KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

Továbbra is élen a légi áruszállításban – beszélgetőpartnereink René Droese, a Budapest Airport fejlesztési igazgatója és Kossuth József cargovezető

Továbbra is élen a légi áruszállításban – beszélgetőpartnereink René Droese, a Budapest Airport fejlesztési igazgatója és Kossuth József cargovezető

2021-re a budapesti repülőtér (BUD) áruforgalma egyedül magasabb lett, mint a prágai és a varsói légikikötőké együtt. A 2012-ben még hozzávetőleg háromszor akkora bécsi áruforgalom tavaly már csak körülbelül 40 százalékkal állt Budapest előtt. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az eltelt 9 év alatt mindössze 10 százalékkal nőtt a cargojáratok száma, és ez – a járatok magasabb kihasználtsága miatt – támogatja a BUD fenntartható bővülését.

– Hogyan alakul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az áruforgalom? Töretlenül folytatódik a korábbi évek robbanásszerű emelkedése?

René Droese (R. D.): – Természetesen nem. Nagyon kevés olyan iparág van, ahol az éves szinten 30 százalékos forgalomnövekedés fenntartható. Az, hogy a Budapest Airport 6 éven keresztül, 2015–2021 között a kezelt légi áru volumenét megduplázta éves szinten (91 ezer tonnáról 183 ezerre), egy dinamikus, de fenntartható növekedési ütemet jelentett, ami az utóbbi évben kétségtelenül felgyorsult. Viszont az április óta fennálló megváltozott geopolitikai és gazdasági környezet, az ezekből fakadó lassulások és az ellátási láncban tapasztalt fennakadások több iparágban is éreztetik a hatásukat: ilyen például az autóipar, az elektronika, az informatika, a távközlés, a gyógyszeripar, még a nagy értékű fogyasztási cikkek (így a prémiumruházat) szektora is. Ezeknek az iparágaknak jelentős hatása van a légi áruszállításra. A BUD cargomennyisége az április óta globálisan csökkenő nemzetközi légi áruszállítási volumenek ellenére is stabil, és tartja a 2019-es, világjárvány előtti szinthez mért jelentős növekedést. Júniusban a légi áru volumene 14 528 tonna volt, ami ugyan 4,6 százalékkal kevesebb, mint a 2021. júniusi árumennyiség, viszont 34,7 százalékkal több, mint a világjárványt megelőző évben, 2019 júniusában regisztrált forgalom. 2022 I–VI. hónapjában összesen 98 536 tonna légi árut kezelt a repülőtér, ami 13,5 százalékos növekedés 2021 első félévéhez és közel 50 százalékos többlet 2019 azonos időszakához képest. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy a járatok száma mindössze 10 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy a meglévő járatok kihasználtságát emelték, valamint hogy közúton és az utasjáratok is szállítanak légi árut.

– Mik a kilátások a légi áruszállítás jövőjét illetően nemzetközi szinten és regionálisan? Érezhetők a máshol jelentkező kihívások?

Kossuth József (K. J.): – A légi áruszállításban minden érezhető, ami a gazdaságban vagy a logisztikában történik, ez alól a most tapasztalható gazdasági lassulás sem kivétel. A logisztikának árualap kell, és a légi áruszállításnak is. Egyöntetű nemzetközi logisztikai szakvélemény, hogy a légi áruszállításnak jelentős szerepe van mind a nagy értékű áruk nagy távolságra szállításában, mind pedig a közelebbi lokációkat célzó expressz eljuttatásában. Mindkét esetben igaz, hogy a légi úton történő szállítás már csak az időtényező miatt is a leghatékonyabb szállítási mód. Természetesen fejlődni fognak más modalitások is, most például a vasútfejlesztésekről hallunk nagy terveket – ez a légi áruszállításnak is előnyös, hiszen minden, ami jó a logisztikának, az jó a légi áruszállításnak is. A légi áruszállítás tehát stabil szerepet tölt be a jövő logisztikájában, és az olyan előnyök, mint a gyorsaság, a nagyfokú biztonság, a megbízhatóság, a nyomon követhetőség, a szabályozottságból is fakadó szolgáltatási szint biztosítása, illetve az a tény, hogy kevésbé függ a közúti vagy vízi infrastruktúrától és az ott jelentkező esetleges fennakadásoktól, még inkább felértékelődnek a jövőben. Alapvetően két tényező határozza meg a régióra jellemző árualapot: a vásárlóképes kereslet (amely a jelenlegi lassulás ellenére közép- és hosszú távon várhatóan visszatér a fejlődési útjára), továbbá a légiáru-releváns iparágak és kereskedelem ígéretes teljesítménye. Ezek újabb fejlődési lehetőségeket és hosszú távon fenntartható növekedési ütemet jelentenek a légi áruszállítási iparág számára. A hatékony légi áruszállítás pedig jó a gazdaságnak, a társadalomnak, a külkereskedelemnek, a külföldi befektetéseknek, a foglalkoztatásnak és a költségvetési bevételeknek is – a kilátások tehát kedvezőek.

– Mit jelent ez a BUD számára a többi közép-kelet-európai repülőtérhez képest?

K. J.: – A BUD áruforgalma és a cargoközösség teljesítménye kiemelkedő: jelenleg kb. 40–45 százalékkal a 2019-es bázisvolumen felett járunk, míg a régiónkban található nagyobb versenytárs repülőterek (München, Bécs, Prága és Varsó) árumennyisége még a 2019-es szint alatt van. E négy repülőtér összes cargovolumene tonnában mérve 2012–2021 között csökkent, míg a BUD cargoforgalma megduplázódott. Ki gondolta volna 2012-ben, hogy 2021-re a budapesti repülőtér áruforgalma egyedül magasabb lesz, mint a prágai és a varsói repülőtereké együtt, vagy hogy a 2012-ben még kb. háromszor akkora bécsi áruforgalom már csak kb. 40 százalékkal lesz Budapest előtt? Június végén tért vissza cargocsapatunk a TIACA európai regionális szimpóziumáról, ahol világszinten elismert szakemberekkel és olyan repülőterek cargovezetőivel vitattuk meg a cargofejlesztési munkákat, mint Amszterdam, Brüsszel, Liége, Köln vagy Lipcse, és nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Az elismerés a teljes cargoközösségünket illeti, mindenkit, aki támogatja a légi áruszállítás terén végzett fejlesztési munkánkat. Közösen értük el, hogy mostanra a BUD azon repülőterek szűk körébe tartozik, amelyeket a nemzetközi szakma proaktív, a légi áruszállítás fejlesztéséért elkötelezetten és professzionálisan dolgozó szereplőnek tekint. Többen figyelnek minket, és próbálják követni a példánkat a cargofejlesztésekben.

– Mik a további lehetőségek a cargofejlődésben? Mi kell hozzá? Ez most már automatikusan jön, vagy dolgozni kell érte?

R. D.: – A cargo üzletág fejlesztése egy repülőtéren rengeteg időt, munkát és befektetést igénylő tevékenység. Áruszállításban egy repülőtér vonzáskörzete jelentősen nagyobb, mint utasforgalomban, tehát nagyobb területről lehet árut, üzletet vonzani, akár fél Európa is megcélozható. Ez azt jelenti, hogy nincs megállás, a cargofejlesztési munka folyamatos, a jó pozíciónk megtartásához egy lépéssel mindig a versenytársak előtt kell járnunk. Épp ezért mi nemcsak a meglévő áruszállítási hálózatra építünk, hanem próbálunk teljesen újakat is Budapestre vonzani, meggyőzni a logisztika döntéshozóit, hogy felismerjék a Magyarországban és a Budapest Airportban rejlő potenciált. A jövőben bizonyos területekre, árutípusokra szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni: ilyen a gyógyszeripari logisztika, amelyben már tettünk is lépéseket. A BUD Cargo Cityben épült új hűtő- és tárolókapacitásokat üzemeltető két árukezelő cég, illetve több szállítmányozó-, közúti fuvarozócég együtt, úgynevezett közösségi megközelítésben bevezette a IATA CEIV Pharma légi gyógyszerlogisztikai minőségbiztosítási rendszert. Most további fejlesztéseken dolgozunk, például egy aktív légi konténerdepó létrehozásán, hogy a szállítmányozóknak itt, helyben rendelkezésre álljanak a szükséges kapacitások. A másik érdekes piac az e-kereskedelem, amely évek óta kétszámjegyű növekedést produkált Közép-Kelet-Európában: nő a vásárlóerő, erősödnek a helyi és a nagy multi webáruházak forgalmai is. A magyar vámhatóság szigorú, következetes, de ügyfélközpontú munkával és digitális fejlesztéseivel vonzó környezetet teremt, amit számos logisztikai cég ki tud használni az online kereskedelem árukezelési és ellátási folyamataiban. Mi úgy látjuk, hogy a BUD egy hatékony légi szállítási opciót tud biztosítani a fejlődésükhöz.

– Apropó, BUD Cargo City: hogy haladnak a tervezett fejlesztések?

R. D.: – A további fejlődéshez pluszkapacitások is kellenek. A BUD Cargo City 1-es fázisát a terület teljes lehetséges kihasználásával tervezzük bővíteni, ami két árukezelő vállalat számára körülbelül 6500 négyzetméter alapterületű pluszraktárt, illetve számukra és külső cégek számára további cargooperációs és irodakapacitásokat jelent. Megduplázzuk a cargorepülőgépek részére kialakított forgalmi előtér területét, így párhuzamosan már akár 4 F-kategóriás cargorepülőgép is kiszolgálható. Ezek után a tervek szerint a 2-es fázis kivitelezése következik, további árukezelő infrastruktúra létrehozásával. Erre nagy szükség lesz, hiszen számos cég jelezte érdeklődését a BUD Cargo Cityben rendelkezésre álló raktárak, irodák iránt. Jelenleg egyébként a budapesti repülőtér légi áruszállítási tevékenysége körülbelül 2 ezer közvetlen munkahelyet jelent a légikikötőben, és még további 12 ezret a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma révén.