Repülést helyettesítő új technológia?

Nem szeretsz repülni? Semmi gond, lehet, hogy már nem kell sokáig a légitársaságokra hagyatkoznod, ha nem a tengerentúlra készülsz, hanem csak rövidebb utakat szeretnél gyorsan megtenni. A gyorsvasutak már árban és sebességben is versenyképesek a légiközlekedéssel és a technológia fejlődése sokat segíthet a közeljövőben. Kínában már készülnek a 600 km/h-val száguldó mágneses vonatok.

A gyorsvasutak ma már sok útvonalon versenyképes alternatívát jelentenek a légiközlekedésnek Ázsia-és Európa-szerte, nem csak az árak, de az utazási idő tekintetében is. Ha még hozzávesszük a környezetvédelmi tényezőket is, például hogy a repülőgépek kerozint égetnek el, a vonatok pedig nem, vagy hogy a vonatozással el lehet kerülni azt a macerát, hogy ki kelljen utazni a városszéli repülőterekre, már talán vonzóbb is lehet a vasúti közlekedés a repüléshez képest.
Küszöbön az új technológia robbanása, amely helyettesítheti a repülést

A nagysebességű vonatok és a repülőgépek nagyjából 1000 kilométeres útig versenyképesek egymással.
Ez az a szint, ami felett az utazók már elgondolkoznak azon, hogy időmegtakarítás céljából ésszerűbb a repülést választani – derül ki a Journal of Advanced Transportation tanulmányából. De a következő években a technológiai fejlődés kitolhatja ezt a határt.

 

Az ausztrál gyorvasút tervei:

Az utazási idő kritikus tényező az egyes utazási formák közötti választásban. Egy pekingi és egy floridai egyetem egy 2014-es tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy Európában több repülőjárat van azokon az útvonalakon, ahol a vonatút jelentősen hosszabb. Ez azt az elméletet támasztja alá, hogy a vonat lenyomhatja a repülést, ha az ajtótól ajtóig számolt idő és a költség megegyezik a két utazási mód esetén két város között. De vannak még más tényezők is.

Érdekes folyamat, hogy a gyors, olcsó vasút Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Nyugat-Európában nem teremtett egy hagyományos versenyt a repülés és a vasúti közlekedés között. Az, hogy a nagysebeségű vonatok beléptek azokra az útvonalakra, amiket korábban a légitársaságok domináltak, nem hozott kapacitáscsökkentéseket a légitársaságoknál a járatok kihasználatlansága miatt. Sok helyen a megfizethető árú utak pluszkeresletet generáltak, úgy, ahogy annak idején a fapados légitársaságok megjelenése. Vagyis nagyobb utazóközönségen osztozhattak a légitársaságok és a vasúttársaságok. Ami kedvezett mind a két szektornak.

Kínában különösen virágzik a vasútfejlesztés, itt található a legnagyobb hálózat, a leggyorsabb vonatok és a legambiciózusabb fejlesztési tervek is. A világ egyik legforgalmasabb útvonala a Peking- Sanghaj útvonal, ahol 351 km/h csúcssebességre képes helyi gyártású vonatok (Fuxing) közlekednek. Ezzel a több mint 1200 km hosszú út időtartama mindössze négy és fél órára csökkent, amit évente 100 millió utas ki is használ.
Küszöbön az új technológia robbanása, amely helyettesítheti a repülést

Japánban az 1960-as évek óta vannak gyorsvasutak, amelyek 320 km/h sebességgel közlekednek, ezzel a legnépszerűbb útvonal, a Tokió-Oszaka menetideje 2 és fél órára rövidül. Ehhez képest a repülési idő 70 perc és óránként mennek járatok a két város között, de ha hozzávesszük, hogy mennyi idő még a repülőtér és a város között utazgatni, akkor kiegyenlítődnek az időbeli különbségek.

2015-ben összesen 910 millióan utaztak vonattal Kínában, több mint kétszer annyian, ahányan repültek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a vasút technológiai innovációja is inkább Kínához kötődik. Az első mágneses lebegéssel működő vasútvonal Sanghajban kezdett üzemelni és 430 km/h sebességre képes.
A mérnökök már azon dolgoznak, hogy a maximális sebességet 600 km/h-ra tornásszák fel. Ez jelentősen megváltoztathatja az erőviszonyokat a repülés és a vonatozás közötti versenyben.
Küszöbön az új technológia robbanása, amely helyettesítheti a repülést

SC Maglev teszt pálya, Japán

Európában is látni, hogy a különböző utazási formák, amelyek ugyanazokra az utasokra pályáznak, nem riválisok, hanem kiegészítik egymást. Európában a diszkont légitársaságok a rövid távokra fókuszálnak, és azok a gyorsvasutak, amelyek látszólag versengenek velük, valójában nem riválisok. A vonatok általában városközpontokból közlekednek, miközben a fapadosok sokszor másodlagos, a várostól távol eső repülőtereket használnak, hogy minél alacsonyabb költségekkel működjenek és megengedhessék maguknak az alacsony jegyárakat.
Küszöbön az új technológia robbanása, amely helyettesítheti a repülést

Ezeknek a trendeknek pedig a nagy európai “hagyományos” légitársaságok a vesztesei, akik a rövid útvonalakon sok utast vesztettek a fapadosok megjelenésével és a gyorsvasút még több utast “csábíthat el”.

portfolio.hu