KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

Képes lesz-e a hazai vasúti áruszállítás elérni céljait?

Képes lesz-e a hazai vasúti áruszállítás elérni céljait?

Az Európai Bizottság szándéka szerint 2030-ra 30 százalékot kell elérnie a vasútnak, elsősorban a 300 kilométert meghaladó áruszállítási feladatoknál. Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója az ambiciózus terv eléréséhez szükséges intézkedéseket vette sorba kiadónk NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás című online konferenciáján elhangzott előadásában.

A jelenlegi szállítási munkamegosztás alapján 2030-ra 1 millióval több tehergépjármű közlekedne Európa útjain, ami ellehetetlenítené a közúti forgalmat, illetve jelentős terhet róna a kontinens lakosságára. Ezt felismerve az Európai Bizottság első lépésként elfogadta az Európai Zöld Megállapodást, amelynek célja, hogy 90 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a közlekedési szektorban. A szükséges intézkedéseket tartalmazza a 2020 végén megjelent Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia, illetve a már korábban tető alá hozott negyedik vasúti csomag.

A vasúti szektor hazai térnyerését biztosítani hivatott legfontosabb dokumentumok a Nemzeti Közlekedési Stratégia, a Versenyképes Vasút 2030 stratégia, amelynek kidolgozásában a HUNGRAIL-be tömörült vasútvállalatok oroszlánrészt vállaltak, valamint a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia. Ugyanakkor Hódosi Lajos felvetette: nem lenne-e szükség egy kifejezetten a vasúti árufuvarozás versenyképességének javítását célzó stratégia megalkotására az unió 2030-ra és 2050-re vonatkozó céljaival összhangban? Ezt az is indokolná, hogy egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki a vasút és a közút között, hiszen hiába ösztönzi az EU a vasúti áruszállítás fejlesztését, a közúti fuvarozás szereplői még mindig sokkal jobb kondíciókkal küzdenek a piacokért.

Magyarországon 2018-ban 18 százalék volt a vasút részesedése az áruszállítás összteljesítményéből, amit a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója szerint 2030-ra akkor lehet feltornászni 30 százalékra, ha sikerül 15–17 millió tonna árut vasútra terelni módváltást elősegítő intézkedésekkel, valamint az irányvonati, a kombinált és az egyeskocsi-fuvarozás célzott támogatásával. Ez utóbbi forgalmak állami támogatásáért már 2017-től lobbizik az egyesület, aminek első eredménye a tavaly megjelent 1414/2020. (VII. 16.) kormányhatározat a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás támogatási rendszerének létrehozásáról, valamint a kapcsolódó fuvarozási ágazat fejlesztéséről, amelynek célja e fuvarozási mód helyzetbe hozása. Jó esély van arra, hogy 2021 nyarától tényleges anyagi segítség érkezik az érintett vasútvállalatokhoz, amelynek nagysága erre az évre mintegy 3 milliárd forint, a következő 4 évben pedig összesen több mint 6 milliárd. Ezzel párhuzamosan szükség van egy digitalizációs fejlesztési program kidolgozására és az egyeskocsi-fuvarozásban részt vevő vállalkozások körének bővítésére.

A világjárvány első időszakában jelentős negatív hatások érték a vasúti árufuvarozási szektort, amely azonban a tavalyi második fél évtől újra bebizonyította, hogy a hosszú távú szállítások esetében a vasút a legjövedelmezőbb modalitás, összegzett Hódosi Lajos.

 

30 százalék 30 intézkedéssel

A vasút versenyképességének javítása érdekében, a 30 százalékos célt is szem előtt tartva a HUNGRAIL 30 intézkedést dolgozott ki. Hódosi Lajos kiemelte Magyarország vasúti árufuvarozási tranzitképességének növelését, egyebek mellett a TEN-T vasúthálózat kiépítésével 225 kN tengelyterhelés biztosítása mellett, a határokon való indokolatlan tartózkodási idők megszüntetésével és a főváros tehervonati átjárhatóságának javításával. Közelebb kell vinni a vasutat az ügyfelekhez, mondta az előadó, ehhez elengedhetetlen az összekötő és csatlakozó vágányok fejlesztése, rakodóvágányok kialakítása, az iparvágány-hálózat felélesztése és a vasúti kapcsolatok kialakításának ösztönzése az ezekkel még nem rendelkező ipari parkok és vasútigényes termékeket előállító vállalatok esetében. Fontos feladat a járműpark korszerűsítése, energiahatékony, több áramnemű, az utolsó kilométereken mozgatásra alkalmas, alternatív meghajtású mozdonyok beszerzésével és legalább 1100 árufuvarozó vagonnak a 2024-ben életbe lépő zajvédelmi szabályozásnak megfelelő átalakításával. Az intermodális forgalom robbanásszerű fejlődés előtt áll, ennek érdekében prioritás a konténertermináli hálózat bővítése, a meglévők kapacitásfejlesztése, a terminálokhoz történő el- és felfuvarozás szabályrendszerének átalakítása, valamint osztrák modell alapján ösztönző erejű, célzott állami támogatások biztosítása a kombinált vasúti árufuvarozás részére. Jelentős kihívás a vasúti szektor előtt a munkaerőhiány csökkentése, de belátható időn belül bevezethető a teljeskörűen megújított vasúti oktatási-képzési rendszer.