NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Rekordév ad lendületet a cargofejlesztések újabb ütemének

Rekordév ad lendületet a cargofejlesztések újabb ütemének

Tavaly újabb mérföldkőhöz ért a BUD Cargo évtizedes sikertörténete: 2023-ban a budapesti repülőtéren kezelt árumennyiség nemcsak rekordot ért el, hanem átlépte a 200 ezer tonnás álomhatárt is. A fejlődés annak fényében látványos igazán, hogy míg a globális légi áruvolumenek 2019-es szinten maradtak az elmúlt évben, a BUD-on kezelt árumennyiség ugyanehhez a bázisévhez képest csaknem 50 százalékkal nőtt, ami az iparágban manapság ritkán tapasztalt fejlődési dinamika. Az erőteljes növekedési trendet és a tavaly kezelt 201 306 tonnás eredményt nézve elvitathatatlan, hogy magasabb ligába került a Budapest Airport a cargorepülőterek mezőnyében.

„Egy-két álmosabb tavaszi hónap után nyáron komoly lendületet vett a cargovolumen emelkedése, 2023 utolsó három hónapja pedig már minden idők legjobb negyedéves eredményét hozta. Novemberben az előző év azonos időszakához képest 25,9 százalékkal bővült az áruforgalmunk havi 22 206 tonnára, amivel történetünk során először túlszárnyaltuk a bécsi légikikötőben azonos időszakban kezelt 21 969 tonnás árumennyiséget. A külső szemlélő számára kicsinek tűnhet a különbség, számunkra mégis szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen amikor 8 éve stratégiai fejlesztésbe kezdtünk cargoterületen, például Bécs vagy München még háromszor annyi árut kezelt, mint a BUD, 2023-ban ez a különbség Bécs esetében 21 százalékra, München esetében 41 százalékra csökkent. Az idei eredményünk kézzelfogható, számszerű visszaigazolása annak az elkötelezett és tudatos építkezésnek – a szó szoros értelemében is –, amit az elmúlt években véghezvittünk” – értékelte az évet René Droese, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettese.

E-kereskedelmi boom Közép-Kelet-Európa légi kapujában

Az, hogy évek óta csúcsokat döntöget a cargoüzletág a repülőtéren, elsősorban annak köszönhető, hogy az üzemeltető fokozatosan a közép-kelet-európai térség egyik vezető és leggyorsabban fejlődő légiáru-kapujává pozicionálta Budapestet. Az itt kezelt áru több mint felének mostanra nem Magyarország a kiindulási helye vagy a végső célpontja. 2023-ban is komoly hatással volt a jó eredményekre, hogy egyre több szállítmányozó használja egyfajta regionális konszolidációs központként a BUD-ot, azaz a fővárosi légikikötőn keresztül hozzák be, vagy innen szállítják a termékeket.

Különösen igaz ez a kínai export-import áruforgalomban érintett vállalatokra, logisztikai cégekre, amelyekkel a repülőtér csapata szoros kapcsolatot épített ki az elmúlt években. Mostanra a pekingi, sanghaji, csengcsoui, hsziani és ningbói repülőterek testvér-megállapodásokkal megerősített együttműködései támogatják a budapesti légikikötő használatával szervezett légi logisztikai projekteket, de természetesen más repülőterekre is üzemelnek cargojáratok. Egyre több vállalat dönt úgy, hogy a még mindig jelentős kínai üzleti potenciál kiaknázása mellett délkelet-ázsiai vagy KKE termelőüzemeket, logisztikai központokat hoz létre. A BUD ezekre fókuszált fejlesztési munkája révén a repülőtér regionális kapu szerepe még inkább felértékelődik, és komoly értéket teremt a magyar logisztika és nemzetgazdaság számára is.

Tavaly a meglévő áruszállító és széles törzsű belly cargo járatokat üzemeltető partnerek (Cargolux, Turkish Cargo, Qatar Airways Cargo, Korean Air, Emirates, LOT, Wizz Air) jelenléte stabil volt, sőt új szereplők jelentek meg a menetrend szerinti forgalomban. Ilyen volt például a Sichuan Airlines cargojárata, az Ethiopian Airlines és az SF Airlines cargo charterei, továbbá a Shanghai Airlines, az Air China és a Korean Air belly cargo kapacitásokat is biztosító utasszállító járatai.

Ennek, valamint a folyamatosan bővülő integrátorforgalomnak (DHL Express, FedEx, UPS) is köszönhetően különösen látványos volt az elmúlt évben az e-kereskedelmi áruk robbanásszerű volumennövekedése. A BUD becslései szerint mostanra ezek a termékek teszik ki a náluk kezelt légi áruk mintegy 30–40 százalékát, számos logisztikai cégnek biztosítva megbízásokat.

BUD Cargo City: a világszínvonalú infrastruktúra bővítése új távlatokat nyit

Az ilyen mértékű bővülés persze csak komoly infrastrukturális háttérrel együtt lehetséges. A Budapest Airport az elmúlt 5 évben 80 millió eurót fektetett be cargofejlesztésekbe, létrehozva a BUD Cargo Cityt, Közép-Kelet-Európa egyik legjobb légi logisztikai központját. A 2019-ben átadott, legkorszerűbb technológiákkal felszerelt épületkomplexum világszínvonalú szolgáltatást nyújt, így nem csoda, hogy szinte közvetlenül az elkészültétől kezdve teljes bérlői kihasználtsággal működik. Az igényeket látva a repülőtér-üzemeltető az átadás után nem sokkal meg is kezdte a létesítmény I. fejlesztési fázisát, ami a tavalyi év IV. negyedévére fejeződött be: mintegy 30 millió eurós beruházás során 2 új F-kategóriás állóhely készült el, amellyel megduplázódott a cargoelőtér kapacitása, ami most már 70 ezer négyzetméteren 4 széles törzsű gép egyidejű fogadását teszi lehetővé. A cargo kiszolgálóépület területe 6500 négyzetméterrel nőtt, ami az árukezelő kapacitást körülbelül 40 százalékkal növelte. A BUD Cargo Cityben a fejlesztésnek köszönhetően 2023 végére összesen több mint 40 ezer négyzetméter raktár és iroda, valamint 1500 négyzetméter fedett tárolóterület vált elérhetővé. A bővítésnek köszönhetően a bázis 2024-től már 300 ezer tonna árut képes kezelni éves szinten, ami újabb távlatokat nyit meg a fejlődés előtt.

Idén ismét minőségi szintet ugrik a BUD

„2024-ben is a korábbiakhoz hasonló lendülettel szeretnénk erősíteni a cargoüzletágunkat. A fejlesztést továbbra is három stratégiai pillér határozza meg: az elsőrendű infrastruktúra bővítése és a már most is kiváló szállítási konnektivitás továbbfejlesztése mellett a cargoközösségünket is szeretnénk még hatékonyabban összefogni, velük a korábbiaknál is szorosabban együtt dolgozni a közös sikerek érdekében” – ismertette a kijelölt csapásvonalat Kossuth József cargoigazgató.

Ami az infrastruktúrát illeti, az I. ütem lezárultával 2024-ben egyből el is startolhat a BUD Cargo City bővítésének II. fázisa. Idén várhatóan elkezdődik a koncepcionális tervezés, illetve egyéb előkészítő munkálatok is elindulhatnak annak érdekében, hogy a jelenlegi épületegyüttes szomszédságában mielőbb újabb területeken lehessen árut kezelni. Erre szükség is lesz, hiszen az igények minden előrejelzés szerint tovább növekednek majd a következő időszakban.

Már a most rendelkezésre álló, speciális funkciókkal ellátott épületkomplexum is lehetővé teszi, hogy 2024-ben a korábbinál több különleges árut kezeljenek a repülőtéren, ami újabb lökést adhat a BUD Cargónak. A menedzsment tervei között szerepel, hogy élő állatok, hőmérsékletkritikus termékek (például gyógyszerek), illetve elektromos járművek gyártásához elengedhetetlen áruk kezelése révén növelje tovább Budapest nemzetközi logisztikában betöltött jelentőségét.

A konnektivitás bővítésének lehetőségei nagyban függenek a piaci kereslettől; az üzemeltető úgy látja, hogy amerikai, dél-koreai, vietnámi, japán és indiai cargojáratok indítására is határozott igény mutatkozik. Ennek érdekében tovább folytatódnak majd az egyeztetések mind a transzatlanti, mind pedig a távol-keleti partnerekkel.

A cargoközösség összefogása szempontjából komoly mérföldkőhöz érkezik idén a BUD, hiszen a tervek szerint elindul majd egy új cargoközösségi IT-rendszer annak érdekében, hogy összekösse a teljes cargo-ökoszisztémát: cargo-légitársaságokat, integrátorokat, földi kiszolgálókat, speditőröket, vámkezelőket, hatóságokat és logisztikai szolgáltatókat, amelyek a professzionális IT-háttér segítségével közösen tehetik még hatékonyabbá az operációs folyamataikat. A kezdeményezésnek köszönhetően az ügyfélélmény és -elégedettség, a sebesség és a fenntarthatóság is javul majd a várakozások szerint. Az innovatív közösségi együttműködési rendszerre való áttéréssel a BUD a cargoközösségével együtt továbberősítheti pozícióját regionális logisztikai csomópontként.

Sebestyén Réka ingatlanfejlesztési igazgató hozzátette: „A repülőtér fejlesztése komoly felelősség, hiszen a hatásai messze túlmutatnak a saját vállalatunkon. Ha a BUD Cargo City rövid és hosszú távon tervezett bővítései az elképzelések szerint megvalósulnak, az áruszállítási tevékenységünknek létrehozott rakodó- és tárolólétesítményeink 2040-ben már 40 milliárd forinttal járulhatnak majd hozzá Magyarország GDP-jéhez. Szép motiváció ez arra, hogy belevessük magunkat az új év feladataiba.”