A Vasúti Igazgatási Szerv (VISZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Közlekedésért Felelős Államtitkárság Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságon belül helyezkedik el, elkülönülten a Vasúti Hatósági Főosztálytól. A vasúti közlekedésről szóló törvény 4. §-a alapján a VISZ a közlekedési igazgatási szervezet részeként működik a közlekedési hatóság mellett. Egyebek mellett erről beszélt a NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencián Szabó Viktor, a VISZ vezetője.
A VISZ több feladatot lát el. Egyrészt a vasúti közlekedésben utazók jogait és kötelezettségeit tartalmazó 2021/782/EU rendelet nemzeti végrehajtó szerve, másrészt a 2012/34/EU irányelv alapján igazgatási szervezetként és engedélyező hatóságként működik. Az utasok jogainak védelme érdekében utasjogi ellenőrzéseket végez – fedélzeti vagy állomási utastájékoztatással kapcsolatos kötelezettségek betartásának ellenőrzése –, kezeli az utasok panaszait, jóváhagyja a személyszállítási üzletszabályzatokat. Piacfelügyeleti hatáskörében eljárva felügyeli a vasúti közlekedési piacot, nyomon követi annak fejlődését, ellenőrzi a hálózati üzletszabályzatban foglaltakat, igyekezve kiszűrni a diszkriminatív rendelkezéseket. Az engedélyezés területén lefolytatja a működési engedélyekhez kapcsolódó eljárásokat, tudomásul veszi a bejelentéshez kötött tevékenységeket, részt vesz az éves ellenőrzésekben.
A KSH adatai alapján 2006 – az első működési engedélyek kiadása, a piacnyitás időszaka – és 2024 között árutonnában 19,4 százalékkal csökkent a vasúti fuvarozás teljesítménye (a közúté 30 százalékkal), míg árutonna-kilométerben 0,6 százalékos a visszaesés mértéke (miközben a közút 11 százalékkal nőtt). Magyarországon jelenleg 51 hazai és 12 külföldi vasúti társaság rendelkezik olyan működési engedéllyel, amellyel igénybe vehető az országos pályahálózat, közülük 38 foglalkozik aktívan árutovábbítással, ami jelen esetben azon vállalkozások számát jelöli, amelyek befizetett éves hálózat-hozzáférési díja elérte a 10 millió forintot, hívta fel a figyelmet Szabó Viktor.
A VISZ vezetője elmondta: céljuk a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működésének biztosítása, a piaci szereplők érdekeinek védelme, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartása, a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elkerülése. Jogsértés megállapítása esetén
a szankciókat a fokozatosság elvét követve állapítják meg, nem feltétlenül bírság kiszabásával igyekeznek érvényt szerezni a szabályok betartásának: lehetőség van figyelmeztetés alkalmazására, kötelezettség megállapítására is. A hatóság a mérlegelés során többek között figyelembe veszi az ügyfél együttműködő magatartását, a jogsértés ismétlődését. A VISZ javaslatot tehet a jogszabályok felülvizsgálatára, az átláthatóbb, érthetőbb, logikusabb és a kor szellemének megfelelőbb jogszabályi környezet kialakítása érdekében. Tájékoztató anyagokkal, konzultációs lehetőségek biztosításával igyekszik elősegíteni az egységes jogértelmezést.
Az árufuvarozási piacot érintő jogszabályváltozások közül az előadó kiemelte az üzleti jó hírnévvel és az engedélymódosítással kapcsolatos új rendelkezéseket, az adminisztrációs terhek csökkenését eredményező új előírásokat, valamint a VISZ igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletmódosítást, amelynek nyomán – a hatósági tapasztalatot alapul véve – egyes díjtételeket új logika mentén határoztak meg, ezek nagysága változott.
A vasúti áruszállítás versenyképességének javításáról és a hálózat-hozzáférési díj csökkentéséről szóló 1280/2023. (VII. 17.) Korm. határozat nem közvetlen díjcsökkentést jelentett, hanem egy támogatási program kidolgozását, hangsúlyozta Szabó Viktor. Az egységes jogértelmezést és adatszolgáltatást segítendően a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők bevonásával többkörös konzultációra került sor, amelyet követően a VISZ a felmerült problémákat tisztázó tájékoztatóanyagot készített és küldött ki minden árufuvarozó vasútvállalat számára.
A VISZ a jogszabályi környezet javítása céljából szeretné felülvizsgálni a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM-rendeletet, azonban tekintettel a 2012/34/EU irányelvben rögzített keretrendszerre, a mozgástér korlátozott. Az Európai Unió tagállamaiban kialakult gyakorlatok vizsgálata megkezdődött, a jövőben kikérik a vasúti társaságok és az érdekképviseletek véleményét, és ezek alapján előkészítenek majd egy javaslatcsomagot. A VISZ vezetője a terveik között említette még a vasúti közlekedési piac felügyeletéhez és fejlődésének nyomon követéséhez szükséges adatszolgáltatások átgondolását, a bizonytalansági tényezők minimalizálását, valamint az ügyfélkapcsolatok erősítését.
