A digitalizáció a túlélés záloga

A digitalizáció a túlélés záloga

Habár közszolgáltató cég, működésében és üzleti felfogásában a versenyszférához áll közelebb a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE). Mottójuk, illetve missziójuk, hogy ha bárki nyer ezen a piacon, akkor a piac egésze is nyer, és ha a piac egésze nyer, akkor a klímavédelem is nyer. Az elmúlt év történéseit és tendenciáit Németh Réka ügyvezető ismertette a NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencián.

Független szolgáltatóként a VPE feladata, hogy a jogszabályokban rögzített hálózat-hozzáférési szabályok betartását biztosítsa. Ehhez a főbb IT-rendszereik a kapacitáselosztás-támogató Kapella2, a menetrendszerkesztő TAKT NG, illetve a veszélyesáru-bejelentő rendszer. „Mivel a humánerőforrás pótlása ebben a szegmensben is probléma, bizonyos területeken a digitalizáció útjára kellett lépnünk” – jegyezte meg az előadó. Az automatizálási lehetőségekkel kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy ez a jövő várható iránya, de náluk ez a túlélés záloga is, mivel nemcsak a humán, de az anyagi erőforrás is korlátozott a számukra. A szoftveres támogatással a vállalati kapacitások sokkal hatékonyabban kihasználhatók. „Büszkék vagyunk arra, hogy Európában egyedülálló módon az 5 napon belül megrendelt menetrendeket nem ember szerkeszti, hanem egy mesterséges intelligencia alapú alkalmazás, a KUMO” – tette hozzá Németh Réka.

A VPE folyamatai sztenderdizáltak, az eljárásaik diszkriminációmentesek, az ügyintézés teljesen papírmentes, az elérhetőségük pedig folyamatos: a nap 24 órájában, a hét minden napján állnak rendelkezésre. Az informatikai fejlesztéseik egyedileg definiáltak, mert ehhez a működési modellhez és ehhez a mérethez nem lehetett dobozos szoftvereket beszerezni. „Ennek kapcsán hangsúlyoznám, hogy a magyar informatikai fejlesztők egyedülállók Európában, és hihetetlen vasúti megoldásokkal tudnak előrukkolni, ha arra igény van. Ha valamelyik ügyfelünknek van saját informatikai rendszere, akkor nem is kell közvetlenül a miénket használni, hiszen interfészen a sajátjával is tud kapcsolódni. Ennek hátránya is van: az ügyfeleinkkel lényegesen kevesebb direkt kapcsolatunk van. Mondhatni nem arcról, hanem az adataik és a megrendelői magatartásuk alapján ismerjük őket” – fűzte hozzá az ügyvezető.

A partnerek kritikusként is megjelennek. „Úgy vélem, az árufuvarozók meglátásaira, az üzleti magatartásuk változásaira érdemes odafigyelni, hiszen olyan dolgokra világíthatnak rá, amiket különben a komoly összegekért megrendelt szakértők állapítanak meg. Ezért a VPE részéről ilyen szempontból is megpróbálunk kicsit jobban figyelni az ügyfeleinkre, a működésünk kapcsán rendelkezésre álló adatokra, hogy az eljárásainkat az igényekhez tudjuk igazítani, és megtaláljuk a megoldásokat a hatékonyabb együttműködéshez” – ismertette a szempontokat az előadó.

Az elmúlt évek és a jelenlegi rendkívüli események kapcsán is jól láthatóan elkülönül a személyszállítási és az árufuvarozási szegmens. Míg az előbbi főleg éves igényekkel operál, addig az utóbbinál azonnal kell reagálni az eseményekre, például az ukrán háborús helyzet miatti megnövekedő árufuvarozási igényre. Ebben a szegmensben az üzleti igények gyakorlatilag a közlekedést megelőző 5 napon belül realizálódnak és kerülnek be a VPE rendszerébe, az éves előretervezés volumene elenyésző.

A megrendelések tekintetében az adatok azt mutatják, hogy a nehézségek, fennakadások, mozdonyhiányok ellenére 2020 januárjától enyhe növekedés érzékelhető a vasúti árufuvarozásban. Mind az ágazat szereplőinek tettrekészsége, mind a kormányzati intézkedések segítették ezt a szektort az elmúlt években.  Az adatokból is jól látszik, hogy a vonatkilométer- és a bruttó tonnakilométer eredmények alapján tavaly meghaladta a 2020. évi értékeket az árufuvarozási szektor, ami új fuvarokra utal. Az eljutási sebesség statisztikáján sajnos jelentősen rontanak a megállási idők, főleg a határon ki- és belépő vonatok esetében. 2021 I. negyedévében – a megállási időket nem számítva – viszont 41–75 km/h között szór a vontatási sebesség, ami javuló tendencia az előző év hasonló időszakához képest.

A villamos energia árának emelkedése kapcsán észlelték, hogy ahol az ügyfeleik ki tudták váltani a vontatást dízellel, ott azt többnyire meg is tették. A korábbi átlagos 10 százalékos dízelvontatási arány márciusban már a 14 százalékot is meghaladta hálózati szinten. A VPE–nél úgy gondolják, hogy a költséghatékonyság és az árbevétel mellett a klímapolitikai célok sem lehetnek utolsók, hogy ha szeretnénk egy élhető jövőt biztosítani a következő generációknak. „Úgy gondolom, hogy minden olyan támogatást meg kell adni és meg is kell ragadni, amelyek ezeket a célokat előremozdítják” – zárta előadását Németh Réka.