NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

Fókuszban a fenntarthatóság – 30 százalék 2030-ra

Fókuszban a fenntarthatóság – 30 százalék 2030-ra

Az Európai Unió a Green Deal „zöld megállapodás”, valamint a fenntarthatósági és intelligens mobilitási stratégia elfogadásával nagyon erős vállalásokat fogalmazott meg a közlekedési szektor, ezen belül a vasút számára is. Hogyan tehető versenyképessé a vasúti szektor, és a kitűzött karbonsemlegességi célok elérését hogyan támogatja tevékenységével az idén 15 éves HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület? A vasúti szempontból mozgalmasnak ígérkező 2021-ről tájékoztatta lapunkat Hódosi Lajos ügyvezető igazgató.

Az Európai Bizottság 2011-ben célul tűzte ki, hogy a több mint 300 km távolságot meghaladó közúti árufuvarozás 30 százalékát 2030-ig más (vasúti vagy vízi) szállítási módokra terelje, és ezt az arányt 2050-ig több mint 50 százalékra növelje. Ez hazánk esetében 2030-ra körülbelül 15 millió többlettonna vasúton való megjelenését jelenti, majd a következő két évtizedben meg kell duplázni a vasúton jelenleg szállított 52 millió tonnás árumennyiséget, vagyis ezt kellene 104 millió tonnára növelni 2050-ig.

A működési környezetre jellemző a nem hatékony árumozgatás, például a határokon akár több napot is eltöltenek az egyes vasúti kocsik, így jelenleg a szektor nem tud versenyképes lenni elsősorban a közúttal szemben. Ezért a teljes vasúti rendszert újra kell gondolni, amihez remek lehetőséget nyújtanak az előbb említett európai stratégiák. 2030-ra még kisebb infrastruktúrafejlesztések végrehajtásával és forgalomszervezési, szabályozási, illetve célzott támogatási intézkedésekkel az említett arányok elérhetőek, azonban a 2050-es célt már csak nagy infrastruktúrafejlesztések megvalósításával lehet teljesíteni. A kitűzött célok nemzeti leképezéséről most egyeztet a szakma, természetesen a HUNGRAIL bevonásával.

Ilyen például a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia részletes egyeztetése. Vasúti árufuvarozási szempontból biztosítottnak kell látniuk, hogy a Budapestet délről elkerülő vasútvonal megépítéséig is megfelelő infrastruktúrakapacitás áll rendelkezésre a tehervonati forgalom tervezett volumennövekedése mellett is, illetve a személyszállítási kínálat nagyarányú növekedésére tekintettel. Erre egyelőre a tagvállalataik nem látnak garanciát, így egy szorosabb együttműködésre tettek javaslatot a közelmúltban a Budapesti Fejlesztési Központ részére, mivel legnagyobb mértékben ezen a területen veszti el versenyképességét a vasúti teherszállítás.

A másik terület, ahol sokat veszít a vasút, az a határforgalom, ennek kapcsán a NAV-val és az ORFK-val közös munkacsoportban dolgozik most is a HUNGRAIL azon, hogy a határátmeneteken az átlagos tartózkodási időket csökkentsék. Az első (pilot) vizsgálati területen a kelebiai indokolatlan várakoztatás miatt például évente csaknem 1 milliárd forintos többletköltsége keletkezik a vasútvállalatoknak, ezért a Budapest–Belgrád vasútvonal átépítésének megkezdéséig is szükséges gyorsítani a határon való átjutást, továbbá javaslat készül az átépítés idején történő határellenőrzés gyorsítására, illetve a munkálatokat követően a hatékony ellenőrzés végrehajtása szempontjából indokolt infrastrukturális feltételekre. A következő vizsgálati terület, amelynek előkészítése már megkezdődött, a Lőkösháza–Kürtös határátmenet.

A Budapestet délről elkerülő vasútvonal kapcsán pedig nyár végén kezdődhet a munka, de a szakmai szervezet már most készül rá a tagvállalataival, hogy a számukra lehető legjobb megoldásokat a lehető legrészletesebben tudják javasolni a készítőknek; itt érdemes megjegyezni, hogy a vonal megépítése a 2030-as célokra még nem tud hatást gyakorolni. A vasútvonal megépítésének gondolata már önmagában lehetőséget ad újrafogalmazni a célokat, hogy a szakma megteremtse többek között a vasúti árufuvarozási forgalom kelet-nyugati irányú zavarmentes, gyors átjutását, nem mellesleg a klímacélokkal összhangban Budapestet is tehermentesíteni lehessen.

A fenti célok elérésében a világjárvány gazdasági hatásai negatívan érintették a vasútvállalatokat 2020-ban: az európai vasúti árufuvarozó vállalatok 21 milliárd eurós bevételkiesést és 6 százalékos piaci visszaesést szenvedtek el. Ez lényegesen nagyobb volt még az elmúlt év közepén, de év végére nagyot tudtak fordítani a vállalatok. A magyar piac is lekövette ezt a csökkenést: a hálózaton mért teljesítmény 5,9 százalékkal esett vissza, ami a legfrissebb – de még nem végleges – KSH-adatok szerint 3–5 millió tonna környékén alakul, hozzátéve, hogy az építőipari termékek szállításában egyes vállalatok esetében csaknem 40 százalékos volt a visszaesés.

Annak ellenére alakult így, hogy a tavaly tavaszi korlátozások idején – főleg az elején – a vasút jelentette az ellátás gerincét, számottevően hozzájárulva annak biztonságához. A vasút rugalmasságát jól érzékelteti, hogy 1 mozdonyvezető gyakorlatilag 52 kamionsofőrt tud kiváltani, így az áruk vasútra terelésével a megbízók 1 koronavírus-teszttel akár 52 tesztet is megspórolhatnak. Ez egyúttal ráirányítja a figyelmet a komoly piaci bővülés előtt álló szegmensre: a kombinált áramfuvarozásra, amelynek fejlesztésén a HUNGRAIL is folyamatosan dolgozik az érintett piaci szereplőkkel közösen (ld. keretben a 42. oldalon. A szerk.).

Ugyanakkor tavaly növekedtek a mozdonyok bérleti díjai, az eszközök kapacitáskihasználtsága romlott. Ráadásul a fix költségek, amelyekre a vasúttársaságoknak nincs befolyásuk, tovább emelkedtek. Emiatt a korábbiaknál mintegy 15 százalékkal több pénzügyileg kockázatosnak minősített vállalat és körülbelül 10 százalékkal több 30 és 60 napos fizetési késedelembe esett vállalat dolgozik a piacon. A vasútvonalak megsegítésére az Európai Bizottság rendeletet alkotott tavaly októberben, ami lehetőséget biztosít az uniós tagországoknak arra, hogy az előírásoktól eltérően közvetlen támogatásban részesítsék a vasúti árufuvarozókat, eredetileg a 2020. márciustól decemberig tartó időszakra érvényesítve. Mivel a tendenciák fennmaradnak ebben az évben is, a referenciatartományt kibővítették 2021. június 30-ig.

A HUNGRAIL már beterjesztette a tagvállalatokkal, pályahálózat-működtetővel és a VPE Kft.-vel közösen kidolgozott javaslatát 6,1 milliárd forint összértékű támogatás iránt, az igények egyeztetése megkezdődött a kormányzati döntéshozókkal. Az összeállított csomag bemutatja, hogy a támogatást a vasúttársaságok nem veszteségminimalizálásra szeretnék fordítani, hanem olyan tervezett, szükségszerű, de még el nem indított vagy félbemaradt beruházásokra, amelyekkel jelentősen tudják növelni a versenyképességüket: többek között digitalizációra, vállalatirányítási rendszerek fejlesztésére, az energia- és költséghatékonyság jegyében pedig eszközfejlesztésre. Ilyen például a mozdonykorszerűsítés (remotorizáció, csere két áramnemű gépekre, energia-visszatáplálással ellátott vagy hibridváltozatok beszerzése az utolsó kilométerekre), továbbá a fékcserék a csendes kocsik futása érdekében, amely előírás már 2024-től hatályba lép.

A HUNGRAIL egyébként idén ünnepli fennállásának 15 éves évfordulóját, erre az egyik legjobban várt születésnapi ajándék lenne az egyeskocsi-fuvarozás támogatásának beindulása várhatóan idén nyáron, amelynek előkészítésén a szervezet 2017 óta dolgozik. Ebben az évben nagyságrendileg 3 milliárd forintban részesülne a szegmens, utána pedig 4 éven keresztül évi 6,7 milliárd forint lenne a támogatás. Ezáltal újra stabilizálódhat az évi 12 millió tonna áru szállítását végző szegmens működése, kismértékű bővülés érhető el, és több piaci szereplő megjelenése is várható, valamint több ezer vasutas kolléga munkahelye lehet biztosított továbbra is.

A munka azonban nem áll meg ezen a területen. A szakmai szervezet első körben szeretne létrehozni egy digitalizációs koncepciót a nagyon eszközigényes egyeskocsi-fuvarozás fejlesztésére annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen elkölteni a támogatást, és feltárná a további piaci szereplők megjelenéséhez középtávon szükséges feltételeket mind a megbízói, mind a szolgáltatói oldalon. E szegmens infrastruktúravetületében is elengedhetetlen az összekötő és csatlakozó vágányok fejlesztése – ezen már szintén dolgozik a HUNGRAIL, és reményeik szerint idén egy kormánydöntés fog biztosítani lehetőséget a fejlesztések megkezdésére.

Az ünneplés más területeken is várat magára: 2021 a vasút éve Európában, egyben a magyar vasút fennállásának 175 éves évfordulója is, ezért – az uniós szintű és tagállami kampányokhoz kapcsolódva – a HUNGRAIL idei rendezvénysorozata reflektorfénybe tervezi állítani, hogy a vasúti közlekedés milyen előnyökkel jár az emberek számára, a gazdaság és az éghajlatváltozás kihívásaira is választ keresve. Már most is, hétről hétre olyan tájékoztató infógrafikákkal jelentkeznek a széles közönség számára, amelyek a vasút energiahatékony és környezetbarát megoldásait emelik ki. Maguk a tagvállalatok is számos olyan programmal jelentkeznek, amelyek a nagyközönség számára lesznek látványosak és elérhetőek.

 

KOMPLEX TÁMOGATÁS KOMBINÁLT FUVAROZÁSRA ÉS TERMINÁLFEJLESZTÉSRE

Számos ország gyakorlata mutatja, hogy a kombinált fuvarozás fejlesztése lehet az egyik eszköze a közlekedési hálózatban már most jelentkező szűk keresztmetszetek jelentős csökkentésének az áruszállítás területén. Ezt a magyar kormány is felismerte, a zalaegerszegi és záhonyi térségben történő terminálbővítési elképzelések támogatásával alapozza meg a kombinált fuvarozás felvirágoztatását is.

A kombinált fuvarozás fejlesztése érdekében történő terminál-, vasúti infrastruktúra- és eszközpark-fejlesztések sikerét a célzott állami szerepvállalás bevezetése tudja megalapozni, amelyet az egyesület reményei szerint a kormány – összhangban az európai irányelvekkel – újra napirendre tűz. A szubvenció birtokában a hazai szektor évi 3–4 százalékos növekedést tud elérni, ezáltal a többi fejlesztési területtel együtt a 2030-ig kitűzött uniós célok teljesíthetőek lennének.

 

KINŐNI A MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEKET

Egy újabb fókusz a szakmai szervezet számára az iparvágány-működtetés, amit jelenleg egy bonyolult és valójában rendezetlen jogszabályrendszer határoz meg. Noha az elmúlt években több területen egyszerűsítették a keretfeltételeket, nagyon sokan még mindig nem élnek az iparvágányok adta lehetőségekkel. A HUNGRAIL vállalta, hogy oktatással és tájékoztatóanyaggal segíti az iparvágány-felhasználókat az eligazodásban, illetve felülvizsgálja a jelenleg érvényes szabályozási rendszert és infrastruktúraállapotokat. Szolgáltatási portfólió beindításával kívánja segíteni az iparvágány-tulajdonosokat és -működtetőket a működési környezetben történő eligazodásban és közelebb hozni a vasutat a felhasználókhoz.

 

Varga Violetta