Ki fizeti a révészt?

Ki fizeti a révészt?

Március 23-án blokkolta le a Szuezi csatorna forgalmát az M/V Ever Given balesete. Öt nappal a balesetet követően már több mint 320 hajó vár a csatornán történő áthaladásra. Erdei Róbert, a Raaberlog kereskedelmi igazgatója a késedelmek következményeiről nyilatkozott szakportálunknak.

Szombaton már sikerült a mentésben résztvevőknek valamelyest megmozdítani a hajót. A cikk írásakor, március 28-án, vasárnap még nem bizonyos, hogy az eddigi kotrási erőfeszítések, a 9000 tonna ballasztvíz leszivattyúzása elegendő lesz-e arra, hogy a felvonultatott toló- és vontatóhajók – az eddiginél magasabb dagály segítségét kihasználva – újra mozgásképessé tegyék a világ egyik legnagyobb hajóját. Ha nem, akkor sajnos elkerülhetetlen, hogy a fedélzeten lévő konténerek lerakodásával könnyítsék meg a hajót annyira, hogy visszanyerje a mozgásképességét.

A válság esetleges elhúzódása hosszabb távon is jelentős zavarokat okozna a világkereskedelemben, a halmozódó logisztikai problémák bizonyosan egyre fájdalmasabbá fognak válni. De ne fussunk ennyire előre!

Joggal merülhet fel ilyenkor a kérdés: ki fedezi az Ever Given mentésével kapcsolatos, akár gigantikus költségeket? A kapitány, a hajóstársaság, a hajó tulajdonosa? Az ilyen helyzetekben a hajóstársaságok egy speciális jogi, szakmai eljárást alkalmaznak: úgynevezett General Average-t, általános hajókárt deklarálnak. A részletesen szabályozott eljárás lényege, hogy a mentéssel kapcsolatos minden (!) ellenőrzött költséget végül az adott hajón szállított áruk tulajdonosai kötelesek megfizetni. A teljes mentési költség felosztása a hajón szállított áru értékével lesz arányos.

Ha a fedélzeten lévő rakományok bármilyen szállítmánybiztosítással fedezettek, akkor az adott konténer tulajdonosának „csak” a balesettel járó késedelmet kell elviselnie, a biztosító fizet helyette. A szállítmánybiztosítással nem fedezett konténerek tulajdonosainak azonban a késésen kívül egy sokkal keserűbb pirulát is le kell nyelniük: a konténerük kiszolgáltatása előtt az általános hajókár rájuk eső részét is meg kell fizetniük a hajóstársaság felszólítására.

Tehát késik a hajó. Még nem ismert, hogy pontosan mi okozta a balesetet, de az bizonyos, hogy a szállított áruk tulajdonosai nem felelősek a balesetért. Lehetséges, hogy ennek ellenére minden idők legmagasabb tengeri fuvardíja mellett a hajóstársaságnak még további követelése is legyen a vétlen árutulajdonossal szemben? Sajnos ez a helyzet. A hajózás jogi hátterét a Bill of Lading, a Hajóraklevél szabályozza, amely sok tekintetben a hajóstársaságok érdekeit védi.

A tengerentúli konténeres kereskedelem bonyolult, gyorsan változó világ. Érdemes a megfelelő szakembereket bevonni a nagy kockázatok kezelésébe.

(Szerk. megj.: Ma reggelre sikerült részben kiszabadítani a konténerszállító hajót, de a csatorna újbóli megnyitása még várat magára. A feltorlódott hajók száma közben meghaladta a 360-at.)