A személy- és vagyonvédelem mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a kibervédelem. Illegális hekkerek pillanatok alatt hozzájuthatnak érzékeny, céges adatokhoz. Az értékek védelmével kapcsolatos legfrissebb trendekről az Extrico képviselőivel beszélgettünk.
– Ha valaki felmegy az Extrico honlapjára, akkor széles portfólióval találkozhat a személy- és vagyonbiztonság, valamint az infokommunikációs megoldások terén. Mi adja most a cég fő profilját?
Losoncz Attila (L. A.): – Az Extrico régi szereplőnek tekinthető a hazai piacon. Eredetileg mérnöki vállalkozásként jöttünk létre, és a kft.-ből 2011-ben váltunk zrt.-vé. Immáron 17 éve foglalkozunk biztonságtechnikával, de a gyengeáram minden területén is jelen vagyunk, beleértve az informatikai rendszereket, mint például az IT- és strukturált hálózatokat. Kínálatunkban megtalálhatók tűzjelző-, riasztó- és beléptető-, valamint kamerás térfigyelő rendszerek. Az utóbbi termékkör jelentős hányadot képvisel a bevételünkben. Száz százalékban magyar tulajdonú cégként leginkább üzleti partnereknek és végfelhasználóknak nyújtunk szolgáltatásokat.
– Minek köszönhető, hogy manapság egyre többen döntenek kamerarendszerek telepítése és korszerűsítése mellett?
L. A.: – Egyrészt régen a kamerarendszereket nem mindenki engedhette meg magának, mert igen drágák voltak. Mára a technika eljutott oda, hogy már alapszinten is olyan technológiai megoldások állnak rendelkezésre, amelyek szinte már mindenki számára elérhetők. Másfelől egyre jobban felértékelődik a biztonságtechnika, például a szomszédunkban dúló háború miatt. Emellett a vagyonvédelem is kiemelt hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban. A partnereink részéről mostanában az is igényként merül fel, hogy a telepített kamerarendszer egyfajta technológiai megfigyelést is végezzen. Ez teljesen jogos elvárás, vannak ugyanis olyan kamerák, amelyek képesek egy adott helyen detektálni a hőmérséklet váratlan, drasztikus emelkedését: vagyis még a tűz kialakulása előtt képesek értesítést küldeni a megfelelő helyekre. Egy ilyen rendszer telepítése a vegyipari tevékenységeket végző cégek telephelyein a biztosítók szempontjából is kedvező lehet.
– Milyen konstrukciót szoktak választani a végfelhasználók szerződéskötés esetén?
L. A.: – Ha valaki ilyen rendszert szeretne, akkor először is felmérjük, hogy a partnerünk milyen kihívásokkal, problémákkal szembesül, mi okozza számára a legnagyobb gondot. Ezt követően közösen időpontot egyeztetve kiszállunk a helyszínre, megnézzük és felmérjük a körülményeket, és ahhoz mérten meghatározzuk, hogy milyen műszaki megoldást tudunk ajánlani a kihívásokra, amelyek neki problémát okoznak. Ezután következik házon belül a műszaki tervezés, koncepciót és javaslatot állítunk össze, és ez alapján elkészítjük az ajánlatot. Majd jöhet a megvalósítás, illetve a finomhangolás az ügyféligények alapján. Mi azt szoktuk javasolni az ügyfeleinknek, hogy hosszabb távú szerződést kössünk, mivel ezeket a rendszereket időnként fizikailag karban kell tartani, illetve szükség van egyes szoftverek frissítésére. Adott esetben később így többletszolgáltatások is beállíthatók.
– Mi történik akkor, ha a szükséges frissítéseket nem végzik el bizonyos időközönként?
L. A.: – Sajnos azt kell mondanom, hogy komoly kockázatot vállal egy végfelhasználó, mert ezek elmulasztásával egy hekker akár át is tudja venni az irányítást az érintett kamerarendszer felett. Rosszabb esetben akár kameraképeket is láthat, hozzáférhet rendkívül érzékeny adatokhoz, egyszóval akár teljes mértékben beleláthat a cég működésébe.
Pásztor Tamás (P. T.): – Véleményem szerint nincs feltörhetetlen rendszer, csak idő és pénz kérdése minden. Itt most elsősorban az adatvédelem kérdésköréről, nem a kamerás térfigyelő rendszerekből származó adatokról beszélek. Ha egy hekkertámadás sikeres, akkor sajnos szenzitív adatok kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Láttunk már esetet, ahol a bűnözők az adatok megszerzése után ajánlatot tettek a sérelmet elszenvedő cégnek, hogy mennyiért vásárolhatja vissza az ellopott adatait, és gyakran még azt is felkínálják, hogy megosztják a betörés módját (az ún. penetration-riportot) – természetesen megfelelő pénz fejében. Vagyis kiderülhet az, hogy hol és milyen biztonsági résen sikerült behatolniuk. 2022 óta foglalkozunk kibervédelemmel. Elkezdtünk egy komoly rendszert fejleszteni, ahol – azon kívül, hogy leauditálunk egy adott céget a hardveres, szoftveres vagy adatbiztonság terén – képesek vagyunk még olyan, ún. „mézesbödönöket” (honeyput) is létrehozni, amelyek a kiberbűnözök számára lehetnek csábítók. Miért? Mert így kiderülhet, hogy kinek lehet érdekes a cég. Vannak aztán még olyan szolgáltatások is, amelyeket nyilvánosan nem árulhatunk el, de a végfelhasználók kibervédelmét erősítik. Mi azt valljuk, hogy a legjobb tűzoltás a megelőzés.
– A felhasználókban mennyire van meg ez a tudatosság a kibervédelem területén? Valósnak érzik-e a veszélyt, hogy bármikor ellophatják az adataikat?
L. A.: – Én azt gondolom, hogy – egyéni szinten nézve – erősen korfüggő, ki mennyire veszi ezt a kérdést komolyan. Szerintem a fiatalokra már jellemző, hogy erre odafigyelnek. A középkorúaknál már ez kérdéses: ebben a korosztályban azok, akik műszaki, technológiai beállítottsággal rendelkeznek, talán jobban odafigyelnek rá. Az igazán veszélyeztetetteknek az idősebb korosztályt gondolom. Ők digitális érettségben még nagyon korai fázisban vannak. Szeretik ugyan használni a telefonjaikat, de véleményem szerint jóval felületesebbek, ha érzékeny adatok megosztásáról van szó, könnyebb őket „felültetni”, mint az ifjúságot.
P. T.: – Az Alfa- és a Z-generáció abszolút digitális bennszülött. A többiek meg digitális migránsok. Az idősek pedig illegális migránsok ebben az értelemben. Fontos szerintem, hogy a gyerekeinket az értékek védelmére neveljük. De mi az érték: az ember, az ingatlan vagy az adat? Ha elmegyünk egy olyan irányba, hogy az értékvesztés elkezdődik, akkor nagy baj keletkezik. Mi a rendszereinkkel elsősorban az értékek védelmét szeretnénk biztosítani.
– Visszakanyarodva a kamerás térfigyelő rendszerekre, milyen funkciók rendelhetők ezekhez?
L. A.: – Ma már számtalan pluszfunkcióval rendelkeznek ezek az eszközök. Vannak olyan megoldások, amelyek az arcfelismerést támogatják: ilyenkor a kamerarendszer arra is képes, hogy bizonyos személyek számára megtiltsa a belépést, mondjuk, ha szerepelnek egy tiltólistában. Aztán létezik olyan rendszer is, amely képes számontartani egy adott területen tartózkodó emberek számát. Ennek gyakorlati haszna lehet például egy tűzeset kapcsán a terület kiürítésénél, az evakuációnál. Aztán van olyan is, amelyik meg tudja mutatni azt, hogy egy áruházban mely polcoknál fordulnak meg a legtöbben. Vagyis egyfajta hőtérképet tud kreálni arról, hogy melyek a legfontosabb területek egy áruházon belül. Ez az információ a cég marketingcsapata számára lehet hasznos. A klasszikus értelemben vett kamerarendszer, amit korábban csak megfigyelésre használtak, mára megszűnt, és ma már intelligens, mesterséges intelligenciával támogatott platform segíti a biztonságtechnikai megfigyelést. Ez elvárás is lett az iparban.
P. T.: – Emellett például otthagyott tárgyat is képes megfigyelni, ami egy repülőtéren igen hasznos lehet a biztonsági személyzetnek. Vagy kiemelt területen történő tartózkodást figyelhetünk, dedikált módon. A tiltott parkolást is látja adott esetben. Így akár észlelhető, ha egy területen illetéktelen jármű tartózkodik.
– Ezek statikus rendszerek? Vagy vannak már olyan integrált megoldások, opciók, hogy egy megfigyelőkamera forgatható vagy önműködő legyen?
P. T.: – Van olyan kameránk, amit teljesen be lehet állítani mozgásra. Ennél paramétereket kell megadni, hogy mire mozduljon, ami lehet például zárt térben kutyaugatás, gyereksírás vagy valamilyen zörej, zaj. Természetesen pásztázó, effektíve járőrfunkciója is van. Kínálunk még olyan megoldást is, ami a kritikus infrastruktúra védelmét szolgálja, ilyen a drónvédelem is, ami azt jelenti, hogy ha a kamera észreveszi a drónt, akkor aktiválja ezt a funkciót, átveszi az irányítást, majd leviszi a drónt a földre (semleges területre), mielőtt az kárt okozna valamivel.
L. A.: – A mai technika már rendívül fejlett. Léteznek olyan kamerák is, amelyek akár 35 kilométeres távolságból is képesek detektálni például erdőtüzet vagy ellenséges csapatmozgást. Magyarán az eddigieknél sokkal több ideje van a hatóságoknak, hogy evakuálják az embereket, lásd például a közelmúltban Amerikában tomboló erdőtüzeket. Ezekben a technológiákban Kína már legalább 10 éve vezető szerepet tölt be.
– Ha jól tudom, Önök már a szállítmányozók számára is rendelkeznek egy egészen komplett megoldással. Mesélnének erről részletesebben?
L. A.: – Egyszer befutott hozzánk egy ügyféligény, ami eredetileg kamerarendszerre vonatkozott. A megrendelő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jó lenne, ha össze tudnánk kötni a vállalatirányítási rendszerével, hogy a rendszámok bekerüljenek a rendszerbe. Ennek az ügyfélnek akkor nehézséget okozott, hogy megszervezze a rakodási, árukiadási és -átvételi folyamatokat. Szerette volna csökkenteni az állásidőt. Mi éppen ezért felajánlottuk neki, hogy egy partnerünkkel közösen kidolgozunk egy logisztikai menedzsment rendszert. Ez a termék azóta elérhető a kínálatunkban, és örömmel ajánljuk azok számára, akik hasonló problémákkal küszködnek.
P. T.: – Azt gondolom, hogy mindig kulcskérdés megérteni az ügyféligényt. A tökéletes logisztikamenedzsment azt jelenti, hogy amikor megérkezik valaki az áruért vagy az áruval, akkor már tudjuk, hogy milyen belépési jogosultságai vannak, hova kell állnia, és hogy milyen árut kell leszedni arról a teherautóról, vagy milyen rakományt kell összekészíteni az indításához. Vagyis miután a sofőr behajtott a telephelyre, már csak egy papírt kap, amit alá kell írnia, és a rakodás végeztével mehet is a dolgára. Továbbá azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Extrico teljes mértékben GDPR-kompatibilis cég, rendelkezünk ennek megfelelő jogosultságokkal, fel vagyunk hatalmazva adatkezelésre, így ezzel már nem kell a végfelhasználónak foglalkoznia. Van egy mondás: több a haszna, mint az ára – ez a biztonságtechnikára hatványozottan igaz.
Aranyi Péter
