NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

Interjú Dr. Kovács Imrével

Műsorvezető: A hazai filmgyártás mellett a vasútfejlesztés és az autóipar is nagy lehetőségek előtt áll. Gondoljunk csak a világ meghatározó autógyártóival kötött stratégiai megállapodásokra, melyeknek köszönhetően több ezer munkahely jött létre Kecskeméten és Győrben, de a vasúti áru- és személyszállítás is felértékelődik a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésével. Mindkét hír első hallásra megnyugtató, ám az autóiparban a robottechnika és az elektromos autók elterjedése az alkalmazottak számának csökkenését hozhatja. Brüsszelnek pedig nem tetszik, hogy kínai támogatással történne meg a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. Jogosak-e a félelmek? Közlekedéspolitikáról kérdeztem elsőként dr. Kovács Imrét a Rail Cargo Hungaria Igazgatóságának elnökét.
Dr. Kovács Imre: Jelenleg ezen a tengelyen jelentős árumennyiségeket bonyolítunk. Nagyon optimisták vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ezt a forgalmat növelni tudjuk. A Belgrád-Budapest vasútvonallal kapcsolatban meg kell említeni a görögországi Pireusz kikötőjét. Számunkra fontos, hogy a kínai áru útvonala Pireuszból Közép-Európa felé mutasson. A Belgrád-Budapest vasútvonal jelentősen hozzájárulhat ahhoz is, hogy a török forgalom zavartalanabbul bonyolódjon le ebbe az irányba. Az egyik legmeghatározóbb közúti forgalom Európában Törökország és Nyugat-Európa között zajlik. A vasút ebbe jobban be tudna kapcsolódni, ha az infrastrukturális feltételek a közúténál jobbak lennének. Amennyiben a magyar kormány elindítja a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításával kapcsolatos magyar munkákat, és ezzel koordináltan nem terjeszti ki korlátlanul a török kamionosok szabad átjutási tranzitengedélyeit, akkor jelentős vasúti forgalmat lehet a kínai mellett török forrásból is ebbe az irányba irányítani.

Műsorvezető: Ez igaz a személyszállításra, de főleg igaz az áruszállításra.
Dr. Kovács Imre: Bőven lehet élénkíteni ezt a forgalmat amennyiben be tudjuk kötni Újvidéket is a magyar vérkeringésbe. Az árufuvarozásban nagyon nagy forgalmaink bonyolódnak és az elmúlt hónapokban sikerült újabb forgalmakat szerezni. A pireuszi kikötőből elindultak az első konténervonatok szervezésünkben a Budapest környéki BILK konténerterminálunkra. Ennek és egyéb forgalmaknak a felfuttatásával kocsidarabszámban 2017 januárjában megdupláztuk ennek a határátmenetnek a forgalmát.

Örömmel mondom el, hogy Szabadkán a Szerb Vasút vezérigazgatójával arról kellett tárgyalnunk, hogy akkora mennyiségben megnövekedett a forgalom, ami „szerencsére” már problémákat is okoz. Egy vasutasnak mindig öröm, ha üzemviteli gondok keletkeznek, mert az azt jelenti, hogy növekszik a forgalom.

Szorosan kapcsolódunk a kormány törekvéseihez azzal, hogy a kelebiai forgalom növekedéséhez hozzájárult a Záhonyon keresztüli fuvarozás növekedése. Záhonyban az elmúlt hónapokban olyan jelentős forgalmakat bonyolítottunk, amilyeneket talán húsz évvel ezelőtt sem. Mindezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a MÁV, a záhonyi átrakó cégek és a Rail Cargo Hungaria nagyon komoly összefogásnak köszönhetjük. A korábbi években sajnos létszámleépítésről kellett gondolkodtunk, most viszont további humán erőforrást és eszközöket kellett Záhonyba vinni. A záhonyi tengely forgalom felfutásának a másik oldala Kelebián csapódik le, mert itt is örvendetes mennyiségű forgalmakat bonyolítunk.

Műsorvezető: Talán az sem lehet véletlen, hogy a magyar külügyminiszter nemsokára Törökországban tárgyal és elsősorban vasúti áruszállításról.
Dr. Kovács Imre: Ebben a relációban két fontos téma van: a konténerforgalom felfuttatása és egy régi gondolat felélesztése, a ROLA forgalom újraindítása. Mindkét esetben szorosan összekapcsolódik a vasút a közúttal. A vasút szerepének erősödése nagyon szorosan összefügg a kiadott közúti engedélyekkel. Ha a közutat megpróbáljuk egy kicsit korlátozni, az nem csak a magyar, hanem az Európai Uniós irányelvek szerint is pozitív hatással lenne. Ezzel ugyanis a környezetünket védenénk a túlzott károsanyag-kibocsátással szemben. Ha nem adnánk többletengedélyeket a török kamionosoknak, akkor mind Kelebia határátmenetet, mind a ROLA-t újra tudnánk indítani.

Műsorvezető: Az, hogy most Budapest és Belgrád szerepe így felértékelődött azt is jelenti, hogy megkerülhetetlen szereplővé vált ez a két főváros?
Dr. Kovács Imre: Szerencsésen állnak a csillagok, mert mind a török, mind a kínai forgalmat ebbe az irányba tudjuk csatornázni. Nagyon gyorsnak és nagyon összefogottnak kell lennünk, ugyanis sikerült az elmúlt pár évben a magyar tranzit versenyútiránnyal az úgynevezett tízes korridort egy kicsit megelőznünk. Ez a fuvarozási folyosó a régi Jugoszlávián keresztül irányuló forgalom fő csapásiránya volt, amíg Jugoszlávia létezett. Amiért most fokozottan oda kell figyelnünk a Belgrád-Budapest tengelyre, az a Brüsszelben komolyan fontolgatott terv, hogy ez a tízes korridor szintén Rail Freight korridorok közé kerüljön, ami a fokozott fejlesztést lehetővé teszi gyakorlatilag az infrastruktúra oldalán. A kormánynak is az az érdeke, hogy ezeket a vasúti forgalmakat tudjuk növelni. A beruházások mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vasút kedvezőbb feltételeket nyújtson és versenyképesek tudjunk lenni a közúttal szemben vagy más tranzitirányokkal szemben. Ezért is nagyon fontos a közúttal való viszony tisztázása. Ha megnézzük azt, hogy Európában hol a legnagyobb a vasúti árufuvarozás részaránya, akkor azt láthatjuk, hogy az első Svájc, a következő Ausztria. Ezekben az országokban nagyon komoly korlátozást kell elszenvedniük a kamionosoknak. Én azt illetően mindenképpen optimista vagyok, hogy a kormány, az üzleti szféra és a lakosság érdekei is találkoznak.