KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

Fizetések az ellátásilánc-menedzsment területén 2019-ben

Fizetések az ellátásilánc-menedzsment területén 2019-ben

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság nyolcadik éve követi nyomon a széles értelemben vett ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók fizetéseit. A tavalyi fizetéseket és juttatásokat vizsgáló felmérés 2020 januárjában készült online kérdőíves adatgyűjtéssel. A mintából adattisztítással kiszűrték a szélsőségesen magas, illetve alacsony fizetéseket, valamint a nem teljes kitöltéseket, így idén összesen 314 válasz adatai kerültek bele az elemzésbe. A válaszadók összetétele heterogén, de nem reprezentatív, így a kérdőív eredményei csak tájékoztató jellegűek.

A minta jellemzői

A nemek aránya hasonló, mint a korábbi években, a férfi válaszadók (59,9%) többségben vannak a női válaszadókkal (40,1%) szemben. Ötből négy válaszadó (73,2%) rendelkezik szakirányú (ellátásilánc-menedzsment, logisztika, beszerzés, készletezés, raktározás) végzettséggel.

A megkérdezettek között többségben vannak azok, akik valamilyen kkv-nál dolgoznak (70,4%). (Az elemzés során azt a magyar és európai uniós besorolást alkalmazták, miszerint egy vállalat kis- és középvállalkozásnak számít, ha alkalmazotti létszáma 250 főnél kisebb.) Közülük 61,5% dolgozik külföldi tulajdonú, 32,6% hazai tulajdonú, míg 5,9% vegyes tulajdonú vállalatnál. A nagyvállalatok esetén nem meglepő módon a külföldi cégek (76,3%) dominálnak a hazaiakkal (14%) szemben, a vegyes tulajdonú vállalatok aránya itt is kevésbé számottevő (9,7%).

Bérezési statisztikák

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez hasonlóan a magyar átlagnál jóval magasabb fizetést vittek haza a tavalyi év végén a kutatási eredmények alapján. A KSH adatai szerint 2019 novemberében a Magyarországon teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 415 ezer forint volt, az MLBKT nem reprezentatív felmérése alapján az ellátásilánc-menedzsmenttel foglalkozó szakemberek közel 80 százaléka ennél magasabb fizetést kap.

A 314 főből álló minta bruttó havi átlagkeresete 638 ezer forint, az adatok szórása 307 ezer forint, vagyis a fizetési adatok átlagosan ennyivel térnek el az átlagos összegtől. A fizetések mediánja bruttó 570 ezer forint, a kitöltők fele tehát ennél kevesebbet, míg másik fele ennél többet visz haza havonta.

Tízből hét válaszadó jelölte azt, hogy az előző évhez képest növekedett a fizetése, ennek az átlagos értéke 9,5% volt. Ez a fizetésnövekedés a teljes mintára szinte egyformán jellemző, sem a vállalatméret, sem a vállalat tulajdonosi szerkezete, sem a beosztási szint nem befolyásolja jelentősen. A KSH adatai szerint 2019-ben az országos átlagkeresetek még ennél is nagyobb ütemben, 11,2 százalékkal emelkedtek az előző év hasonló időszakához képest.

Az ellátásilánc-menedzsment szakemberek átlagkeresetét azonban nagyban befolyásolja a végzettségük, jelenlegi beosztásuk, munkahelyük földrajzi elhelyezkedése, iparági tevékenysége és mérete is, ezért a továbbiakban ezek szerint a tényezők szerint vizsgálták a fizetési adatokat.

Fizetési különbségek

A széles értelemben vett ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók beosztottként átlagosan havi bruttó 463 ezer forintos fizetéssel számolhatnak, a felső vezetők esetén ez az összeg átlagosan ennek a duplája, de jelentős különbségek tapasztalhatóak a köztes beosztási szinteken is. Nem meglepő módon a magasabb pozíció nemcsak magasabb átlagfizetéssel, de magasabb béren kívüli juttatásokkal is jár.

A kitöltők munkatapasztalatát vizsgálva egyértelmű tendencia rajzolódik ki; egy nagyobb ugrást látunk a fizetésekben az első 5 év tapasztalat után (+28%), amely mérsékelten ugyan, de megfigyelhető az első 10 év után (+8%) is. Ez a tendencia nem terjed ki a több mint 20 év tapasztalattal rendelkezőkre. Ugyan a felmérés alapján nem lehet ok-okozati kapcsolatokat megállapítani, de ez összefüggésben lehet a rendszerváltás korabeli nagy gazdasági és munkaerő-piaci visszaeséssel.

Budapesten és Pest megyében a fizetések az előző évekhez hasonlóan most is magasabbak az országos átlagnál (2019: 12%, 2018: 6,6%). A fővárosi régión kívül Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben számoltak még be a kitöltők kiemelkedően magas fizetésekről. A vállalatok tevékenységi köre is jelentősen befolyásolja a fizetéseket. A legjövedelmezőbb területnek a gyógyszer- és járműipar, valamint a gépipar számít.

Összességében elmondható, hogy a nagyvállalatok anyagilag jobban kifizetődő választást jelentenek a munkavállalók számára, az itt dolgozók 7 százalékkal magasabb átlagos fizetésre számíthatnak, mint a kkv-knál dolgozók. A cafetériaösszegek és az egyéb juttatások nagyjából megegyeznek mindkét csoportnál.

A teljes mintát tekintve a külföldi tulajdonú cégek dolgozói átlagosan 9,2 százalékkal magasabb összeget visznek haza a hónap végén, mint a hazai tulajdonú cégeknél dolgozók. Természetesen ezeket az eltéréseket nagyban befolyásolja, hogy mekkora vállalatról van szó. A kkv-k esetén jelentősebb a külföldi tulajdonú szervezetek előnye, míg a nagyvállalatok esetén a fizetések jobban közelítenek egymáshoz.

Béren kívüli juttatások

Cafetéria juttatást a válaszadók háromnegyede kap rendszeresen. Beosztottként éves szinten a 330 ezer forintos keret nevezhető átlagosnak, vezetőként ez a csomag jellemzően 410 ezer forint körüli. A nem pénzügyi juttatások tekintetében – az ellátásilánc-menedzsmenttel kapcsolatos feladatok jellegéből adódóan – a vállalatilaptop- és mobiltelefon-használat a legelterjedtebb, a megkérdezettek 79,6 százalékának biztosít a vállalat céges telefont, 64,3 százalékának pedig notebookot – bár itt már jelentős különbségek vannak az egyes beosztási szintek között. A felmérés fényében a szakmában továbbra sem jellemző más jellegű (például egészségmegőrző vagy a dolgozói jólétet támogató) juttatások tömeges előfordulása.

A kutatás azt mutatja, hogy a hazai cégek általánosan magasabb cafetériát kínálnak (+22,6%), valamint az egyéb béren kívüli juttatások is a hazai cégeknél magasabbak. Az eredmények szerint ez nagyrészt a kutatási minta kisebb (legfeljebb 20 főt foglalkoztató) cégeinek köszönhető, ahol a kitöltők jellemzően tulajdonosi vagy alapítói pozíciót töltenek be. Az ő osztalékuk ugyanis szintén a cafetéria kategóriában jelenik meg.

A tanulás jó befektetés

A felmérés alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 41,8 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők. Az idei felmérés adatai a korábbi éveknek ellentmondóan azt mutatják, hogy a beosztottak esetén jelentősebb a felsőfokú végzettség szerepe (+56% átlagfizetés), mint a vezetők között (+37,5% átlagfizetés). A beosztott munkatársak esetén az ellátásilánc-menedzsmenthez kapcsolódó végzettséggel rendelkezők átlagosan 15 százalékkal keresnek jobban azoknál, akik nem ilyen végzettséggel rendelkeznek – ez a különbség a vezető beosztású kitöltők között nem tapasztalható.

A tanulás azonban nem ér véget az érettségi vagy diploma megszerzésével. A megkérdezettek 54,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt évben volt olyan terület, amelyben fejlődnie kellett, új készséget vagy képességet kellett megtanulnia – ez a szám a korábbi felmérések tükrében rekord magas, és folyamatos növekvő tendenciát mutat. A legtöbb esetben ez valamilyen nyelvismeret fejlesztése, vagy vállalatirányítási, illetve egyéb IT-rendszerekkel kapcsolatos ismeretek bővítése, vagy vezetői kompetenciák elsajátítása volt, de növekvő számban jelennek meg az adatelemzéssel, adatvizualizációval kapcsolatos készségek és programok is.

A válaszadók több mint kétharmada (77,1%) tervezi a közeljövőben tovább képezni magát, ez szintén csúcsérték. Az általános szakmai kompetenciák bővítése mellett a jövőt tekintve még kiemeltebb szerepe van a digitalizációval és adatelemzéssel kapcsolatos területeknek. A nyelvismeret fontossága a tervezett továbbképzések terén is megkérdőjelezhetetlen, az pedig szintén a tanulás fontosságát támasztja alá, hogy jelentős számú megkérdezett tervezi mester- vagy MBA-diploma megszerzését (illetve befejezését) vagy szakmai továbbképzés elvégzését.

Nemek közötti bérszakadék

Az Európai Unió 2020 februárjában elérhető legfrissebb, 2017-es felmérése alapján az ún. gender pay gap, vagyis a férfi és a női átlagkereset különbségének és a férfi átlagkeresetnek a hányadosa átlagosan 16% az EU-ban, míg 14,2% Magyarországon. Az MLBKT felmérése is immár három éve elemzi a nemek közötti bérszakadékot, amely idén a tavalyi évhez képest kis mértékben növekedett (2018: 20%, 2019: 23,3%), így még mindig az országos átlag felett van. A mediánfizetéseket vizsgálva a bérszakadék mértéke 21,1%, a teljes mintára vonatkoztatva. Látható az is, hogy a beosztotti vagy vezetői státusz itt is jelentős befolyásoló erővel bír: a bérszakadék a vezetők esetében jóval markánsabb (több mint kétszeres), mint a beosztotti szinten.

Elégedettségi tényezők

Idén másodjára vizsgálták, hogy milyen faktorok fontosak a válaszadóknak a munkahelyi elégedettséggel kapcsolatban. A lista a tavalyihoz képest nem változott.