NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Érdekképviseleti évértékelő

Érdekképviseleti évértékelő

A Magyar Szállítmányozók Szövetsége számára az idei év kiemelt projektje az elektronikus fuvarlevelek (e-CMR) mielőbbi bevezetésének elősegítése és a szállítmányozóképzés fenntartásának biztosítása volt, a szervezet munkabizottságai pedig az adott területek aktuális kihívásainak megoldásán dolgoztak. Pekár János, az MSZSZ főtitkára nyilatkozott lapunknak.

– Hol tart most az e-CMR szorgalmazott bevezetésének folyamata?

– A jogszabályi környezet kialakítása zajlik. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a jogalkotókkal, és a lehető legnagyobb támogatást nyújtjuk számukra a szükséges jogszabályok kialakításához. Kovács Kornél, az ITM Gépjármű-Közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály vezetője tájékoztatott, hogy már elkészült a Magyarország csatlakozásáról szóló előterjesztés, azonban a magyar hatóságoknak fel kell készülniük arra is, hogy ne csak az uniós, hanem az EU-n kívüli országokból érkező fuvarozók elektronikus aláírással hitelesített fuvarleveleit is ellenőrizni tudják.

– Mikor számíthatunk a magyarországi bevezetésre?

– Amióta tudjuk, hogy Németország döntött a CMR Egyezmény elektronikus fuvarlevelekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvének elfogadásáról, azóta számítunk rá, hogy várhatóan Ausztria és Olaszország is belátható időn belül hasonlóan cselekszik majd. Ezen országok csatlakozásával pedig megszűnik az e-CMR elterjedését eddig gátló legnagyobb akadály, és megnyílik a lehetőség az elektronikus okmányok széles körű alkalmazására. Nagyon bízunk benne, hogy hazánkban is mielőbb ratifikálják az egyezményt, és a belföldi közúti fuvarozást szabályozó 261/2011. kormányrendelet szövegében is hamarosan megjelenik az a mondat, hogy a fuvarlevél elektronikus formában is kiállítható. Ezzel Magyarország azon államok részese lehet, amelyek a legnagyobb mértékben vehetik ki részüket az elektronikus okmányok használatának pozitív eredményeiből. Hiszen abban minden piaci és állami szereplő egyetért, hogy a digitális okmányok használata mindenki számára előnyökkel jár: nagyobb átláthatóság, csökkenő költségek, gyorsabb számlázás – ennek köszönhetően nagyobb likviditás, fokozott árubiztonság és végül, de nem utolsósorban a környezetünk lényegesen kisebb terhelése.

– Hol tart az informatikai rendszer fejlesztése?

– Jelenleg az MSZSZ e-CMR munkacsoportjának tagjai tesztelik a rendszert. A csapatban megtalálhatóak a szállítmányozó, közúti fuvarozó és földi kiszolgáló cégek képviselői mellett adó- és vámkezeléssel foglalkozó, veszélyesáru-szakértő és jogi szakemberek is. A rendszer finomhangolását követően a budapesti reptéren tevékenykedő légi szállítmányozó cégeknél folytatjuk majd a gyakorlati tesztelést. Az a célunk, hogy mire a jogalkotók előállnak a szükséges jogszabályokkal az elektronikus okmányok használatáról, addigra biztosítani tudjuk a minden üzleti igényt kielégítő portált és felhasználóbarát applikációt a piaci szereplők számára.

– Milyen extra funkciókra számíthatnak a leendő felhasználók?

– Az eddigi visszajelzések alapján rendkívül hasznos és népszerű lesz a naplózás, amelynek segítségével minden releváns fuvarozási eseményről időbélyeg és GPS-koordináta áll majd a felhasználók rendelkezésére. További vívmány lesz az, hogy a helyszínen készített fénykép és videó is mellékelhető lesz a digitális fuvarlevélhez, ami így egyértelműen dokumentálja az áru állapotát, rakodását, rögzítését és az esetleges sérüléseket – a korábban említett naplózással kiegészítve. Az e-okmányokban rejlő további lehetőségeket leginkább azok a felhasználók tudják majd kiaknázni, akik a vállalatirányítási rendszerükkel egy interfészen keresztül összekötik az elektronikus fuvarokmány rendszert. Így lehetőség lesz majd az e-fuvarlevelek tömeges kiállítására, az EKÁER- és BiReg-illesztéssel pedig további munkaerő-ráfordítás takarítható majd meg.

– Mi a következő lépés a szállítmányozóképzés területén a sikeres „megmentést” követően?

– Nagyon komoly sikernek tartjuk, hogy az ITM engedélyezte az MSZSZ által javasolt képzést, és meg is hirdette az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) Zrt. hivatalos oldalán. Oktatói Tagozatunk most azon dolgozik, hogy a felnőttképzési intézmények részére egy oktatási tematikát készítsen. Ez a „kerettanterv” azt az ismeretanyagot fogja tartalmazni, amivel egy szállítmányozócéghez belépő új dolgozónak rendelkeznie kell. Az elkövetkezendő napokban egy kérdőívet fogunk kiküldeni azon oktatási intézmények részére, amelyek korábban a tavalyi év végén megszüntetett OKJ-s „Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző” képzésben indítottak tanfolyamokat. A kérdőívben egyrészt arra keressük a választ, hogy melyik intézmény milyen képzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatókkal kívánja elindítani az új képzést, illetve mely intézmény kíván velünk együttműködni az oktatás szervezésében. Az MSZSZ által ajánlott oktatási intézményeket fel fogjuk sorolni a honlapunkon, és támogatást biztosítunk részükre, hogy a tanulóik az MSZSZ tagjainál szerezzék meg a gyakorlati ismereteket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módon szakmai tudáshoz juttatott leendő kollégák sokkal értékesebb munkatársai lesznek a szállítmányozó szakmában tevékenykedő cégeknek. Továbbra is dolgozunk egy szakkönyv megírásán, amely a legaktuálisabb ismeretanyagot fogja tartalmazni, és a felnőttképzésen túl, a középiskolától az egyetemig segíteni fog minden intézménynek, oktatónak és tanulónak egyaránt.

– Tervezik-e a tagjaik, hogy kötelezővé teszik a munkavállalók számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét?

– A szervezetünkön belül a HR Munkabizottság kiemelten foglalkozik a témával. Vannak olyan tagjaink, amelyek biztonsági szempontok miatt fontolgatják a kötelező oltás előírását, és már a technikai feltételek kialakításán dolgoznak. Azonban sok cég számára jelenleg még nem egyértelmű, hogy hol kezdődik, és hol végződik a munkáltató jogköre és felelőssége. Fontos döntéseket kell meghozni a jövőre nézve, mindenekelőtt abban, hogy mi legyen a következménye, ha a dolgozó a munkáltatói előírás ellenére nem oltatja be magát, illetve hogyan járjon el a cég az egyedi esetekben, például ha valaki gyermeket tervez, és emiatt nem szeretne oltást, azonban nem tud otthonról dolgozni. Ugyanakkor ismerünk olyan vállalatokat is, ahol már egyértelműen kijelentették, hogy nem tervezik az oltás kötelezővé tételét, de minden dolgozójuknak ajánlják, hogy konzultáljanak orvosukkal az oltás előnyeiről. Amennyiben a HR Munkabizottság szakemberei egységes álláspontot alakítanak ki, úgy azt természetesen minden tagunkkal meg fogjuk osztani.

– Mivel foglalkozik a többi bizottság?

– A Közúti Munkabizottságunk idén a BiReg kérdéskörét járta körül, és támogatta a tagokat abban, hogy zökkenőmentesen tudjanak alkalmazkodni az új rendszerhez. Az MSZSZ tevékenységében stratégiai fontosságú, azonban sokáig vezető nélkül működő Tengeri Szállítmányozási Munkabizottságunk vezetését a szakma egyik legismertebb szakértője, Szalma Béla vállalta el, amit ezúton is köszönünk neki. A bizottság az elmúlt hetekben megtartotta az alakulóülését, és elkezdődött az egyeztetés a jövőbeni együttműködési lehetőségekről.

– Milyen hatással van a tagság életére az autóipar gyengélkedése?

– Tagjaink döntő része foglalkozik autóipari szállításokkal, ezért a volumenek csökkenése szinte mindenkire hatott. A gyárak többhetes vagy akár több hónapos leállásai kiemelten érintették azon tagjainkat, akik logisztikai szolgáltatásokat is nyújtanak, hiszen nekik – a termelés újbóli felfutásában bízva – jó ideig a teljes dolgozói létszámot fenn kellett tartani akkor is, amikor a leállások miatt bevételt nem vagy csak korlátozott mértékben tudtak realizálni. Mindazonáltal a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az igazi feketeleves csak az autóipari válság elmúltával, a gyártási kapacitások ismételt felfutását követően várható. A tartósan alacsonyabb igényekhez való alkalmazkodás miatt ugyanis a cégek mára sok száz alkalmazottól voltak kénytelenek megválni, akik a megszerzett tudásuknak és tapasztalatuknak köszönhetően könnyen elhelyezkedtek más szektorokban. A visszatérő igények kiszolgálásához ismét szükség lenne majd ezekre a szakemberekre, azonban várhatóan sokukat nem sikerül visszahódítani. A növekvő munkaerő-kereslet csökkenő kínálat mellett várhatóan növekvő béreket fog eredményezni, ami tovább bonyolítja a cégek egyébként sem könnyű helyzetét. Azonban az is várható, hogy a növekvő bérek újabb lendületet adnak majd az automatizációnak, ami később pozitív hatással lesz majd a termelékenységre.

– Milyen célkitűzésekkel indul neki a szervezet a következő évnek?

– Az e-CMR és e-fuvarlevél mielőbbi bevezetésének támogatása mindaddig feladatunk lesz, ameddig ezek a rendszerek megbízhatóan és a szakma elégedettségére nem kezdenek üzemelni. A feladat ugyanis nem ér véget a bevezetéssel: dolgunk lesz az utánkövetéssel és a felhasználói tapasztalatok visszacsatolásával is. Nem egyéves projekt a szállítmányozóképzés támogatása sem: a képzés megmentése után annak megerősítésében, színvonalas működtetésében, a terepen szerzett tapasztalatok oktatásba való átemelésében folyamatosan lesz tennivalónk. És itt vannak az új feladatok, amelyekre az egész szakma keresi a választ: a világméretű kapacitáshiány, a szállítmányozói és klímavédelmi érdekek harmonizálása vagy az egyre szélsőségesebb időjárási helyzetek hatása mindarra, amivel foglalkozunk. És a lista közel sem teljes, azaz a munkabizottságoknak bőven lesz feladatuk 2022-ben is.