munkakörnyezetet kialakítani, amelyben szeretnek dolgozni a srácok, próbálunk odafigyelni rájuk, motiválni őket, és mindenekelőtt a bérezésben követjük a piaci trendeket. Megtalálni a képzett, megbízható, ráadásul magas raktárban is dolgozni képes szakembereket – főleg a targoncások körében – viszont borzasztóan nehéz. Oktatjuk a saját munkatársainkat is, és van olyan kolléga, aki önszorgalomból szerezte meg a targoncás jogosítványt. Mivel nagyon sok olyan ügyfelünk van, akinek éves/havi/heti viszonylatban ingadozik a volumene, szintén a rugalmasságunkat mutatja a létszám összetétele: meglehetősen sok 18 év fölötti diák munkaerővel dolgozunk például csomagolóanyagok előkészítésére, különböző válogatási munkafázisokra, mert a változó terheléshez velük tudunk még a munkaerő-közvetítőknél is költséghatékonyabban igazodni. A reptéri raktárunkban, ahol a gépek aktuális érkezése határozza meg a feladatok időpontját, a létszámunk 65 százalékát diákok teszik ki.
– Milyen irányban tervezik fejleszteni a raktártechnológiát?
– Jelenleg nincs automata megoldás a magyarországi raktárainkban, de fontos célkitűzésünk ebbe az irányba is fejlődni. Ezt támogatja az anyavállalati know-how, ugyanis a török raktárainkban automatizált eszközök és folyamatok meglehetősen széles körben állnak rendelkezésre: önvezető járművek, szortírozógépek, konvejor és páternoszter típusú anyagmozgató rendszerek, csomagolóberendezések, valamint különböző komissiózást és válogatást (picking és sorting) támogató rendszerek.
NÉVJEGY
Kiss Szabolcs Debrecenben építészszakon érettségizett, és Győrbe már kifejezetten azzal a céllal jelentkezett, hogy logisztikus lesz, ahol közlekedésmérnökként diplomázott 2012-ben. Az előző évben a kötelező 6 hetes nyári gyakorlatát Kecskeméten, az épülő Mercedes-gyárban töltötte, az autóüléseket összeszerelő Johnson Controls-nál. Az időszak végén egy főállású ajánlatot kapott, itt kezdte a szakmai pályafutását főleg raktározással kapcsolatos feladatokkal. 2015-ben egy családi cég raktárvezetői pozíciója volt a következő állomás, majd 2016-ban ismét nagyraktári közegben folytatta raktározási szakértőként az érdi, koreai hátterű MOBIS Parts Europe autóipari cég 16 ezer négyzetméteres, mindenféle tárolási megoldásokkal felszerelt raktárában, ahol 2019-ben előléptették operációs vezetőnek. Ebben a pozícióban lépett tovább egy olasz, Ford-partner szolgáltatóhoz, amelynek zöldmezős beruházásban megvalósuló sikeres projektindításában már belekóstolt a szerződéses logisztikába a 10 ezer négyzetméteres alapterületen. 2022 elején igazolt az Ekolhoz raktárvezetőként, ez év áprilisa óta a vállalat szerződéses logisztikai igazgatója.
Varga Violetta
