Transzport- és flottamenedzsment, az adatok használata a még hatékonyabb működéshez

Transzport- és flottamenedzsment, az adatok használata a még hatékonyabb működéshez

A Digitalizáció 2023 konferencia közúti fuvarozói kerekasztal-beszélgetésén (képünkön balról jobbra) Böröndy Levente, a Waberer’s International nemzetközi operációs igazgatója, Csikós Gergely, a Supernova Intertans CFO-ja, Happ Olivér, a HAPP ügyvezetője, Varga László, a DPD Hungary értékesítési és marketingigazgatója, valamint Szabó György, a PREVOST-HUNGÁRIA ügyvezetője – Lajkó Ferenc, a DigiLog Consulting ügyvezetője moderálásával – járta körül az aktuális digitalizációs témaköröket.

– Milyen digitális megoldásokat használnak már jelen pillanatban is?

Csikós Gergely (Cs. G.): – A kérdést gazdasági oldalról közelíteném meg. Szeretek mindent mérni. Ha valami nem működik, az azért van, mert nem mérjük, ha pedig valami működik, azért, mert mérjük. A flottamenedzsmentet szeretném kihangsúlyozni ezen a fórumon. Tavaly 200 vontatónkból 140-et lecseréltünk, ami számottevően növelte az önköltséget. Úgy tudtuk ezt kompenzálni, hogy folyamatosan figyeltük az autók üzemanyag-fogyasztását, ezzel külön szakembergárda, driver menedzserek foglalkoznak, hiszen 270 sofőr vezetési stílusát kell napi szinten tesztelni. Az eredményekről hetente e-mailen kiküldünk egy adatlapot a kollégáknak, ebből ők tanulhatnak, illetve folyamatosan konzultálunk velük. Ez egy jól bevált gyakorlat, a gépkocsivezetőktől csak pozitív visszajelzéseket kapunk, és látszik is a pilóták fejlődésén: az elmúlt egy évben átlagosan 1,5 literrel csökkent a fogyasztásuk.

Böröndy Levente (B. L.): – A rendelkezésünkre álló adatokra támaszkodva visszajelzést adunk a gépjárművezetők részére, és a mérési eredmények alapján oktatjuk őket a gazdaságosabb vezetésre. Az ilyen irányú képzés előnye – a jobb fogyasztási értékeken túl – a gépjárművek élettartamának növekedése. A közúti fuvarozásban, szállítmányozásban nagy előrelépés történt az okmánykezelés digitalizációja terén, de erre nem azért volt szükség, hogy munkaerőt spóroljunk meg, hanem annak hatékonyabb, üzletcentrikusabb felhasználása volt a célja. A harmadik terület az optimalizáció. Az ügyféltől megérkezett megrendelőt az útvonal-optimalizáló szoftverünkön keresztül megtervezzük, kiküldésre kerül a gépjárművezető felé, amelyet egy gombnyomással el tud indítani a telefonján – ez is a digitalizáció vívmánya. És persze az is, hogy képesek vagyunk teljes újratervezést végrehajtani félperces időszakokkal annak érdekében, hogy az 1700 nemzetközis autónk a legkedvezőbb fuvarfeladatot hajthassa végre. Szintén jó irány a robotizáció. Minket a Brexit kényszerített bele a fejlesztésbe, hiszen minden adminisztrációt rátoltak a fuvarozó-szállítmányozó cégekre, nem beszélve a vámkezeléshez szükséges GMR-szám előállításáról. Heti 1200 átkeléssel rendelkezünk Angliába, ennek támogatására hoztuk létre a robotot, amely automatikusan igényli a hatóságoktól a GMR-számot, és küldi ki a gépjárművezető részére.

Happ Olivér (H. O.): – Vannak kis és nagy autóink, belföldi regionális áruterítést és nemzetközi hosszú távú fuvarozást is végzünk, ebből adódóan a gumiflottánk is változatos. Eddig a műhelyben szemrevételezés után döntöttük el, hogy van-e valami teendő az abroncsokkal. Az egyik gumibeszállítónkkal közösen vezetünk be egy új abroncsmenedzsment-rendszert, amely figyeli a gumik teljes életciklusát, és előre jelzi, hogy mikor kell forgatni a gumit. A rendszer a beszerzéseinket is támogatja. Korábban volt egy alacsony készletünk, de ad hoc módon vásároltunk gumit, és ezáltal nem tudtuk a legjobb árakat elérni. Viszont most akár egy évre előre „megmondja”, hogy mikor, milyen és mennyi gumit kell vennünk. Így összevonva a beszerzéseket jelentős költségmegtakarítást érhetünk el.

Varga László (V. L.): – Speciális helyzetben vagyunk, mi mint DPD Hungary nem rendelkezünk saját fuvarozó flottával, ennek ellenére 800 autó mozgását kell naponta koordinálnunk bel- és külföldön. Nagyon fontos, hogy a velünk dolgozó alvállalkozói kört kellőképpen tudjuk támogatni, és ez digitalizálás nélkül nem működne. Mi biztosítjuk a szoftvereket az alvállalkozóinknak, és felügyeljük is őket. Ezekkel a szoftverekkel valós idejű információkat tudunk oda-vissza küldeni a küldeményekről, az autó állapotáról, és bármikor be tudunk avatkozni akár az útvonaltervezésbe, akár az átirányításokba. A partnereink többsége a szoftver használatával a folyamatosan növekvő költségek mellett is megtakarításokat tud elérni, azok viszont elesnek ettől a lehetőségtől, akik valamiért – talán a megszokás miatt – még nem barátkoztak meg a digitalizált folyamatokkal. Az adatok elemzésével és fix riportok átadásával is segítjük az alvállalkozói kört, de szeretnénk, ha idővel ők maguk is képesek lennének rá.

Szabó György (Sz. Gy.): Egy testreszabott, 20 éve fejlesztett rendszert használunk, ami integrál minden járműkövetéssel, árubiztonsággal, képzéssel, vezetéstechnikával, üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos funkciót, és amit folyamatosan fejlesztünk. Van egy saját belső informatikai csoportunk, amelyik folyamatosan szondázza az igényeket, az új elképzeléseket minél rövidebb idő alatt igyekszünk leprogramozni és a lehető leghatékonyabban használni. Fontosnak tartom, hogy a gépjárművezetőktől is kapjunk visszacsatolást a piaci körülmények vagy az ügyfelek szokásainak változásairól, amit aztán figyelembe tudunk venni a fuvarfeladatok optimalizálása, az árképzés, az önköltségszámítás során.

– Vannak olyan fejlesztések, amelyek technikailag készen állnak a bevezetésre?

Sz. Gy.: – Az lenne az ideális, ha a fuvarok szervezését, optimalizálását támogatni tudná egy integrált rendszer, figyelembe véve egyebek mellett a gépjárművezetők képességeit, munkaidejét, az ügyfelek szokásait. Szintén javítaná a versenyképességünket, ha ezt a rendszert ki lehetne terjeszteni több cégre is, hogy ne csak egy flotta feladatai szerepeljenek egy adatállományban. Ez nagy kihívás, elkezdtük, de van még mit dolgozni rajta.

V. L.: – Elkötelezetten támogatjuk a fenntarthatóságot, ezért egy zöldítési programot indítottunk, ami érinti az alvállalkozói flottát is. Reményeink szerint ez év végére 200 alvállalkozói autónk már elektromos lesz, és 2024. december 31-ig szeretnénk ezt a számot 500-ra fölvinni. Az e-autók töltési lehetősége azonban jelen pillanatban Magyarországon elég hektikus. A telephelyeinken – 23 depó és egy hub – vannak ugyan telepített töltőink, de ez nem elegendő az autókat megfelelő ütemben és mennyiségben tölteni. Jelenleg egy olyan térképet és töltésoptimalizáló szoftvert fejlesztünk, amely az alvállalkozó számára megmutatja, hogy az adott töltöttségi szint alapján mikor, hol és mennyi ideig célszerű tölteni az autóját.

H. O.: – Amikor megkapjuk a megrendelést, a fuvarszervező megtervezi az útvonalat, és kiküldi a gépjárművezetőnek, mi pedig utólag összehasonlítjuk, hogy a valós megtett kilométer mennyire egyezik azzal, amit előzetesen számítottunk. Jellemzően ebben eltérés mutatkozik, ami negatívan hat a nyereségességünkre. Ilyenkor vagy lenyeljük a veszteséget, vagy szankcionáljuk a gépjárművezetőt, bár ez a mai munkaerőpiaci helyzetben nem biztos, hogy célravezető. Olyan megoldást keresek, ami lehetőséget ad arra, hogy ha a gépjárművezető letér a kijelölt útról, akkor azonnal be tudjunk avatkozni, kiderítve, hogy tényleg baleset miatt választott másik utat, vagy a sofőr maga döntött úgy, hogy valamiért elhagyja a meghatározott útvonalat – az esetek többségében erről van szó.

Cs. G.: – A Waberer’s-nél már 2011-ben digitalizáltuk a számlázási és CMR-beküldési folyamatokat. Ebben úttörők voltunk, és komoly eredményt sikerült elérni, bár a vevőink nem lelkesedtek, hogy felgyorsítottuk ezt a folyamatot. Az e-számla használata még mindig nem teljes körű, és lényegében egy világjárvány kellett ahhoz, hogy szélesebb körben elterjedjen.

B. L.: – Történelmi lépés számunkra a saját fejlesztésű fuvarbörze, a MESH bevezetése, amelynek célja a szállítmányozói pozíciónkat megerősíteni a piacon, továbbá széleskörű szolgáltatást biztosítani az alvállalkozóink részére a fuvarrendeléstől az okmánykezelésen át a kifizetésig (ld. a 41. oldalon. A szerk.). A jövőbeni célunk olyan kereső fejlesztése, amely képes a vállalat igényei szerint a különböző fuvarbörzékről leválogatni a fuvarfeladatokat és allokálni azokat saját flottás vagy alvállalkozói végrehajtásra.

– A nyereséges gazdálkodáshoz elég, ha megvesszük egy-egy rendszer hardverét és hozzá a szoftvert?

B. L.: – Természetesen nem elég. Nélkülözhetetlen az adatok folyamatos szakmai elemzése, kiértékelése és visszacsatolása. Az elérhető, fejlesztés alatt lévő szoftverekkel kapcsolatban hiányolom azokat a fórumokat, ahol a fuvarozók a szakmai kérdéseket megoszthatják egymással, és összefognak a költséghatékony működés érdekében. Jelenleg mindenki a saját útját járja. Egyenként nagyon jó ötleteink vannak, a versenyhátrányba kerülés félelme miatt azonban sajnos meg is őrizzük az ötleteket magunknak. Ezen változtatnunk kellene.

Cs. G.: – Nem egymással versenyzünk, hanem a külföldi konkurenciával, és valóban együtt kellene működnünk. Fontos, hogy a beérkezett adatok átmenjenek a megfelelő szakmai szűrőn, így megőrizve a hitelességüket, amíg eljutnak a végfelhasználóhoz. Korábban mi is levonásokat alkalmaztunk, ha a sofőrök hibáztak, de ma már úgy látjuk, hogy jobbat teszünk az ösztönzéssel. Sok jó sofőrünk van, akik 80–100-as pontszámokat érnek el a vezetéstechnikában, őket díjazzuk is. Már elkezdtük azokat is díjazni, akiknek csak 40–60 pontot sikerül, feltételezve, hogy nem szándékosan vezetnek rosszul, csak nincs meg a tudásuk, az elkötelezettségük.

H. O.: – A digitalizációval és a vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatban két út van: vagy sajátot fejlesztünk, vagy dobozos termékeket vásárolunk. Mi az utóbbit választottuk, de mindig erős ellenállást érzek a kollégáim részéről, ha új szoftvert vezetünk be, mert félnek a változástól. Arra egyébként figyelni kell, hogy meddig egyszerűsítjük a munkavállalóink életét, és mikor van az a pont, amikor nem szabad tovább digitalizálni, mert az inkább már adminisztrációs többletterhet jelent, mintsem egyszerűsítést.

V. L.: – A hardveren és a szoftveren kívül hitre és adaptációs készségre van még szükség az alvállalkozóink részéről, hogy elfogadják és akarják is használni az általunk kínált új lehetőségeket; sokszor például nem hiszik el, hogy milyen megtérülést hozhatnak számukra az elektromos autók. A digitalizációs fejlesztéseinket is szeretnénk megosztani az üzleti partnereinkkel, bár néha nincs rá fogadókészség – pedig ez a kulcsa a megújulásnak, a vállalkozói sikereknek.

Sz. Gy.: – A jól integrált vállalatvezetési rendszer nagyon precíz kontrollingadatokat biztosít, ez teszi lehetővé, hogy a vékony ösvényen is végig tudjunk menni. Ugyanakkor van egy szemléletbeli kérdés is: a digitalizációban, az informatikai rendszerek folyamatos korszerűsítésében a tanulásnak, önmagunk fejlesztésének, felemelésének a lehetőségét kell látni, amellett, hogy sok kolléga számára inkább nehézséget jelent. Ez egy szelekció, ami jó, mert előbb-utóbb olyan emberek lesznek a csapat tagjai, akik ebbe az irányba húzzák a közösséget. Az üzemanyag volt a XX. század fekete aranya, a XXI. század aranya pedig az adat, az információ – amit ha megszerzünk és használni tudunk, csak előnyünkre válhat.

A digitalizáció szintje a közúti fuvarozásban az egyik legmagasabb a közlekedési alágazatok között, ami hatékony költségkontrollt és termelékenységjavulást eredményezhet a szektorban. Ugyanakkor az adatok nem elegendők önmagukban, az emberi közreműködés, vagyis az adatok szakszerű felhasználása is szükséges a fuvarozócégek eredményes működéséhez, ügyfeleik minél magasabb színvonalú kiszolgálásához – foglalta össze a beszélgetést Lajkó Ferenc.