KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

A távoli irányítási rendszerek fejlesztése

A távoli irányítási rendszerek fejlesztése

A HungaroControl statisztikái is alátámasztják azokat a trendeket, melyek szerint az elmúlt három évben intenzíven növekedett a hazai légi forgalom. Tavaly 906 147 légi járművet kezeltek a HungaroControl szakszolgálatai, ebből 810 243-at a magyar légtérben (708 112 az átrepülő gépek száma, 102 131 a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér induló- és érkezőforgalma), 95 904-et pedig a koszovói KFOR szektorban.

Ez a radikális növekedés egyrészt a Budapest Airport kereskedelmi menedzsmentjének professzionális munkáját dicséri, másrészt az európai légi forgalom jelentős átrendeződéséből adódik, ami elsősorban a szíriai vagy az ukrajnai légtérzár következménye. A magyar légiforgalmi szolgáltató társaság ma körülbelül 60 százalékkal nagyobb átrepülőforgalmat kezel, mint hét évvel korábban. Az IATA 2016-os előrejelzése szerint évi 3,6 százalékos emelkedéssel, 2036-ig megduplázódik a globális légi közlekedés, a bővülés jelenlegi üteme alapján azonban ez inkább pesszimista, mint reális prognózisnak tűnik, ennél várhatóan jóval nagyobb lesz a növekedés, mondta a RepülésVilág konferencián tartott előadásában Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója. Erre a kihívásra kell megtalálni a megfelelő válaszokat úgy a reptér-üzemeltetőknek, mint a légi navigációs szolgálatoknak. A válaszoknak forradalmiaknak kell lenniük – a kapacitás eddig megszokott egyenletes növelése már nem lesz elegendő –, radikálisaknak és diszruptívaknak, mindenekelőtt a légi ipari technológiák fejlesztésében. A kulcsszó természetesen itt is a digitalizáción alapuló automatizáció mint az egyik lehetséges megoldás a kihívást jelentő célok eléréséhez.

Ezzel összefüggésben dolgozta ki a HungaroControl a távoli toronyirányítás (r-TWR) működési koncepciót, azt a továbbfejlesztett felderítési technikát, amely vizuális információt nyújt a repülőtéri műveletek irányításához. A repülőtéri forgalom ellenőrzése elsődlegesen a légi és földi mozgások vizuális információkból felépített mentális modelljére épül. A vizuális információk a r-TWR-ben az „out-of-the-window” (OTW) környezetet a repülőtéren telepített kamerák digitalizált video-információival helyettesítik. A repülőtéri távirányítás már nem az OTW módszeren alapul, ezáltal áttelepíthető távoli helyre is. A r-TWR budapesti telepítésekor az volt a fő cél, hogy minimális változtatás mellett a maximális rendelkezésre állást biztosítsa a továbbfejlesztett vizualizációval a légi irányítók számára.

A távoli toronyirányítás koncepció támogatja a Single European Sky (SES) regulációban foglalt célkitűzéseket is, a költséghatékonyság, a biztonság és a kapacitás növelését, valamint a késések csökkentését. A HungaroControl r-TWR megoldása közepes és nagyméretű repülőtereken életképes, így az előbbi kategóriába tartozó Liszt Ferenc repülőtéren is, ahol az éves mozgásszám 100 ezer körüli, ahol fontos adottság a két párhuzamos futópálya (a legtávolabbi küszöbök távolsága hat kilométer), valamint a forgalmat irányító földi mozgásérzékelő radar.

A r-TWR projekt három fázisban készül el teljesen. A HungaroControl 2016-ban részt vett az európai szintű SESAR programban, ahol azt demonstrálta, hogy a távoli toronyirányításra vonatkozó kutatási eredmények a valóságban is működőképesek és bevezethetők, majd miután megszerezte a képességet igazoló hazai hatósági tanúsítást is, tavaly november 14-én átadta rendeltetésének a kényszerhelyzeti távoli irányítótornyot. A r-TWR a technológia szükséges továbbfejlesztése és új beruházások után – például közel 40 kamera telepítése a mostani 20 mellé, optikai kábelhálózat kiépítése – veszi át a légi forgalmi irányítást a jelenlegi fizikai toronytól (2. fázis). Azt követően a fizikai torony tartalék toronyként működne tovább a végleges bezárásáig (3. fázis), amikor – a tervek szerint – egy másik, a kényszerhelyzeti távoli torony lép a helyére.

A r-TWR megoldással mint üzleti lehetőséggel már most is él a HungaroControl, de ahhoz, hogy a koncepció világszerte és minden körülmények között használható, azaz piacképes legyen, csökkenteni kell a szállított adatok mennyiségét a repülőtér és az irányító központ között, szögezte le a légügyi szakember. A másik fejlesztési, kutatási irány a digitalizáció. Azért, hogy a drasztikus mértékben növekvő légi közlekedést ne csak a légi forgalmi irányítók számának radikális emelésével lehessen kiszolgálni, egyre fejlettebb, a munkatársak döntéseit egyre magasabb fokon támogató technológiák alkalmazására, a rendszerek automatizálására van szükség.

Szepessy Kornél összegzésként elmondta, ha egy vadonatúj, már-már paradigmaváltó technológiát alakít ki egy cég, akkor különösen fontos az operatív igények pontos megértése és a technológia adta lehetőségekkel való konszolidáció. Kiemelt jelentőségű a stakeholderek teljes körének feltérképezése (pl. üzemeltetés, hatóság, munkatársak, meteorológia), külső stakeholdereknél a függőségek számbavétele, illetve a humán faktor kockázatoknak a projektfolyamatba integrált kiemelt kezelése. Elegendő időt kell hagyni az irányítóknak, hogy megszokják az új környezetet, csökkenjen náluk a változás okozta stressz, és visszanyerjék a munkavégzéshez szükséges önbizalmukat az új rendszerrel, fogalmazott a HungaroControl vezérigazgatója.