NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

A nehéz időkben is számíthatnak egymásra a fuvarozók – interjú Veres Balázzsal, a Supernova Intertrans ügyvezető igazgatójával és Csikós Gergely gazdasági igazgatóval

A nehéz időkben is számíthatnak egymásra a fuvarozók – interjú Veres Balázzsal, a Supernova Intertrans ügyvezető igazgatójával és Csikós Gergely gazdasági igazgatóval

A Supernova Intertrans Kft. tavaly példamutató összefogás élére állt egy SMA-1-es betegséggel diagnosztizált kisfiú érdekében. Erről és a fuvarozókat érő kihívásokról kérdeztük a cég vezetőit.

– Mennyire volt eredményes esztendő 2023 a cég működése szempontjából?  

Veres Balázs (V. B.): – Az elmúlt évben is új járműveket szereztünk be: 65 új vontatót vásároltunk, de ezzel párhuzamosan 130 pótkocsival is bővítettük a flottát. A beszerzéseknél kiemelten fontos volt a zöldítés is, mert az említett mennyiségen felül vásároltunk 3 LNG-s járművet is. Mindemellett egytengelyes pótkocsikat is vettünk, amelyek hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy az útdíj terén költségeket tudjunk megtakarítani. Kísérleti jelleggel 5 különböző márkájú nyerges vontatót felszereltünk napelemmel is annak érdekében, hogy a pihenőidő alatt kevesebbet járassák a gépjárművezetők az új vontatókat. Még összegezzük a tapasztalatokat, de az már most látszik, hogy a nyári hónapok alatt biztosan célt ért ez a törekvésünk. A tavalyi év kapcsán még fontosnak tartom elmondani, hogy mi azon kevés cégek közé tartozunk, amelyeknél nem volt gépjármű-vezetői hiány. Ez annak is köszönhető, hogy elég sok energiát és időt fektettünk az új gépjárművezetők felvételi folyamatába. Folyamatosan oktatjuk őket, hogy minél üzemanyag-takarékosabban vezessenek, és erre idén is nagy hangsúlyt helyezünk. A hatékonyságunk növelése érdekében pedig áprilistól új vállalatirányítási rendszert vezetünk be, több folyamatot szeretnék gépiesíteni. Tavaly május-júniusban belekóstoltunk a vasutazásba is. Ezzel kapcsolatban úgy látjuk, hogy ez a láb még nem biztos, hogy versenyképes tud lenni a közúti fuvarozással, de vannak olyan nagyobb távolságok, ahol fontos kiegészítő megoldás lehet.

Csikós Gergely (Cs. G.): – Büszkék vagyunk arra, hogy a vontatóink átlag-életkora 1,5 év alatt van, szerintem ez Európában is egyedülállónak mondható. Főleg úgy, hogy tavaly év végén már 235 nyerges vontatóval és 330 félpótkocsival rendelkeztünk. Ezenkívül nyitottunk a konténer- és a hűtős fuvarozás irányába is. Az üzleti teljesítményre vonatkozóan sajnos elmondható, hogy az elmúlt fél év nem volt túlságosan rózsás. Bár az árbevételünk hasonló szinten alakult tavaly, mint 2022-ben, sajnos a profitról nem tudjuk ugyanezt elmondani, hiszen július óta jelentősen visszaesett a szállítandó árumennyiség. Az ügyfelek pedig nemhogy a megnövekedett költségeket nem fizetik meg, de gyakorlatilag önköltség körüli vagy az alatti ajánlatokat kapunk. Mivel mi nemcsak a saját teljesítményünket ellenőrizzük folyamatosan, hanem figyelemmel követünk több európai indexet is – például a spotárakat, a szerződött árakat és az elérhető kapacitások volumeneit – akár öt évre visszamenőleg, így tapasztaljuk, hogy a teljes európai szolgáltatószektor hasonló kihívásokkal küzd. 2021–22-ben volt egy nagy ívű felfutása ennek az iparágnak, most ennek a negatív kompenzációs szakaszát éljük, és sajnos nehéz megjósolni, hogy az elejéhez vagy a végéhez vagyunk közelebb.

– Mikor készült el a Mobil Mentorközpontjuk, és melyik rendezvényen vetették be először?  

V. B.: – 2022 elején a nyugat-európai államokban már jelentős volt a gépkocsi-vezetői hiány, ezért a Benelux-államokban, illetve a skandináv országokban olyan félpótkocsikat alakítottak ki, amelyekkel a gépkocsi-vezetői szakmát lehet népszerűsíteni. Ezt jó példának tartottam, ezért az MKFE Árufuvarozási Tanácsának tagjaként szorgalmaztam az iskoláknál, hogy itthon is készüljön egy ilyen. Mivel senki sem lépett, ezért mi átalakítottunk egy sima 13,6-os pótkocsit. Ebben a mentorközpontban rendelkezésre áll 2 tárgyaló, 1 mosdó és 1 kiskonyha. Minden megvan benne, ami egy mozgó irodába kell, de ami a leglényegesebb, hogy egy szimulátort is elhelyeztünk benne, így bárki kipróbálhatja, milyen a kamionvezetés. A Mobil Mentorközpontot elsőként a hajdúszoboszlói kamionos találkozón mutattuk be, akkor még annyira új volt, hogy épphogy csak megszáradt rajta a festék. A következő napokban több százan jelentkeztek nálunk, tehát a célját már az első napokban elérte. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a szakmát népszerűsíteni kell, mert nemcsak gépjárművezetőből van hiány iparági szinten, hanem nincsen elég pénzügyi vezető, koordinátor és még sorolhatnám. De műszaki végzettségű szakemberekből, így például teherautó-szerelőkből is hiány tapasztalható.

– Tavaly hatalmas összefogással sikerült megvalósítani egy gyűjtést egy SMA-s kisfiú részére. Miről szólt ez a kezdeményezés?  

V. B.: – Galó Tomika 2016 decemberében született zavartalan terhességből. A szülei 6 hónapos korában vették észre, hogy nem folyamatos a fejlődése, és végül 15 hónapos korában SMA-1-es betegséggel diagnosztizálták. Életét a Zolgensma génterápia menthette meg, azonban ennek alkalmazása itthon problémákba ütközött, mivel a magyar szabályozás szembemegy az Európai Gyógyszerbizottság ajánlásaival az életkori adagolás terén. Ezért külföldre kellett utazni a kisfiúval, ami a terápiával együtt elképesztően sokba, 700 millió forintba került. A család 2021 novemberében gyűjtésbe kezdett, és a média segítségével néhány hónap alatt elérték az első 100 milliót.

Cs. G.: – 2022 februárjában Széki „Curtis” Attila zenészbarátunk mutatta be nekünk Tomikát és a szüleit, mivel kiderült, hogy a kisfiú nagyon szereti a kamionokat; ekkor a gyűjtés 398 millió forintnál járt. Megismerve Tomikát, aki hatalmas vidámsággal és nyitottsággal közeledett felénk és az irodában dolgozók felé, eldöntöttük, hogy részt kívánunk venni a gyógyulásának támogatásában. Ennek érdekében létrehoztuk a Fuvarozói Összefogást. Az első felhívás után egy-két nappal már 8 (ebből 2 nemzetközi hátterű) kamionos cég jelezte részvételi szándékát abban, hogy létrehozzunk egy flashmobot az egyik kereskedelmi tévé riportjához. Ezt további akciók követték, mint például a hajdúszoboszlói kamionos találkozó, ahol Nick Árpád Budapest belvárosában a fogaival elhúzott egy supernovás kamiont, közös futballszurkolói felajánlásnak is örülhettünk, később pedig üzletemberek ökölvívógáláját is megrendeztük Budapesten. E fórumok nagy szerepet játszottak abban, hogy fél év alatt összegyűlt a hiányzó összeg.  Felemelő érzés azt látni, hogy Magyarországon igenis van összefogás és hogy a logisztikai-fuvarozási iparágban dolgozók mennyire nyitottak és támogatóak a nemes cél érdekében. A sofőrök például TikTok-videókat készítettek Tomikával, illetve a szüleivel is, így népszerűsítették a kezdeményezést. Úgy gondoljuk, hogy mindannyian büszkék lehetünk erre az összefogásra, és együtt örülhetünk Tomika fejlesztésének!

– Elképzelhető, hogy máskor máson is fognak tudni így segíteni?  

Cs. G.: – Azt érezzük, hogy sok tartalék van még ebben az összefogásban, és bizony érdemes ezt továbbgondolni. Már meg is fogalmazódott ötletként egy alapítvány létrehozása, hogy a későbbiekben még szervezettebben tudjunk segíteni. Ezzel nemcsak a hátrányos helyzetben lévő gyermekeket, családokat tudjuk segíteni, hanem egyúttal erősíteni lehet az iparágon belül a fuvarozói összefogást is. Fontosnak tartjuk, hogy megőrizzük a korábban megteremtett kohéziót.

– Hogy látják: mennyire viselheti meg a fuvarozókat a német, illetve a magyar útdíjemelés? Milyen terveik vannak erre az évre?

Cs. G.: – Próbálunk bizakodóak lenni, hiszen egyrészt látható, hogy a tagállamoknak sikerült letörni az inflációt, de a világgazdaság egészében még számos kockázat befolyásolhatja a gazdaság alakulását; az egyik jó példa aktuálisan a szuezi válság, amely újabb ellátási zavarokat okoz, és negatív hatással van az olajárra. Látható, hogy a szállítandó árumennyiség messze van még a korábbi volumentől, így optimistán számolva a helyzet legkorábban az év második felében javulhat. Recesszió idején mindenki rákényszerül arra, hogy még jobban megismerje a számokat, a saját működésének a hatékonysági szintjét, és ezekben a nehéz időkben ki kell hoznia tartalékokat a rendszerből. Egy válságidőszak után azonban újabb lehetőségek nyílhatnak meg, így ez arra is jó alapot adhat, hogy aztán ismét növekedni lehessen. Alapvető célkitűzésünk, hogy nem a legnagyobbak, hanem a legjobbak szeretnénk lenni, ennek érdekében a teljesítménymutatókra folyamatosan fókuszálunk.

V. B.: – Minden cégnek meg kell vizsgálnia a saját működését, hogy miként tud hatékonyan üzemelni. Mi a vállalatirányítási rendszert is éppen ezért cseréljük le. Az útdíjak emelkedését nyilván nem lehet kikerülni, ezzel a tagállamok egy uniós előírást teljesítettek, igaz, az országok a megengedettnél hamarabb éltek ezzel az eszközzel. Ebből kifolyólag úgy vélem, hogy valószínűleg az államháztartás helyzetén kívánnak így javítani. Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés szerényebb lehet, vagy el is maradhat. A gazdaság bővülésére nem sok hatásunk van, de fontos, hogy a saját piaci szerepünk, részesedésünk vonatkozásában kézben tartsuk a gyeplőt.

 

Aranyi Péter