KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

Akár azonnal is fejleszthető a kombinált fuvarozás

Akár azonnal is fejleszthető a kombinált fuvarozás

Egyedülálló lehetőséget biztosít a vasúti árufuvarozási szektorok revitalizációjára a tagállamok számára az Európai Bizottság az (EU) 2020/1429-es rendeleten keresztül: azonnali támogatás nyújtható a szektornak a hazai kombinált fuvarozás célzott állami támogatásának előkészítéséig és az Európai Bizottsággal való engedélyeztetési folyamat lezárulásáig, tájékoztatta lapunkat Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója.

A rendelet értelmében – eltérve az Egységes Európai Vasúti Térség 2012/34/EU irányelv előírásaitól – a szektor szereplői azonnal megkezdhetik a versenyképességük javítását a közúti forgalom vasútra terelése érdekében, illetve felkészíthetik magukat a további válságidőszakokra. A 2020. december 18-án kihirdetett (EU) 2020/2180-as rendelet alapján a referenciaidőszak meghosszabbítható.

A HUNGRAIL a benyújtott támogatási igényt a hazai hálózat-hozzáférési díjképzési rendszer sajátosságainak figyelembevételével, több alternatíva vizsgálatát követően alakította ki, a piaci szegmensek felártartalmának elengedése által, közel 6 milliárd forint értékben meghatározva. Ezt a magyarországi nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózaton árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaságok vehetik igénybe, diszkriminációmentesen, teljesítményalapon.

Számításaik szerint így nagyságrendileg 1,2 milliárd forintot lehetne fordítani a szegmens azonnali fejlesztésére. A rendelet ugyanakkor lehetőséget ad a pályahasználati díjak 100 százalékos elengedésére is, ami a referenciaidőszakra vonatkozólag 16,96 milliárd forint, amelyből nagyságrendileg 3–3,5 milliárd forintot lehetne fordítani a kombinált fuvarozás fejlesztésére. Mindkét javaslat esetén lehetőség nyílna új viszonylatok beindítására, akár daruzható félpótkocsik szállításával, amely szegmens az első számú letéteményese lehet a közúti forgalmak vasútra terelésének. A növekedésnek ebben az esetben az eszközoldali kapacitás szabhat gátat, amelynek megoldására korábban szintén nyújtottak be javaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére. Az ebben a szegmensben tapasztalható éles verseny miatt a megbízók jól járhatnak, hiszen akár a támogatás 100%-át tovább kell majd adniuk.

Számos tagállamban, így például Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Csehországban támogatásdömping indult el a 2020–2021-es évre vonatkozólag az említett uniós rendelet adta lehetőség alapján, azon túl, hogy eddig is jelentős mértékben nyújtottak célzott állami támogatást a vasúti árufuvarozási szektor szereplői számára – szemben Magyarországgal.

A támogatást nyújtó országok száma folyamatosan növekszik, mivel felismerik, hogy a vasúti árufuvarozási szektort gyorsan feléleszthetik, folytatni tudják a kombinált fuvarozás fejlesztését, illetve felkészíthetik a további krízisidőszakokra. Mindezt anélkül, hogy komplex versenyképességet növelő támogatási és intézkedési programok dolgoznának ki, amelyeknek brüsszeli engedélyeztetési eljárásai 1–1,5 évet vesznek igénybe.

Intézkedés hiányában viszont behozhatatlan versenyképességi és működésüket veszélyeztető hátránnyal szembesülnek az azokban a tagállamokban működő vasúti árufuvarozó vállalatok, amelyek a rendelet által nyújtott támogatási lehetőséggel nem élnek. Már most jelentkezik hazánkban a más országok által nyújtott kedvezmények forgalomelterelő hatása. Egyébként is éles verseny folyik az áruforgalmak megszerzése érdekében, különösen a kombinált fuvarozás területén, és gyors intézkedés hiányában hazánk törekvései a logisztikai elosztóközpont szerep megnyerésére meghiúsulhatnak. Pedig hazánk szerencsés helyzetben van a megszerezhető volumenek tekintetében, hiszen földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően nem kell az árualapot megteremteni, hanem „csak” át kell terelni az észak-déli és a kelet-nyugati forgalmak esetén, ami a támogatási programokon keresztül, kedvező díjszínt biztosításával megvalósítható.

Az áruszállításon belül a vasút amúgy sem kedvező részaránya (18%) közel 10 éve stagnál, ezzel szemben a közúti fuvarozás veszteségének finanszírozását célzó kormányzati intézkedések a központi költségvetést terhelik jelenleg is. Az intézkedéssel évente több tízmilliárd forintot hagy a kormányzat a közúti árufuvarozási szektor szereplőinél, hibás árjelzést küldve a szállítási szektor megbízói oldala felé. Például csak az úthasználati díj 7,5 százalékos visszatérítésének mértéke a 2022-es költségvetési tervezetben 16,2 milliárd forint.

A klímacélok eléréséhez azonban modális váltásra van szükség. Az Európai Bizottság ugyanis nagyon erős vállalásokat fogalmazott meg, többek között a Green Deal elfogadásával: a vasúti áruszállítás volumenének 50 százalékos növekedést kell elérnie 2030-ra, a hosszú távú közúti fuvarozások vasútra terelésén keresztül, amely hazánk esetében 25 millió tonna áru vasútra terelését jelenti. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, a hazai hálózaton jelenleg futó évi 135 ezer tehervonathoz képest 192 ezer tehervonatot kell a vasúti vállalkozásoknak és megfelelő infrastrukturális feltételeket biztosító pályahálózat-működtetőknek leközlekedtetniük.