AkkuLog

Eredmények és jövőbeli változások a vámhatóság életében – beszélgetés dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettesével

Eredmények és jövőbeli változások a vámhatóság életében – beszélgetés dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettesével

Az uniós tagállami vámhatóságok egységes fellépése, az „act as one” az EU vezetői részéről folyamatosan megjelenő elvárás. Ennek jegyében elsősorban a ma és a holnap problémáira fókuszálnak a hatóság képviselőjének feltett kérdéseink, ugyanakkor már az asztalon van a vámunió fejlesztésének, reformjának következő, 2040-es évekig előre tekintő csomagja is.

– Az év I-II. hónapja alapján milyen trend rajzolódik ki a normál kereskedelmi áruk és az e-kereskedelmi kiscsomagok forgalmában hazánkban? Mire számít a NAV az év további részében?

– Az első két hónap adataiból nehéz jóslásokba bocsátkozni, de azt kijelenthetem, hogy a külkereskedelmi áruforgalom kiegyensúlyozott, a januárban benyújtott vám-árunyilatkozatok száma hasonló az egy évvel ezelőttihez. 2024-ben a tavaly bejelentett beruházásokkal kapcsolatos áruforgalom növekedésére számítunk, úgy gondoljuk, hogy nő majd a különböző autógyárak és beszállítóik forgalma, valamint egyre élénkebb lesz az akkumulátorok előállításához kapcsolódó import is. Összességében mindezek az idei forgalom enyhe növekedését vetítik előre. Az e-kereskedelem térnyerése folyamatos, a külföldi – harmadik országokból importáló – online piacterek és webáruházak népszerűsége töretlen. Magyarország – részben a földrajzi adottságai miatt, részben a logisztikai és vámszolgáltatásoknak köszönhetően – eddig is regionális elosztóközponti szerepet töltött be, ami a jelek szerint tovább erősödik. Ezt bizonyítja az is, hogy a tavaly beérkezett, átlagosan havi 6 milliós küldeménymennyiség az év végére megközelítette a 9 millió darabot, amely mennyiség januárban és februárban sem csökkent. Egyelőre nem látjuk az e-kereskedelem bővülésének végét, úgy tűnik, hogy a kialakított rendszereink egyszerre vonzók a gazdálkodók számára és felelnek meg a vámunió elvárásainak is.

– Milyen tapasztalataik vannak a tavaly novemberben bevezetett, korszerűsített váminformatikai rendszerükkel az import vámeljárásokban: gördülékenyen vagy fennakadásokkal működik mind hatósági, mind ügyféloldalon?

– 2023 egyik legjelentősebb célkitűzése volt a 2004 óta működő CDPS-rendszer kiváltása az importeljárásoknál. Az eVÁM AIS modul 2023. december 1-jén, fokozatos bevezetést és több hónapos, ügyfelekkel való szoros együttműködést, tesztelést követően állt rendszerbe, és működik azóta is fennakadások nélkül. Mint minden új rendszer bevezetésekor, így az eVÁM AIS-nál is jelentkeztek kisebb hibák, azonban ezek a vámeljárások lefolytatását és a kereskedelmi áruforgalom zavartalanságát érdemben nem befolyásolták. Az átállás fennakadások nélkül megtörtént. Rendszerszintű hiba, rendszerleállás a hatósági oldalon nem merült fel, kisebb informatikai fennakadások egyes, ritkább eljárástípusoknál fordultak elő mind az ügyféli, mind a hatósági oldalon. Ezek nagy részét sikerült megoldani. Egyedi hibák természetesen jelentkezhetnek, amelyeket az ügyfelekkel együttműködve törekszik megoldani a hivatal. Az eVÁM AIS bevezetésével a közös munka nem zárult le, rendszeresek az ügyféli fórumok, ahol a szoftverházak, illetve a szakmai szövetségek is jelen vannak. Az új rendszer finomítása, fejlesztése folyamatos.

– Hogyan működik az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM)?

– 2023. május 13-án hirdették ki a CBAM-rendeletet, amely a harmadik országokból származó, magas szén-dioxid-kibocsátással előállított árukörök – úgymint cement, villamos energia, trágyázószerek, vas és acél, alumínium, vegyi anyagok – behozatalával, valamint aktív feldolgozási vámeljárás alá vonásukkal kapcsolatban határoz meg rendelkezéseket. A rendelet célja, hogy az érintett gazdálkodók olyan termékekkel kereskedjenek, amelyek kevésbé szennyezők, ami a harmadik országos gazdasági szereplőkre is ki fog hatni az EU klímapolitikai céljaihoz illeszkedően. Magyarországon a 2023. évi CV. törvény alapján a CBAM-rendelet szerint illetékes hatóság feladatait a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH) látja el. A rendelettel összefüggésben a vámhatóságnak értesítési kötelezettsége van, az ügyfél az érintett áruk szabad forgalomba bocsátásakor automatikusan értesül az adatszolgáltatási kötelezettségéről. Az értesítési funkció kialakítása az új vámadat-feldolgozó rendszerben, az eVÁM AIS-ban is rendben megtörtént. A jelentéstételi kötelezettségekről a vámhatóság 2023 augusztusában közleményben is tájékoztatta az ügyfeleket. Ezen túlmenően a NAV különböző fórumokon, elsősorban az importőrök zömét is tömörítő vámszakmai szövetségek (MVSZ és VJASZSZ) rendezvényein adott információkat az ügyfelekre háruló kötelezettségről a szabályozás hatályba lépésével. Az ügyfelek tájékoztatásán kívül a NAV az NKVH részére rendszeresen szolgáltat – esetenként akár vámtitkoknak minősülő – adatot az érintett gazdálkodói körről, illetve a vámeljárásokról. Nyilvántartásunk szerint 1700-nál is több importőrt és közvetett vámjogi képviselőt érint a szóban forgó kötelezettség.

– Hogyan készülnek az export vámrendszer bevezetésére? Terveznek tesztszakaszt ehhez is, az import vámrendszerhez hasonlóan?

– Az automatizált kiviteli rendszer (eVÁM AES) bevezetésére 2024 vége felé kerül sor, a felhasználói felület alapja az eVÁM AIS platformja. Az informatikai szakterülettel közös munka ütemezetten folyik, a szoftverházak áprilisban kezdhetik tesztelni az egyes folyamatokat. Az eVÁM AIS rendszer bevezetéséhez hasonlóan a teljes gazdálkodói oldali tesztelésre előreláthatóan szeptembertől lesz lehetőség. A sikeres tesztek után egy ütemben tervezzük bevezetni a rendszert.

– Milyen egyéb szakrendszerek bevezetése várható Magyarországon az egységes uniós vámrendszerek jegyében, és mikor?

– Az érkezési értesítés, vám elé állításról szóló értesítés és átmeneti megőrzési (AN/PN/TS) értesítések rendszerének bevezetésére április 2-án kerül sor. December 1-jén várható az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) 5. fázisának bevezetése is, amit az eVÁM AIS-hoz hasonlóan az ügyfeleink bevonásával fogunk tesztelni. 2024–2025 között kell csatlakozni az import-ellenőrzési rendszer (ICS2) 3. fázisához, ez három lépésben valósul meg: a tengeri és belvízi fuvarozók idén június 3-ától, a tengeri és belvízi házi fuvarlevelet kitöltők december 4-étől, míg a közúti és vasúti fuvarozók 2025. április 1-jétől csatlakoznak a rendszerhez. A NAV a behozatalra vonatkozó központi vámkezelési (CCI) rendszert várhatóan 2025 júniusában élesíti. Az Uniós Vámkódexben előírt, elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram a fejlesztés megvalósítását két szakaszban írja elő a tagállamok részére. Magyarország a két szakaszt egyszerre valósítja meg, figyelembe véve a munkaprogramban szereplő más fejlesztések erőforrásigényét. Az EU vámügyi egyablakos környezetének kialakítása a következő évtizedben folyamatosan valósul meg. Az első szakasz, amely az EU határain folyó kormányzati adatcsere-kapcsolatok fokozására összpontosít, 2025-ben lép életbe. A vámhatóságok automatikusan ellenőrizni tudják, hogy a vámalakiságokon túli feltételek megfelelnek-e az illetékes szakhatóságok által felügyelt szabályoknak. A vámhatóságok ezen új ellenőrzési lehetősége biztosítja majd, hogy az egyre növekvő külkereskedelmi forgalom ellenőrzése – a vámjogszabályokon túl – az egyes szakhatóságok kompetenciájába tartozó ügyekben is széles körben érvényesüljön, ezzel is növelve hazánk és az EU biztonságát.

– Noha közös alapokra helyeződik a vámkezelés az EU-ban, fennmarad-e továbbra is a jogszabályok változó értelmezése egyfajta nemzeti sajátosságként? Milyen kihívást jelent ez a gyakorlatban a NAV számára?

– A vámeljárásokról elmondható, hogy az uniós vámjogszabályokban meghatározták azokat az adatkészleteket, amelyeket a gazdálkodóknak alkalmazniuk kell az egyes vám-árunyilatkozatok benyújtásakor. Az adatkészlet olyan adatokat tartalmaz, amelyeket minden tagállamban kötelező megadni, azonban vannak olyan adatok, amelyek tartalmáról a tagállamok döntenek, és olyanok is, amelyek megadása a gazdálkodó döntésének függvénye. Az egységes adatkészlet korábban sem volt idegen az unió vámhatóságai számára, az új rendszerek bevezetésének célja, hogy ezen adatok körét bővítse. Az eVÁM AIS esetében kialakított ellenőrzési metódusok változatlanok, kizárólag azok az üzenetek kerülhetnek be a szakrendszerbe, amelyeknek struktúrája megfelelő. Továbbá az eVÁM AIS-ban logikai összefüggés-vizsgálat fut, és ha olyan hiba derül ki, ami a vám-árunyilatkozat benyújtását nem teszi lehetővé, akkor a szakrendszer üzenetet küld a felhasználónak az elutasítás okáról. Ilyen hiba lehet például az, ha az aktív feldolgozásra vonatkozó vám-árunyilatkozaton nincs engedélyszám, vagy hiányzik az eljáráshoz szükséges 8F adatkészlet. Egy-egy szabály eltérő értelmezésére a tagállamok között korábban is volt példa, és erre a jövőben is lehet számítani. Ugyanakkor a vámhatóságok egységes fellépése, az „act as one” az EU vezetői részéről is folyamatosan megjelenő elvárás. Bár a fenti kérdések elsősorban a ma és a holnap problémáira fókuszálnak, a vámunió fejlesztésének, reformjának következő, 2040-es évekig előre tekintő csomagja már az asztalon van. Ennek tárgyalásában az EU magyar elnökségének is jelentős feladata lesz. Ez a vám-reformcsomag már központi adatbázissal, egységes informatikai rendszerekkel és nem utolsósorban egy EU-s vámhatóság felállításával számol, amely minden bizonnyal komoly előrelépést jelent majd a jogszabályok egységes értelmezésében is.