NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Történetének egyik legsikeresebb évét zárta a Budapest Airport

Történetének egyik legsikeresebb évét zárta a Budapest Airport

Annak ellenére, hogy számtalan kihívást tartogatott a Budapest Airport számára, 2023 mégis az egyik legsikeresebb év volt a repülőtér történetében. Tavaly az utasforgalom túlszárnyalta az előzetes várakozásokat, 14,7 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a járvány előtti utasforgalom 91 százalékának visszaépülését jelenti. A légiáru mennyisége soha nem látott rekordot döntött, a BUD Cargo City több mint 200 ezer tonna árut kezelt. Mindeközben a szakma a repülőtér minősítésének négycsillagosra emelésével igazolta vissza a légikikötő fejlődését, az utasok pedig Európa legjobb repülőterének és tizedjére is Kelet-Európa legjobbjának választották a budapesti repülőteret. Míg a díjak a nemzetközi vélekedést, addig a kutatási eredmények a magyarok véleményét tükrözik – közös bennük azonban, hogy ezek mindegyike magas minőségről és kiemelkedő utasélményről tanúskodik.

Az elmúlt négy évben a budapesti repülőtér történetének legnagyobb kihívásaival szembesült; a világjárvány, a nemzetközi konfliktusok és a nehéz gazdasági helyzet ellenére azonban 2023 minden szempontból sikeres év volt a repülőtér-üzemeltető számára, köszönhetően a menedzsment és a tulajdonosok tapasztalatának, gyors és rugalmas döntéseinek. A tavalyi évben a COVID szinte minden „tünetét” sikerült megszüntetni a repülőtér működésében, ami többek között az utasszámokban is tükröződik. Az utasforgalom márciustól, vagyis 10 hónapon át minden hónapban meghaladta az egymillió főt, így a budapesti légikikötő az év végére 14 701 080 utast regisztrálhatott, idén pedig a járvány előtti rekordévben mért utasszám teljes visszaépülését prognosztizálja.

Budapestről tavaly 39 légitársaság 131 közvetlen járata volt elérhető, köztük négy kínai város, Peking, Sanghaj, Ningbo és Csungking, melyeknek köszönhetően az üzleti céllal utazók köre növekedésnek indult, ugyanakkor a forgalom jelentős részét továbbra is a szabadidős céllal utazók teszik ki. 2023-ban összességében 30 százalékkal nőtt a nem-schengeni és 15 százalékkal a schengeni utasok száma. A legnépszerűbb úti célok tavaly London és Isztambul voltak. A társaság járatfejlesztési csapata folyamatosan dolgozik az újabb légi összeköttetések biztosításán – a fő célok között szerepel dél-kínai és indiai kapcsolatok létesítése, továbbá az észak-amerikai járatok újraindítása.

A légiáru mennyisége az év végére átlépte a korábbi álomhatárt; a regisztrált 201 306 tonna 2022-höz képest 3,8 százalékos, 2019-hez képest pedig 48,5 százalékos emelkedést jelent. Ez a dinamikus fejlődés nemzetközi szinten is kiemelkedő eredmény; a járvány előtti évhez viszonyított közel 50 százalékos növekedés pedig kifejezetten kiugrónak számít. Ezzel a Budapest Airport és a BUD Cargo City tovább tudta erősíteni régióbeli elosztóközpont szerepét, úgy, hogy közben az áruszállító járatok száma az elmúlt 11 évben nem nőtt. Az eredmény hátterében Magyarország stratégiai elhelyezkedése, a budapesti repülőtér kivételes cargo-infrastruktúrája és a cargoközösség munkája mellett a folyamatosan bővülő integrátor forgalom, a dedikált cargojáratok, a tavaly visszatérő közvetlen kínai utasjáratok alsó fedélzetén szállított áru, valamint a Kínából érkező e-kereskedelmi áruk növekedése áll.

A légikikötőt a repülőtéri közösség munkájának köszönhetően Európa legjobbjává választották, és tizedik alkalommal is elnyerte a „Kelet-Európa legjobb repülőtere” díjat. A szakma is elismerte a fejlődést a repülőtér minőségének négycsillagosra emelésével, a Budapest Airport pedig egész évben azon dolgozott, hogy ezt a kiemelkedő minőséget megtartsa és emelje. Az utasélmény magas minőségét visszaigazolja, hogy a nemzetközi utaselégedettségi felméréseken tavaly minden negyedévben kimagasló eredményt ért el a légikikötő: az utasok általános elégedettségi szintje folyamatosan ötös skálán 4 pontot meghaladó értéken állt. A vizsgált 20 repülőtér közül 2019-hez képest csak három légikikötő tudott az utasszolgáltatások minőségén javítani – a budapesti is ezek közé tartozik, ahol az általános elégedettség tizenegy százalékponttal emelkedett, amely a legmagasabb arányt jelenti a vizsgált repülőterek esetében. A Budapest Airportot az utasok a legjobbra értékelték a mosdók tisztasága, a wi-fi minősége és a szórakozási lehetőségek kategóriájában, a 20 légikikötőt magába foglaló összevetésben pedig ötödik helyen szerepel.

A Budapest Airport által az elmúlt 4 évben megvalósított fejlesztések mértéke tavaly meghaladta a 100 milliárd forintot. 2023-ban az utasok olyan új fejlesztésekkel találkozhattak, mint például az önkiszolgáló poggyászfeladó rendszer bővítése, hangszigetelt fülkék kihelyezése a terminálokon és a 2B Terminálon megnyílt új kilátó- és dohányzóterasz. A családbarát szolgáltatások új játszóterekkel egészültek ki, a biztonsági ellenőrzést pedig a már a honlapon is elérhető várakozás-kijelző rendszer teszi még gördülékenyebbé. 520 négyzetméterrel és két új poggyászszalaggal bővült a 2A oldali poggyászkiadó kapacitása, megnyílt az 586 parkolóhelyet és a turistabuszok számára 8 férőhelyet biztosító Terminál Parkoló, és megkezdődött az új repülőtéri szálloda építése is. A színfalak mögött is zajlottak a munkálatok; 16 millió euró értékben újult meg több gurulóút, illetve a forgalmi előtér aszfalt- és betonburkolata.

A BUD Cargo City bővítésének első üteme a tervek szerint befejeződött. A mintegy 30 millió eurós beruházásból két új repülőgép-állóhelyet építettek, így ma már egyszerre négy cargorepülőgép egyidejűleg történő kiszolgálása is megvalósulhat, az árukezelő komplexum raktár- és irodakapacitása pedig 6500 négyzetméterrel bővült.

A Budapest Airport mind a fejlesztések, mind a napi működés során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, és továbbra is maximálisan elkötelezett amellett, hogy a vállalt céldátumnál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re elérje a nettó zéró kibocsátást. A 2023-ban elvégzett ESG audit szerint a repülőtér-üzemeltető alacsony kockázati besorolást ért el, ami alátámasztja, hogy a társaság befektetési döntései során kiemelten szem előtt tartja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok szerinti működést. A repülőtér-üzemeltető 2023 végén beadta a Repülőtéri Karbon Akkreditáció (Airport Carbon Accreditation) 4+ átmenet szintre való jelentkezését, a legmagasabb, 5. szintű minősítés elérése pedig 2035-re várható.