Tavaly a BUD Cargo City rekord árumennyiséget kezelt, az idén tavasszal tapasztalt átmeneti lassulást követően pedig nyáron új lendületet vett a cargo a budapesti repülőtéren: a nemrég még álomhatárnak számító 200 ezer tonna áru kezelése hamarosan valósággá válhat. Mindeközben a Budapest Airport (BUD) megduplázta a cargo forgalmi előtér kapacitásait, és zajlik a komplexum további bővítése is, amelynek köszönhetően már akár évi 300 ezer tonna áru is megfordulhat az elosztóközpontban egy év alatt.
2015–2022 között a növekedés egyik fő motorja a Távol-Keletről érkező áru lett, csaknem megduplázva az addigi volument. A BUD Cargo City mára a régió egyik legfontosabb elosztóközpontja, ami az évek során stratégiai jelentőségűvé vált Kína számára.
A kínai–magyar légi áruszállítási kap-csolatok története 2015-ig nyúlik vissza, amikor a Budapest Airport cargocsapata először látogatott el egy kínai szakmai rendezvényre, és ezzel felhelyezte Magyarországot az ázsiai óriás térképére. A Budapest Airport az évek során a kínai logisztikai, e-kereskedelmi és légi áruszállítási konferenciák rendszeres vendégévé vált.
Napjainkban a pekingi, a sanghaji, a csengcsoui, a hsziani és a ningbói repülőterek testvér-megállapodásokkal megerősített együttműködései támo-gatják a budapesti légikikötő használatával szervezett légi logisztikai projekteket. A közös munka a testvérrepülőtér-megállapodások elsődleges célján, a cargo- és utasjáratok támogatásán túlmutatóan a teljes magyar gazdaság fejlődésére is jelentős hatással van mind a munkahelyteremtés, mind pedig az import-export kereskedelem szempontjából.
A Távol-Keletről Közép-Kelet-Európába: miért éppen a BUD Cargo Cityn át?
Magyarország kiváló adottságokkal és logisztikai szempontból jelentős potenciállal rendelkezik: a Közép-Kelet-Európán belüli központi elhelyezkedésének értékét tovább növeli, hogy fontos nemzetközi közúti és vasúti útvonalak és kiterjedt autópálya-hálózat halad át rajta; az utóbbival ráadásul a főváros repülőtere közvetlen összeköttetésben áll. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér saját infrastruktúrája hasonlóan cargobarát, tehát nagymértékben kedvez az áruszállításnak: a fel- és leszállások két párhuzamos futópályán, modern navigációs rendszerek támogatása mellett valósulnak meg.
Mindez azonban önmagában még mindig kevés lenne a sikerhez: a kulcs a stratégiai gondolkodásban és a folyamatos, intenzív, együttműködés-alapú munkában rejlik. 2020-ban átadták az 50 millió euróból megépült BUD Cargo Cityt, amelynek a logisztikai iparágban betöltött hiánypótló szerepét jól mutatja, hogy már a megnyitás évében 100 százalékos bérlői kihasználtságot ért el.
Alig két évvel később megkezdődött a létesítmény és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése; 2023 augusztusában, alig 9 hónappal a munkálatok kezdete után átadták a kibővített cargo forgalmi előteret, amely megduplázta az addig rendelkezésre álló repülőgép-kiszolgálási kapacitásokat.
A jelenlegi, 30 millió eurós bővítés ezzel még nem zárult le: a BUD Cargo Cityben rendelkezésre álló raktárterület – irodákkal és egyéb támogató infrastruktúrával kiegészítve – további 6500 négyzetméterrel nő, ami 40 százalékkal növeli annak árukezelő kapacitását.
A BUD Cargo City az áru minden korábbinál hatékonyabb kiszolgálását teszi lehetővé azáltal, hogy egy időben, egy helyen biztosítja a piaci szereplők együttműködését. A komplexumnak, a hozzá kapcsolódó infrastruktúrának és az azt működtető cargoközösségnek köszönhetően nyílt meg a lehetősége annak, hogy a budapesti repülőtér és Magyarország a közép- és kelet-európai régió egyik legfontosabb logisztikai csomópontjává váljon. Mindez komoly versenyelőnyt biztosít a légi áruszállítási iparág itt jelen lévő szereplői számára.
A repülőtér légi áruforgalmának lebonyolításához, a cargo ökoszisztéma működéséhez sok szereplőre és precíz koordinációra van szükség. A feladók, szállítmányozók, légitársaságok, földi kiszolgálók, hatóságok és a Budapest Airport munkatársainak szoros együttműködése nélkülözhetetlen ebben a folyamatban. Kiemelt szerepet tölt be a vámkezelés, amely nemzetközi összevetésben is kiváló a magyar főváros repülőterén: a szabálykövető, ebből kifolyólag szigorú, viszont egyben ügyfélközpontú eljárásrend és a közelmúltbeli digitális fejlesztések mára lehetővé tették az import vámkezelés átlagosan 20 percben történő maximalizálását.
Mellettük még számos magyar és nemzetközi vállalat dolgozik nap mint nap a Cargo Cityben, logisztikai szolgáltatások széles választékát kínálva az ügyfeleknek. Elmondhatjuk, hogy napjainkban a Budapest Airporttal kapcsolatban álló kínai légicégek előszeretettel veszik igénybe az itt működő vállalatok szolgáltatásait, további munkahelyeket teremtve az iparágban.
Emellett a BUD cargocsapata folyamatosan járja a világot – az amerikai kontinenstől egészen Ázsiáig –, hogy a piaci szereplőkkel megismertesse a budapesti bázis adottságait, szolgáltatásait és újabb lehetőségeket teremtsen a Magyarországot érintő logisztikai folyamatok területén. A Kínában tett első látogatásuk óta több mint 15 alkalommal jártak az országban, amelyek során sikeresen felépítették a BUD Cargo City gyűjtő-elosztóközpont képét, és az ott elérhető kiváló szolgáltatások ismertségét a logisztikai szektor döntéshozóiban.
Ennek eredményei a már említett testvérrepülőtér-megállapodások, illetve az is, hogy napjainkban 4 ilyen repülőtérről közlekedik aktív dedikált cargojárat, vagy létesült stabil belly cargo kapcsolat: jelenleg a Cargolux és az Ethiopian Airlines Hongkongból, a Sichuan Airlines Csengtuból, a Wizz Air Hangcsouból, a Longhao Airlines Csengcsouból üzemeltet cargojáratot Budapestre, az utasjáratok alsófedélzetén pedig az Air China pekingi és csongkingi, illetve a Shangai Airlines sanghaji és ningbói járata szállít rendszeresen árut.
Ugyanakkor nemcsak a közvetlen járatok hálózata erős: a létesítmény elosztóközponti szerepét tovább hangsúlyozza, hogy a közvetlen útvonalakat kiegészítve a BUD Cargo City értékes transzferszállítási lehetőségeket kínál az Isztambulon keresztül közlekedő Turkish Cargo, a Dohán keresztül repülő Qatar Airways Cargo és a Szöulon át járatot teljesítő Korean Air számára, és ugyanez igaz az Emirates dubaji és a LOT szöuli belly cargo szolgáltatására is. Ezt a kiterjedt transzferhálózatot egészítik ki a DHL Express, a Fedex és a UPS integrátorjáratai, valamint számos légi kamionos megoldás.
A kínai logisztikai kapcsolatok hatása a magyar gazdaságra
A cargo üzletág sikere nemcsak az ökoszisztémában közvetlenül részt vevő vállalatok és hatóságok sikere, hanem a magyar gazdaság fejlődésének egyik motorja is. A BUD Cargo csapata és a kedvező, keleti nyitást támogató politikai környezet az autóipar, az e-autóipar, a számítástechnika, a gépgyártás, a távközlés és a gyógyszeripar területén segít abban, hogy az ország sorra vonzza be az új beruházásokat, ezzel biztosítva Magyarország hosszú távú versenyképességét, és hozzájárulva közvetlenül 2400, a kapcsolódó iparágak révén pedig közvetetten 15 ezer munkahely megteremtéséhez.
Az elmúlt évek munkájának fontos mérföldköve például, hogy a kínai új selyemút létrejöttét követően az Alibaba cégcsoport, Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata a Budapest Airportot jelölte meg a logisztikai alvállalata kelet-közép-európai légiáru-elosztóközpontjaként. Mára már a cég második legnagyobb európai uniós hubja – Liége után – a budapesti repülőtér lett. Kínai vállalatok tekintetében a legnagyobb partnerek közé tartozik a Huawei, a Lenovo és a BYD is.
„Mint minden területen, a kínai légi logisztikai szolgáltatások terén is kiválóságot kell nyújtani. Egy ilyen nagy és jelentős piacon csak akkor lehet versenybe szállni, ha nemcsak a logisztikai környezet kedvező, hanem a fogadó ország és az árukezelés is versenyképes, tehát kiváló szolgáltatási színvonalat, gyorsaságot és hatékonyságot tudunk kínálni – összegezte Kossuth József, a Budapest Airport cargoigazgatója. „A cargo ökoszisztéma szereplőivel és a politikai döntéshozókkal is azon dolgozunk, hogy a Budapest Airport áruelosztóközponti szerepét tovább erősítsük és Közép-Kelet-Európa első számú cargo kapujává váljunk, a magyar gazdaságot is tovább támogatva. Hosszú távú, keleti nyitásra vonatkozó terveink között szerepel, hogy Japán, Dél-Korea, India és Vietnám légi áruszállításának is jelentős európai bázisa legyünk” – tette hozzá.
Az együttműködés platformja: WOF&BUD Cargo Forum
Ahogy a BUD Cargo City sikertörténete is mutatja, a kiemelkedő eredményekhez folyamatos párbeszédre, intermodális szemléletre és stratégiai hozzáállásra van szükség. Épp ezért a Budapest Airport idén is megrendezte az éves áruszállítási konferenciáját, ezúttal a WOF (World of Freight) szakmai szervezettel társulva, kibővített formában. A WOF&BUD Cargo Forumot 2023. szeptember 27–28-án tartották a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Terminálján, a logisztikai iparág vezető szaktekintélyeinek részvételével. A konferencia a logisztika világának aktuális kihívásairól, fejlesztési irányairól, innovációról, digitalizációról és fenntarthatóságról szólt, kiváló kapcsolatépítési lehetőséget kínálva a leendő és meglévő cargopartnerek számára.
