NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

„Fejfájós” Brexit, avagy mire számítson a szakma?

„Fejfájós” Brexit, avagy mire számítson a szakma?

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, és 2021. január 1-jén elhagyta az EU vámunióját is. Gyökerestül fordult fel a Magyarország–Anglia–Magyarország relációban zajló közúti fuvarozás, hiszen lényegében visszatértünk a 2004. május 1-je előtti időszakra. Újra kell gondolni és tanulni sok mindent az angliai viszonylatban érdekelt vállalkozásoknak: cégvezetőknek, fuvarszervezőknek, szállítmányozási menedzsereknek, gépkocsivezetőknek. A kihívás nagy, de a Nagy-Britanniába és Nagy-Britanniából fuvarozó piaci szereplőknek mihamarabb meg kell találni a megoldásokat és a válaszokat. Összeállításunkban szerkesztett formában közöljük Vásárhelyi Árpád szakjogásznak a tavalyi Szállítmányozás 2020 online konferencián elhangzott előadását, valamint fuvarozóvállalkozások eddigi tapasztalatait, útkereséseit gyűjtöttük csokorba.

 

Vásárhelyi Árpád: „A 24. órában vagyunk”

 

A Brexit körülményei naponta változnak, ezért a szállítmányozóknak és a fuvarozóknak egyre nagyobb kihívást jelent a felkészülés. Ami biztos, hogy a 24. órában vagyunk, jelentette ki a tavaly decemberi Szállítmányozás 2020 online konferencián tartott előadásában Vásárhelyi Árpád szakjogász.

2020. februárban megtörtént az „elméleti” Brexit, év végén pedig az „operatív” Brexit is. A fuvarozók és a szállítmányozók számára komoly kihívás, hogy az adminisztrációs terhek növekedése megnehezíti az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti áruforgalmat, a gépjárművek pedig hosszabb időt tölthetnek a határon. Ez az első időkben jelentős forgalomcsökkenést is okozhat, vélte Vásárhelyi Árpád.

A szakjogász három csoportba sorolta a Brexittel érintett és a témával foglalkozó ügyfeleket. Van néhány százalék, amelyik mindent megtesz annak érdekében, hogy maximálisan fel tudjon készülni, napi szinten vizsgálja a lehetőségeket, körülményeket, több forrásból igyekszik megszerezni a szükséges információkat. Az ügyfelek mintegy 20 százaléka szintén tájékozódik, túl sok energiát azonban nem fektet bele, és az így megismert tények, adatok alapján próbálja felkészíteni vállalkozását a Brexitre, ha szükséges, a korábban kidolgozott tervei módosításával is. Különösen nagy hátrányban vannak ebből a szempontból a kis- és középvállalatok, mert rettenetesen nehéz és körülményes a szakmai információkhoz való hozzájutás, amelyek gyakran még ellent is mondanak egymásnak, attól függően, hogy milyen forrásból származnak. A legtöbb ügyfél kivár, mondván, amíg nincs megállapodás, addig lehetetlen olyan végleges megoldást kidolgozni, amit aztán operatív szempontból meg is lehet valósítani.

A Brexittel kapcsolatban nem csupán arról van szó, hogy vámszakmai kérdésekben visszatérünk-e a 2004 előtti gyakorlathoz, ennél komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük a közutasoknak, hívta fel a figyelmet Vásárhelyi Árpád. Szem előtt kell tartani, hogy bevezették a védelmi és biztonsági nyilatkozatokat, amelyek hatalmas adminisztrációs terhet rónak az ügyfelekre. Ezt sok esetben meg lehet oldani a vámkezelés keretében, esetleg az adatszolgáltatás szélesítésével, de csak olyan környezetben, ahol az adatáramlás vámhivatal és vámhivatal, vámügynök és vámügynök között lehetséges. Kérdés, hogy a szigetország mennyire lesz képes, vagy mennyire akar ezekben a nemzetközi elektronikus adatcserékben részt venni, melyikre kíván és melyikre nem megoldást nyújtani, és lesznek-e olyan interfészek, amelyek ezeket az adatforgalmakat az unió és Nagy-Britannia között érdemben tudják támogatni. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések jó része még el sem kezdődött – vagy ha igen, akkor nem fejeződött be –, a már befejezetteket pedig tesztelik; volt olyan, amelyikről kiderült, hogy jelentős bővítésre szorul. Aki érintett ezekben a folyamatokban, próbálja papírra vetni és felmérni, hogy mit kell csinálnia a jövőben az eredményes alkalmazkodáshoz, a további sikeres működéshez, vegye számba a megváltozott előírásokat, és azokra készítse fel a gépkocsivezetőit is, javasolta a szakember.

Vásárhelyi Árpád szerint azzal lehet számolni, hogy Nagy-Britannia igyekszik megnehezíteni az uniós vállalkozások piacra lépését, annál inkább, mert a brüsszeli döntés értelmében a brit fuvarozók az unió területén csak közlekedési engedéllyel dolgozhatnak. Ugyanakkor a tagállamok mozgásterét szűkíti, hogy az engedélyekről nem folytathatnak kétoldalú tárgyalásokat a brit kormánnyal, és a Bizottság a különutas megoldások lehetőségét minden bizonnyal hosszú távon szeretné kizárni az összeurópai gazdasági érdekek érvényesülése miatt. 2021 I. negyedévében az unió és Nagy-Britannia közötti forgalom jelentős mértékben visszaesik, és hogy mikor állhat helyre, arra a II. negyedévben kaphatunk majd választ, prognosztizálta a várható helyzetet a szakjogász.

 

Transintertop Kft.: Pofonok, már az első héten

 

A környei székhelyű Transintertop Kft. évek óta bonyolít fuvarfeladatokat az Egyesült Királyságba. Zömében alvállalkozók bevonásával, de nem ritka, hogy saját fuvareszközzel is szállítanak árut a szigetországba. Tenke Flóra szállítmányozási vezető szerint a legtöbb fuvarozó- és szállítmányozócég január elején töretlen lendülettel kezdte meg a működését és indította autóit Angliába, bízva abban, hogy a vámolásra kialakított rendszer zökkenőmentesen működik.

„Sajnálatos módon már az első héten megérkeztek az első pofonok. A vámirodák hirtelen túlterheltsége, a hiányos dokumentációból adódó várakozási idők, a szükséges okmányok pótlása késést eredményezett a normál működéshez képest. A hajóstársaságok fix időpontjaihoz való alkalmazkodás szinte lehetetlen feladattá vált, így a teljes ellátási lánc késésekkel kezdte meg 2021 első heteit. Ennek eredményeképpen lassult a forgási sebesség, a várakozási idők a kikötőkben sok esetben elérték a 3–4 napot. Ez a hatás felborította a piaci egyensúlyt is, és már a harmadik hét elején érezhetővé vált, hogy hiány van olyan fuvarozókból, akik angliai szállítást tudnának vállalni.”

Tenke Flóra úgy vélte, a várakozási időkön túl a fuvarozók adminisztrációs terhei is nőttek. A helyes dokumentációról való meggyőződés vagy annak pótlása is időt vesz el egy-egy szállítási feladatból. A komptársaságok szigorúan megkövetelik foglalásaik véglegesítéséhez a vámokmányok küldését, illetve a vámkezelési eljárás státuszát is ellenőrzik. Január 28-tól a gépkocsivezetők angliai tartózkodásáról igazolást szükséges küldeni az angol kormány részére, melyet később az érkező kikötőbe kell továbbítani elektronikus úton. Ennek elmulasztása bűncselekmény, szankcionálására nagy összegű pénzbírságot szabhatnak ki a fuvarozóra. Angliából való távozáskor kötelező COVID-teszt elvégzése, amire a kikötők közelében a legtöbb esetben lehetőség van. A teszt nem lehet régebbi 24 óránál, a kompokra csak ennek birtokában lehet feljutni.

„Általános tendenciának mondható, hogy csökkent a fuvarvállalási kedv, a gépkocsivezetők nem szívesen indulnak már útnak a korábbi negatív tapasztalataik miatt, és a fuvarozók nem tudják érvényesíteni a várakozási időből adódó plusz költségigényeiket” – jelentette ki Tenke Flóra. Hozzátette: a piac a legtöbb gazdasági portál szerint is összeomlóban van, sürgős beavatkozásra lenne szükség az ellátási lánc biztosítása érdekében.

 

Truck Force One: „Ízekre szedtük a Brexit-csomagot”

 

„Tavaly októbertől 8 hétvégén keresztül többféle képzésen vettek részt a munkavállalóink. Az uniós országokat érintő feladatokkal foglalkozó, 30–35 éves fuvarszervezők, diszpécserek számára alap-vámszakmai képzést indítottunk, míg a gépkocsivezetők főként az okmányok kitöltésére vonatkozó új ismereteket sajátították el” – válaszolta Gonda Attila, a Truck Force One ügyvezető igazgatója arra a kérdésünkre, hogy hogyan készült cégük a Brexitre.

– A 8 hetes oktatás arról szólt, hogy felhívjuk a sofőrök figyelmét a legfontosabb változásokra, azt azonban egyelőre nem várhatjuk el tőlük, hogy ugyanolyan mélységben ismerjék a vámkezeléssel kapcsolatos teendőket, mint az uniós csatlakozás előtt. Természetesen belátható időn belül ennek a rutinnak a megszerzése a cél, és azt látjuk, hogy már kezdenek belerázódni a feladatba. Tapasztalataink szerint a kollégák inkább mentálisan kezelik nehezebben az új helyzetet, mert már elszoktak a határon és vámon történő várakozástól.

– Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük egy-egy angliai fuvarfeladat teljesítésekor?

– Mivel 2021. január elsejétől a Magyarország és Nagy-Britannia közötti fuvarok esetében vámáruk szállításáról van szó, fontos, hogy a CMR-en és a vámokmányon ugyanazok a tételek (súlyadatok, árunem stb.) szerepeljenek. Egyik angol partnerünk és egy hazai vámszakértő közreműködésével ízekre szedtük a Brexit információs csomagot, kiemelten foglalkoztunk olyan kérdésekkel, hogy hol tud a gépkocsivezető T-okmányt fölvenni, milyen dokumentumok szükségesek a ki- és belépéshez, milyen új rendszerekben kell rögzíteni az árura, gépkocsivezetőre és a járműre vonatkozó adatokat stb. A gépkocsivezetőink telefonjára letöltöttünk egy okmányszkennert, amelynek segítségével minden dokumentumot át tudnak küldeni az irodai dolgozóknak, akik így ellenőrizhetik, hogy azok rendben vannak-e. A minél hatékonyabb felkészülés érdekében az összes olyan országban, amelyiket érintik a forgalmaink – így a Benelux államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság –, leszerződtünk vámügynökökkel. Angliában egy partnerünk segítségét is igénybe vesszük, mert a vámügynökségeken annyira nincs ember, hogy a külföldi telefonszámot föl sem veszik, ezért helyi számról kell telefonálni, ha valami probléma adódik. Itthon szintén leszerződünk egy vámügynökkel, kiterjesztve a garanciáját a vámraktárunkra, hogy gyűjtőáru-fuvarozással is tudjunk foglalkozni.

– Vajon az angliai ügyfelek mennyire készültek fel az EU-n kívüli életre?

– A Magyarországról Angliába irányuló forgalom gördülékenyen megy. Az EU-ból kiléptetett árukat egy egyszerűsített vámkezelés során csak regisztrálják, és utólag kell bevallani az áfát, tehát jelen pillanatban nem kell garanciával lefedezni a vámárut. Az exportforgalmak tranzitidejében a Brexit után sincs változás, azonban az importot tekintve általában plusz 2 nappal lehet számolni. Januárban előfordult, hogy egy fuvarfeladat teljesítése – angliai felrakóval, belgiumi lerakóval – 4 napot vett igénybe, mert az adminisztratív kihívásokra nem készültek fel sem az angol cégek, sem a kontinensen dolgozó importőrök. Az előbbiek láthatóan elszoktak az adminisztratív feladatok pontos elvégzésétől, néha még a vámszabályoknak megfelelő kereskedelmi számla kiállítása is nehézségekbe ütközik. Van tehát egy ügyféloldali felkészületlenség, ami egyébként valamelyest javul, de nagyon messze tart még a gördülékeny ügymenettől. Mintha nem értették volna meg a szigetországi vállalatok, hogy a közreműködésük nélkül nem megy a vámkezelés, hiszen a fuvarozó önmaga nem bízhatja meg a vámügynököt az exportdokumentum elindítására. Komoly kihívást jelent a vámügyi rendszer áteresztőképessége, a lassú ügyintézés; egy vámgarancia-igazolás kiállítása néha egy teljes napba is beletelik. Ennek a belassulásnak van egy jelentős árfelhajtó hatása, kénytelenek vagyunk érvényesíteni a díjainkban az ezekkel járó többletköltségeinket, amiből az exportügyfeleknek is részt kell vállalniuk. Problémát jelent továbbá a kompra szállás. Ha az okmányok nincsenek megfelelően rögzítve az angol rendszerben, vagy nincs regisztrálva, hogy vámáru érkezik, akkor nem lehet feljutni a hajóra.

– Mikor fog rutinszerűen működni a rendszer?

– Az angol partnerünket hadd idézzem, aki szerint ez az egész először rosszabb lesz, mint jobb, tehát március előtt nem várok jelentős javulást. Gondot jelent, hogy június 30-án véget ér a türelmi időszak, utána már garanciával kell lefedezni az Angliába szállítandó vámárut.Ettől az időponttól vagy T-okmányt indít a fuvarozó Magyarországról, vagy egy speditőrtől vesz garanciát, vagy a fogadó fél előre rendezi a vámot. Erről ma még nagyon kevés az információnk.

– A sok bizonytalanság miatt megéri egyáltalán Angliába és Angliából fuvarozni?

– Nem gondolkodunk azon, hogy egyéb relációkra helyezzük át a hangsúlyt. Azok a cégek, amelyek eddig is csak ímmel-ámmal jártak át a csatornán, valószínűleg kivonulnak majd erről a piacról. Az Egyesült Királyságot fő fuvarozási iránynak tekintő fuvarozók viszont a kezdeti nehézségek után – és miután beárazódott a piac – meg fognak erősödni, így mi is elsősorban ezen a viszonylaton szeretnénk tovább dolgozni.

 

Trans-Sped Kft.: Brexit-sokkból tudásbázis

 

„A Brexittel kapcsolatos általános tapasztalat azt mutatja, hogy mindenki kivárt, és az utolsó hónapokban kezdtek informálódni, amikor már a kilépés határideje közeledett” – fogalmazott lapunknak Bátki Sándor, a Trans-Sped Kft. operatív ügyvezető-helyettese.

– Hogyan készültek a Brexitre, és hogyan készítették fel a gépkocsivezetőiket?

– Cégünk felkészülését nagyban segítette, hogy saját vámosztály is működik a Trans-Spednél, így a szállítmányozásban, fuvarozásban dolgozó kollégák a vámosztály dolgozóival együtt készültek fel a változásokra, folyamatosan tájékoztatva egymást a teendőkről, a fontos információkat megosztva egymással. A Magyar Vámügyi Szövetség rendszeresen tájékoztatta tagjait a változásokról, vámműhely és előadások keretében, amelyeken a vámügyintéző és fuvarszervező kollégák rendszeresen részt vettek. Az angol kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokat már novemberben megismerték a kollégák, akik az angol és francia vámhatóság által szervezett webináriumoknak is rendszeres résztvevői voltak. A gördülékeny munkához szükséges regisztrációkat időben, még január elseje előtt elvégeztük, így a 2021-es első fuvarokat már felkészülten indítottuk.

A kollégáink felkészültsége mellett fontos volt számunkra, hogy a megbízói oldalt is tájékoztassuk a Brexittel kapcsolatos aktuális kihívásokról és megoldásokról. Ezért még január előtt a megbízóinkat is felkerestük, és a vámügyintéző kollégákkal megosztottuk a tudásunkat, a szemináriumokon kiadott anyagokat, illetve kijelölt kapcsolattartókat határoztunk meg a partnercégeknél a gyors és hatékony ügyintézés érdekében.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gépjárművezetőinket a fuvarfeladat elkezdése előtt részletesen tájékoztassuk, átbeszéljük velük a teendőket. Pontosan megtervezzük, hogy hol lépnek ki az EU-ból, milyen regisztrációk kellenek ahhoz, hogy fennakadások nélkül átjussanak a határon (például Covid-nyilatkozat, mielőtt belépnek Angliába, vagy a Kent megyei belépési engedély, amikor Angliából kifelé tartanak). Külön támogatást biztosítunk a tehergépjármű-vezetőinknek arra az esetre, ha elakadnak, vagy a megszokottól eltérő problémákkal szembesülnek, legyen szükségük akár tolmácsra vagy egyéb szervezési kihívás megoldására. Ha importfuvar esetében Covid-tesztet kell csináltatniuk, tájékoztatjuk őket a legközelebbi tesztelőpontokról. Ahhoz, hogy gördülékeny legyen a munkavégzés, az angliai fuvarfeladatot teljesítő sofőrökkel a megszokottnál gyakrabban beszélünk. Információkat gyűjtünk a szállítmányozási-fuvarozási irodákban arról, hogy éppen hol járnak, igényelnek-e segítséget, milyen tapasztalatokat szereztek, hiszen ők tudnak a leginkább hiteles és pontos helyszíni információkat biztosítani számunkra. Ezeket mi gyűjtjük és megosztjuk a fuvarszervezőinkkel, egy tudásbázist létrehozva a Trans-Speden belül.

– Kérem, soroljon fel néhány konkrét kihívást, amelyekkel az angliai fuvarfeladatok során szembesülnek! 

– A fuvarozókra nehezedő adminisztrációs teher mellett – amelyet a járványhelyzet csak súlyosbít – a megbízói oldalon is megemelkedett a Brexit miatti ügyintézések és adminisztrációs feladatok száma. A megbízói oldalnak kell ugyanis gondoskodnia például a megfelelő vámpapírokról. Azt tapasztaljuk, hogy nem minden gyártócég készült fel erre, így a vámeljárás nagyon elhúzódhat. Ebből adódik az is, hogy a tranzitidő importfuvar esetében kiszámíthatatlanul megnőtt, volt már példa 7 napos (!) várakozásra is. Éppen ezért nagyon fontos számunkra, hogy a gépjárművezetőket tájékoztassuk a megnövekedett tranzitidő lehetőségéről, hogy ne érje őket felkészületlenül. Ha hosszabb időt vesz igénybe a fuvarfeladat, akkor is van náluk elegendő élelmiszer, készpénz, tiszta ruha, illetve lelkileg fel vannak készülve a hosszú várakozásra. További kihívás, hogy a folyamatosan változó helyzetben hogyan lehet a fuvardíjakat kiadni, ugyanis nagyon nehéz azokat megállapítani. Amennyiben jelentősen változnak a körülmények, akkor a kiadott díjak felülvizsgálatát javasoljuk a megbízóknak.

Január elején érezhetően kevesebb import fuvarfeladat érkezett a cégünkhöz Anglia irányából, amely február közepére már kezd helyreállni. De sokan küzdenek még a vámolás nehézségeivel, mivel nincs kellő kapacitás a rengeteg adminisztrációval sújtott vámkezelések elvégzéséhez.

– Milyen hatásfokkal tudják kezelni a tornyosuló kihívásokat?

– Mivel még csak bő egy hónap telt el a Brexit hatálybalépése óta, hosszú távú következtetéseket nehéz levonni. Követjük az eseményeket, próbálunk igazodni a napi hírekhez. Szerencsére nagyobb problémákkal egyelőre nem szembesültünk. Reméljük, ahogy az idő telik, úgy lesz egyre bejáratottabb a rendszer, és úgy lesznek a gépkocsivezetőink is egyre rutinosabbak. Bízunk benne, hogy a tapasztaltabb sofőrök, akik gyakran járnak Angliába, hamar meg fogják tanulni az új rendszert, és a már korábban említett tudásmegosztással a szigetországban még kevésbé rutinosan mozgó kollégák is gördülékenyen végzik majd az angliai fuvarfeladatokat.

 

Ronix-Trans Kft.: „Fuvardíjat kell emelnünk!”

 

A ceglédi Ronix-Trans Kft. a Brexit ellenére továbbra is zökkenőmentesen fuvaroz Angliába, a szigetországból Magyarországra irányuló fuvarok esetében ugyanakkor még akadnak nehézségek. Füle László, a társaság ügyvezető igazgatója szerint az angliai megbízók egyelőre nem állnak a helyzet magaslatán, a megnövekedett üresfutások miatt pedig fuvardíjemelésre lesz szükség.

– Eredményesen sikerült felkészülniük a Brexitre?

– Két hónappal azelőtt kezdtünk el komolyan foglalkozni a Brexittel, amikor már tudtuk, hogy nem lesz több halasztás, és 2020. december 31-ig létre kell jönnie az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti végleges megállapodásnak. Gyorsan beszereztük azt a magyar nyelven is elérhető tájékoztató anyagot, amely sorra vette többek között a logisztikai cégeket érintő változásokat. A leírtak szerint készültünk a kilépés utáni időkre. Azt láttuk, hogy az árutulajdonosoknak kell az összes szükséges okmányt rendelkezésünkre bocsátaniuk ahhoz, hogy mi tudjunk fuvarozni. Az angliai exportforgalmakat már gond nélkül végezzük, a magyarországi megbízóinktól időben és pontosan megkapunk minden dokumentumot. Az import esetében azonban már nem ennyire rózsás a helyzet, mivel harmadára csökkent az Angliából szállítandó árumennyiség, és emiatt gyakran üres autóval jövünk ki az országból. De így legalább problémamentes a vámon történő áthaladás, csak a Covid-teszt okozhat kisebb csúszást.

– Mitől más, amikor rakottan hagyják el a teherautók Angliát?

– A legtöbb ottani megbízó nem tudja pontosan, hogy milyen okmányokat kell a fuvarozónak átadnia, ezért már több alkalommal is fennakadtunk a vámkezelésen. A hosszadalmas határátlépés miatt február közepén plusz 2 nappal kell számolni, ennyivel több ideig tart egy angol „kanyar”. Említettem, hogy sokkal kevesebb az Angliából kiáramló áru, ami megnövelte az üresfutások számát. A visszfuvarok elmaradását és ezzel a nyereségünk csökkenését úgy tudjuk kompenzálni, hogy megemeljük a Magyarországról induló fuvarok díját, amit persze el kell fogadtatni az itteni megbízóinkkal is. A partnereinknek meg kell érteniük, hogy a jelenlegi árak visszfuvar nélkül már nem fedezik a költségeinket, ezért rövid távon még találhatnak olyan céget, amelyik így is elviszi az áruikat, de hosszabb távon biztosan nem.

– A gépkocsivezetők megtanulták a „Brexit-leckét”?

– Felkészítettük őket arra, hogy ha valamilyen rakománykísérő okmány hiányzik a fuvarfeladat sikeres elvégzéséhez, akkor azonnal értesítsék az irányítóinkat, akik majd felhívják a külföldi megbízó figyelmét a hiánypótlásra, hogy az árujuk elhagyhassa Angliát. Az eddigi tapasztalataim alapján a gépkocsivezetőink tudják, mi a dolguk, és a gyakorlatban is képesek alkalmazni az új ismereteket. Nem rajtuk múlik egy-egy angol export sikere. Jelenleg annak kell drukkolnunk, hogy az angol árukibocsátó cégek is mielőbb alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez, jobban felkészüljenek a megnövekedett adminisztrációs terhek kezelésére, ugyanis ez a feltétele, hogy az Angliából fuvarozó magyar vállalkozások a mostaninál sokkal gördülékenyebben tudják végezni a tevékenységüket.

– A Ronix-Trans számára a mostani nehézségek ellenére is Anglia marad a fő csapásirány?

– Ettől az akadálytól természetesen nem hátrálunk meg, és továbbra is a legjobb tudásunk szerint szeretnénk teljesíteni megbízóink felé a vállalt feladatainkat. Más kérdés, hogy a legközelebbi ártárgyaláskor megpróbáljuk érvényesíteni a díjakban a Brexit hatásait, bízva a partnereink pozitív hozzáállásában.

 

Dékány Zsolt