2017-ben is folytatódott a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszerből származó bevételek erőteljes emelkedése. A megszolgált útdíj összege tavaly bruttó 221,6 milliárd forint volt, ami közel 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ennek több mint 51 százalékát külföldi úthasználók vallották be.A növekedést a díjköteles úthálózat forgalmának erősödése mellett részben az okozta, hogy új szakaszokkal bővült a fizetős utak köre.
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) értékesítési mutatói alapján elmondható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 2017-ben is dinamikusan nőtt a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes HU-GO e-útdíj rendszerből származó bevétel.A megszolgált útdíj összege tavaly átlépte a bruttó 221 milliárd forintos határt, ami 11,9 százalékkal haladja meg a 2016-os, illetve 19,3 százalékkal a 2015-ös értéket.A növekedés dinamikáját mutatja, hogy a 2017-es e-útdíj bevétel az év közben megemelt költségvetési elvárást is felülteljesítette mintegy bruttó 4,7 milliárd forinttal.
A növekedés háttere
Bartal Tamás, a NÚSZ igazgatóságának elnöke szerint az e-útdíj bevétel emelkedése alapvetően két okra vezethető vissza.„Egyrészt – az elmúlt évek tendenciáját követve – tovább erősödött a díjköteles úthálózat forgalma. Ez újabb jele, illetve hozadéka a gazdasági növekedésnek, hiszen az ország teljesítménye, ezen belül is az ipari termelés volumene erős, mintegy 80 %‑os korrelációt mutat az útdíj bevételek alakulásával. Ezt a NÚSZ által végzett korábbi kutatási eredmények is alátámasztják” – mondta Bartal Tamás. A kimutatások szerint tisztán a forgalom növekedésének köszönhetően mintegy 13,9 milliárd forinttal nőtt a 2017-es e-útdíj bevétel.
„A másik ok, hogy 2017. január 1-jén új elemekkel, többek között az M0 keleti szektorával, valamint az M86 és M31 utakkal bővült a fizetős szakaszok köre” – tette hozzá a NÚSZ igazgatóságának elnöke. A 3,5 tonna feletti járművek tulajdonosai vagy üzembentartói 2017-ben összesen 9,6 milliárd forintot fizettek az új díjköteles útszakaszok használatáért. Ezek közül a legnagyobb e-útdíj bevétel, mintegy 5,2 milliárd forint az M0 keleti szektorához köthető, de közel 2,6 és 1,6 milliárd forintos összeggel az M86 és M31 jelű utak is jelentős arányt képviselnek.
A HU-GO főbb mutatószámai
A 2013. július 1-jén bevezetett HU-GO rendszerben a legfrissebb adatok alapján jelenleg 91 ezer regisztrált ügyfelet tartanak nyilván, ami közel 20százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. A regisztrált gépjárművek száma egy év alatt 280 ezerről mintegy 338 ezerre nőtt, míg a járművekhez kötött fedélzeti egységek (OBU) száma a tavalyi 167 ezerről indulva átlépte a 204 ezres értéket.
A NÚSZ kimutatásaiból kiderül, hogy míg a fedélzeti eszközök segítségével bevallott útdíjak összege a 2016-os bruttó 160,6 milliárdról 2017-ben közel 188,7 milliárd forintra emelkedett, addig a viszonylati jegyekből származó bevétel a 2016-os 37,4 milliárdról 32,9 milliárd forintra csökkent. 2015-ben ez az érték még 56 milliárd forint volt.
A magyar e-útdíj bevétel nagy része külföldről érkezik
2017-ben a megszolgált útdíj 51,17 százalékát külföldi úthasználók vallották be. Az országok sorrendjét vizsgálva tavaly is a román felségjelzésű teherjárművek képviselték a legmagasabb arányt. Közel 40 százalékukkal magasan vezetik a mezőnyt, hiszen a második helyezett Lengyelország már csak 13,24 százalékot tudhat magáénak. A harmadik helyen Bulgária található 9 százalékkal, majd Szlovákia és Szerbia következik 8,2 és 5,5 százalékkal. A listavezető országok sorrendje 2016 óta nem változott.
Érdekesség, hogy a megszolgált útdíj összege a HU-GO rendszer 2013-as bevezetése óta a román felségjelzésű teherjárművek esetében összesen 180,2 milliárd forint, a lengyelek esetében 54 milliárd, a bolgárok esetében pedig 39,3 milliárd forint volt.
